4. Rész
Jungkook morogva nézett az apjára.
-Jimin! Menjetek a szobádba. -mosolyog rám anya.
-Oké. -bólintok egyet. Jungkookkal felmentünk a szobámba.
A falaim színe halvány kék. Az egész padlót egy puha krém színű szőnyeg borítja. A francia ágyam a jobb sarokban helyezkedik el. A bal sarokban pedig egy nagy író asztal van, rajta van a számítógépem és a laptopom is. Az ággyal szemben van egy tévé. Az asztalhoz közel van egy szekrény. A szekrény mellett pedig van egy hatalmas polc. Sok könyv van ott és képek. Most inkább Wonhoval van több képem.
-Ő is a csapattársad, nem? -mutat egy olyan képre, ahol éppen ölelkezek Wonhoval.
-Igen. Wonho. -mosolyogva és szerelmesen ejtem ki a nevét.
-Szóval, melegek vagytok? -nézelődik tovább.
-Én meleg vagyok, de ő csak biszex. Miért kérdezed? -nézek rá.
-Csak úgy. -ránt vállat, majd tovább nézelődött.
-Szia Kicsim! Mivel nem tudtunk ma randira menni, gondoltam átjövök! -jön be Wonho a szobámba.
-Wonho! -csillannak fel a szemeim és a karjaiba vetettem magamat.
Wonho mosolyogva felvett és úgy ölelt meg.
-Hiányoztam Picim? -mosolyogva megpuszilta az arcomat. Bólogatni kezdtem. -Te is nekem. -ölelget.
-Khm... Én is itt vagyok. -szólal meg Jungkook.
Leszálltam Wonhoról majd Jungkook elé húztam.
-Wonho, ő itt Jungkook. Az ellenfelünk volt ma, ő lesz a mostoha tesóm. Jungkook, ő itt Wonho. A párom és a csapattársam. -mutatom be őket egymásnak.
Pici feszültséget érzek kettőjük között, de nem értem hogy miért.
-Itt aludhatok ma Picim? -néz rám Wonho.
-Sajna nem tudsz. A kanapén nem fogsz aludni, az ágyamban nem tudsz, mert itt alszanak Jungkookék. Majd legközelebb, oké? -fogom meg a kezét.
Jungkook egy fölényes mosolyt villantott Wonho felé, mire morogni kezdett a párom. Wonho este 11-ig maradt itt.
-Akkor majd holnap talizunk Picim. -veszi a cipőjét.
-Oké. Vigyázz magadra! -ölelem meg.
-Rendben Picim. -megcsókolt.
Az ajtóban csókolóztunk perceken keresztül. Picit mohón csókolt, de nem zavart, tetszik. A kezei arcomról lekúszott a derekamig. Cirógatni kezdte, miután megunta még lejjebb csúszott a keze. Egészen a fenekemig, majd bele markolt abba, mire felnyögtem. A fenekemet markolászva a falnak tólt.
-Annyira izgató vagy Kicsim! -szakadt el az ajkaimtól. Vörösen néztem rá, mikor megéreztem éledező férfiasságát.
-W-Wonho, ez nekem korai lenne. -dadogok, majd lehajtottam a fejemet.
-Semmi baj Kicsim. -simít az arcomra, majd a szemembe nézett. -Ennek is eljön majd az ideje. Akkor fog megtörténni, amikor te is szeretnéd. -mosolyogva egy puszit nyomott az ajkaimra.
Hozzá bújtam, így csak fél egykor jutott haza. Nagyon szeretem Wonhot! Annyira figyelmes! Kedves és, annyira szeretem! Lassan már hat hónapja, azaz fél éve vagyunk együtt. Elszakadva a gondolataimtól mentem fel a szobámba Jungkookhoz.
-Amíg enyelegtél a pasikáddal lefürödtem. -mondta Jungkook. Rá néztem miután becsuktam az ajtómat.
Elpirultam, amikor megpillantottam. Az ágyam közepén feküdt egy szál boxerben. Milyen izmos! Izmos felsőtestét megbámultam, wao... Ez a srác egy félisten! Mi?! Jimin! Az ég szerelmére, ne gondolkodj ilyeneken! Van neked pasid! Nem értem miért gondolkodok ilyeneken, amikor Wonhot szeretem...
-Kibámultad magad? -áll elém. Jesszus! Ez mikor került ilyen közel hozzám!? -Na mi az? A pasidnak nincs ilyen izmai? -nem szólaltam meg. -Elvitte a cica a nyelvedet? -vigyorog gonoszan.
-Öhm. Késő van! Aludjunk! -elugrottam tőle, majd átöltöztem pizsamába. Jungkook befeküdt az ágyba, én pedig mellé.
-Jövő héttől kezdve, akkor ide költöztök? -kérdeztem halkan.
-Valószínűleg igen. Abba az iskolába fogok járni ahova te is. Aztán amíg nem lesz külön szobám, addig itt fogok aludni. -mormogja.
-Értem. Akkor, jó éjt! -suttogtam.
-Jó éjt Jimin.
Csendben feküdtem a hátamon. Eltelt már tíz perc kb., amikor is meghallottam egyenletes lélevegő vételét. Nem sokkal később én is elaludtam.
