A mai nap is ugyan olyan, mint a többi. Harc a világ és a felsőbb hatalmak ellen, hogy ne legyek ugyan olyan ember, mint a többi. Bár azzal hogy albínó vagyok eléggé kitűnök a többiektől. Nehéz megküzdeni azért, hogy felfigyeljenek rád, vagy arra amit csinálsz. Nem mondanám, hogy népszerű vagyok az emberek körében. Van pár barátom, akikre néha ráírok, de ennyi. Nem mondanám, hogy van tehetségem bármihez is, ezért nem tudom, hogy milyen irányba kezdjek el gondolkozni az életem további részében. Hobbijaim vannak, viszont egyiket sem érzem teljesen magaménak. Nem érzem egyiket sem olyan közelinek magamhoz, mint amennyire a zene áll közel hozzám. Szeretnék elhelyezkedni valahogy a zene világában, viszont nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Ezen kívül se életcélom, se motivációm. Valahol az életem során elveszítettem, ha találkoztok vele szóljatok már neki hogy keresem. Még nem találtam meg a helyem ebben a világban, de ha azt nézzük, még fiatal vagyok.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok keringnek a fejemben mosogatás közben. Szeretek mosogatni. Ilyenkor kikapcsol az agyam és ilyen értelmetlen dolgokon tudok gondolkozni, mint az előbb. A szüleimmel nagyjából jó kapcsolatot ápolok, testvéreim pedig nincsenek. A házon belül van egy kedvenc helyem, ami a szobámban helyezkedik el. A plafonról ugyanis egy szélesebb hinta lóg lefelé. Néha, egy esős napon jó csak ott ülni és olvasni. Elmerülni egy ismeretlen világban, és olyen mintha te is a részese lennél.

A nyári szünet kezdetével a legtöbb diáktársam munkát vállalt. Közülük én sem lógok ki a sorból. Régebben nem szerettem a kisgyerekeket. Úgy voltam velük, hogy „mit kezdjek én meg most egy kisgyerekkel, ha a korombeliekkel sem jövök ki jól". De nemrégiben megszületett egy közeli ismerősöm gyereke, Max, aki miatt elvállaltam ezt az egészet, hiszen olyan egy ennivaló kis teremtés. Max szülei megkértek, hogy amíg ők nem tartózkodnak otthon, addig vigyázzak a kicsire.

De hogy ki is vagyok én és mit is akarok ezzel az egésszel?

Astrid vagyok, és még keresem az utam a világban. Nem tudtam mi fog várni rám a jövőben. Naív voltam és hiszékeny, ami teljesen tönkretett. De az idő múlásával, minden megváltozott.