Prológus
Prológus
Fintorogva néztem végig rajtad miközben lassan feléd közeledtem.
S arra gondoltam,hogy egy nap úgyis,egy semmit tevő mihaszna férfi leszel.

Elsem tudom mondani,micsoda utálat s gyűlölet volt aznap bennem.Hogy te Pállfy Attila,első helyezet lettél,s én csak második helyel kellet megelégednem.

Mosolyt erőltetve arcomon lépkedtem el melleted,s megcsapott az a szag amit soha nem felejtek.
Édes vanillia,szagod csapott meg aznap.

Emlékszek,még mikor kis kölykök voltunk,s az éj leple alatt boldogan,s vígan játszottunk,csak mi ketten.
Vagy mikor anyukás-apukás játékot játszottunk,mikor el képzeltük együtt az életünket,hogy te hajnal hasadtán munkába indulsz,én pedig egy apró puszit nyomok megborotvált arcodra,miközben kislányunkat próbálom vissza altatni.

Akkor boldogak voltunk...

De most?

Érted küzdök.

Mert egy buta hazugság véget egy örök barátságnak lett vége...

De Ati,án szeretlek..
Igaz,tegnap még rüheltelek,de ma!De ma már érted élek!

,,
© Napsugar_Official,
книга «Ellenségből szerető».
Коментарі