-Jimin! Menjetek a szobádba. -mosolyog rám anya.
-Oké. -bólintok egyet. Jungkookkal felmentünk a szobámba.
A falaim színe halvány kék. Az egész padlót egy puha krém színű szőnyeg borítja. A francia ágyam a jobb sarokban helyezkedik el. A bal sarokban pedig egy nagy író asztal van, rajta van a számítógépem és a laptopom is. Az ággyal szemben van egy tévé. Az asztalhoz közel van egy szekrény. A szekrény mellett pedig van egy hatalmas polc. Sok könyv van ott és képek. Most inkább Wonhoval van több képem.
-Ő is a csapattársad, nem? -mutat egy olyan képre, ahol éppen ölelkezek Wonhoval.
-Igen. Wonho. -mosolyogva és szerelmesen ejtem ki a nevét.
-Szóval, melegek vagytok? -nézelődik tovább.
-Én meleg vagyok, de ő csak biszex. Miért kérdezed? -nézek rá.
-Csak úgy. -ránt vállat, majd tovább nézelődött.
-Szia Kicsim! Mivel nem tudtunk ma randira menni, gondoltam átjövök! -jön be Wonho a szobámba.
-Wonho! -csillannak fel a szemeim és a karjaiba vetettem magamat.
Wonho mosolyogva felvett és úgy ölelt meg.
-Hiányoztam Picim? -mosolyogva megpuszilta az arcomat. Bólogatni kezdtem. -Te is nekem. -ölelget.
-Khm... Én is itt vagyok. -szólal meg Jungkook.
Leszálltam Wonhoról majd Jungkook elé húztam.
-Wonho, ő itt Jungkook. Az ellenfelünk volt ma, ő lesz a mostoha tesóm. Jungkook, ő itt Wonho. A párom és a csapattársam. -mutatom be őket egymásnak.
Pici feszültséget érzek kettőjük között, de nem értem hogy miért.
-Itt aludhatok ma Picim? -néz rám Wonho.
-Sajna nem tudsz. A kanapén nem fogsz aludni, az ágyamban nem tudsz, mert itt alszanak Jungkookék. Majd legközelebb, oké? -fogom meg a kezét.
Jungkook egy fölényes mosolyt villantott Wonho felé, mire morogni kezdett a párom. Wonho este 11-ig maradt itt.
-Akkor majd holnap talizunk Picim. -veszi a cipőjét.
-Oké. Vigyázz magadra! -ölelem meg.
-Rendben Picim. -megcsókolt.
Az ajtóban csókolóztunk perceken keresztül. Picit mohón csókolt, de nem zavart, tetszik. A kezei arcomról lekúszott a derekamig. Cirógatni kezdte, miután megunta még lejjebb csúszott a keze. Egészen a fenekemig, majd bele markolt abba, mire felnyögtem. A fenekemet markolászva a falnak tólt.
-Annyira izgató vagy Kicsim! -szakadt el az ajkaimtól. Vörösen néztem rá, mikor megéreztem éledező férfiasságát.
-W-Wonho, ez nekem korai lenne. -dadogok, majd lehajtottam a fejemet.
-Semmi baj Kicsim. -simít az arcomra, majd a szemembe nézett. -Ennek is eljön majd az ideje. Akkor fog megtörténni, amikor te is szeretnéd. -mosolyogva egy puszit nyomott az ajkaimra.
Hozzá bújtam, így csak fél egykor jutott haza. Nagyon szeretem Wonhot! Annyira figyelmes! Kedves és, annyira szeretem! Lassan már hat hónapja, azaz fél éve vagyunk együtt. Elszakadva a gondolataimtól mentem fel a szobámba Jungkookhoz.
-Amíg enyelegtél a pasikáddal lefürödtem. -mondta Jungkook. Rá néztem miután becsuktam az ajtómat.
Elpirultam, amikor megpillantottam. Az ágyam közepén feküdt egy szál boxerben. Milyen izmos! Izmos felsőtestét megbámultam, wao... Ez a srác egy félisten! Mi?! Jimin! Az ég szerelmére, ne gondolkodj ilyeneken! Van neked pasid! Nem értem miért gondolkodok ilyeneken, amikor Wonhot szeretem...
-Kibámultad magad? -áll elém. Jesszus! Ez mikor került ilyen közel hozzám!? -Na mi az? A pasidnak nincs ilyen izmai? -nem szólaltam meg. -Elvitte a cica a nyelvedet? -vigyorog gonoszan.
-Öhm. Késő van! Aludjunk! -elugrottam tőle, majd átöltöztem pizsamába. Jungkook befeküdt az ágyba, én pedig mellé.
-Jövő héttől kezdve, akkor ide költöztök? -kérdeztem halkan.
-Valószínűleg igen. Abba az iskolába fogok járni ahova te is. Aztán amíg nem lesz külön szobám, addig itt fogok aludni. -mormogja.
-Értem. Akkor, jó éjt! -suttogtam.
-Jó éjt Jimin.
Csendben feküdtem a hátamon. Eltelt már tíz perc kb., amikor is meghallottam egyenletes lélevegő vételét. Nem sokkal később én is elaludtam.
Коментарі