Már este volt, egyedül ültem egy padon és csak néztem ki a fejemből. Kicsit  elfáradtam mert egész nap egy táborban dolgoztam, egész nap gyerekekre felügyeletem, akik most épp alszanak, Egyszer csak leül mellém az egyik táborozó gyerek, de nem szól semmit. Ezért megkérdezem tőle
-Miért nem alszol?
-Nem tudok.
-Holnap fáradt leszel. Próbálom meggyőzni hátha vissza megy aludni.
- Tudsz mesét mondani? Ha nem tudok aludni mindig mesét mesélnek nekem.
- Nem tudok egy mesét sem.
- Miért?
- Mert az olyan gyerekek mint te a Disney féle meséken nőnek fel, amik szembeköpi a valóságot, és szerintem ez az egyik legkárosabb dolog. Erre a gyerek elég furcsán nézet rám, bár ha szerencsém van nem fogja fel, hogy mit is mondtam.
- Akkor mesélj olyat amit te találsz ki.
- Utánna Vissza mész aludni?
-Aha. Mondta a gyerek és közben bólogatott.

-Rendben... Igazából fogalmam simcs miről kéne mesét mondanom, körülbelüli fél perc hallgatás után a gyerek megkérdezte tőlem hogy,
-Akkor nem mesélsz?
-De csak gondolkodtam, hogy mit meséljek neked. Szóval Egyszer volt hol nem volt. Volt egy macska. Ez a macska nem volt nagyon ügyes és nem is volt erős, egy lúzer volt a többi macska között. Egy nap vadászott és meglátott egy egeret. A közelébe ment és elkezdett beszélgetni a gyanútlan egérrel... Eredetileg meg akarta ölni az egeret mert nagyon éhes volt, de az egér rendes volt vele és a macskának ez jól esett ezért nem bántotta az egeret.
-Ilyen nincs is! Vágott közbe a kisgyerek.
- Hát persze hogy nincs, csak ezt az egér nem tudta
- De majd megtanulja?
- Talán feleltem nevetve. Szóval ott tartottam, hogy az egér és a macska összebarátkozott, de az egér kételkedni kezdett a macskában, ezért megkérdezte, hogy
-Ugye nem fogsz megenni?
-Dehogy, én nem vagyok olyan.
- Miért nem?
- Mert csak te vagy nekem... Ha megölnélek egyedül lennék felelte a macska.
-És inkább éhezel? Kérdezte az egér kételkedve
- Inkább. felelte a macska és közben elkezdett korogni a hasa. Így teltek a napok a macska közben elkezdett nagyon lefogyni, az egér aggódott már miatta. Nem mondta a macskának, de ő is ugyan annyira magányos volt és nem akarta elveszíteni. Egy nap mikor a macska aludt az egér úgy döntött hogy ott hagyja a macskát, hogy ne éhezzen miatta tovább. El is indult, de félt egyedül hagyni a macskát ezért elbújt a közelben, figyelte mit reagál a macska mikor felébred és nem találja. Amikor a macska felébrett és észrevette, hogy nincs meg az egér aggódva keresni kezdte, de nem találta. Az egér a bokorba megsajnálta és előjött. És megkérdezte a macskától
- Te meg mit csinálsz?
- Csak kerestelek azt hittem eltűntél.
- Miért tettem volna?
-Mert már nem bírsz elviselni.
Az egér csak nézett a macskára nem tudta hogy mondja el, hogy baja van és az nem más mint, hogy végigig nézi, hogy a macska megöli magát.
-Miért nem mondasz semmit? Kérdezte a macska.
-Mit mondjak?
- Tudom hogy itt akartál hagyni, mert láttam.
- igen, itt akartalak hagyni.
- Miért?
- Nem akarom nézni ahogy lassan éhenhalsz azért mert nem eszel.
- Ha elmész egyedül leszek.
- Ha maradok meghalsz.
- Nem fogok. Felelte a macska
Este az egér már aludt, de a macska nem tudott annyira éhes volt. Ránézettaz egére, és rávette magát arra amit eddig nem akart megtenni, de közben eszébe jutott, hogy mennyire nem akar egyedül lenni, de mégis beleharapott az egérbe, az egérnek fájt, de nem haragudott a macskára mert tudta, hogy ezzel segít neki és így nem hal meg, és így az egér bűntudat is enyhült... Ezután így éltek a macska néha beleharapott az egérbe, ő meg tűrte. Egyik nap az egér és a macska sétáltak és az egér meglátott egy pocsolyát, és belenézett és meglátta magát tele volt sebhelyekkel  a bundája csomó helyen véres volt és az egyik lába is hiányzott. Az egér megijedt a kinézetétől. Majd a macska felé fordult és megkérdezte:
- Ezt te tetted velem?
A macska ránézett az egérre és elszégyelte magát és azt felelte
- Igen én, de nem tudtam hogy zavar.
- Utállak. Mondta az egér megint a pocsolyába nézve.
- Én nem akartam ezt tenni...csak élni akartam
- Soha többé nem akarlak látni mondta az egér és ott hagyta a macskát.....
-Ennyi! ? Kérdezte a kisgyerek felháborodva
-Ennyi. Mi kell még? a macska él és az egér is.
- És hol a Happy end!?
-  Mindenki él. Nem elég?
-Nem. Happy end kell minden mesének van Happy endje. Mondta a kisgyerek hisztizve. Ez nem jó befejezés találj ki egy másikat

-Rendben szóval ott tartottam, hogy a macska és az egér elváltal egymástól. Az egér nagyon haragudott a macskára. Minden nap belenézett a tükörbe, és a macskát okolta a sebhelyeiért. A macska is az egeret okolta a soványsága miatt. De tellt az idő és a macska és az egér is változott. Fél év után mikor az egér a tükörbe nézett mosolygott a sebhelyei láttán, mert eszébe jutott a macska aki életben hagyta. Fél év után meglátta a macskát már nem volt sovány, és éppen egy másik egeret evett...Az egeret bolgogsággal töltötte el, hogy jól van. A macska mikor meglátta az egeret örült, hogy az egér életben maradt. És boldogan éltek  külön-külön amíg meg nem haltak.
-így most már jó? Kérdeztem a kisgyereket.
- Igen. Jó éjt. mondta a kisgyerek és elindult aludni. De pár méter után visszafordult és megkérdezte hogy
-De miért harapott a macska az égrbe mikor nem akart egyedül lenni?
-Mert néha az kell tenni, amit kell és nem azt amit szeretnénk. Feleltem neki.
-Értem. Felelte a kisgyerek és elindult aludni.
Egyedül maradtam a padon a gondolataimmal és mi után meggyőződtdm róla, hogy a kisgyerek tényleg elment aludni megszólalam folytatva az előző gondolatott.
- És persze azért mert az egér a mesevilág legretardáltabb szereplője...