Az egyetlen..
Egy átlagos nap volt. Kivéve 7 embernek. Ez a hét ember szünetet tartott, de féltek kimenni az utcára. Mindenhol a rajongóik követték volna, ha kilépnek az utcára. Ám ők így is kimentek és vállalták a kockázatot. Nem bírtak a szobájukban ülni. Járni akarták Szöul utcáit. Levegőt akartak kapni végre. Ahogy várták, a rajongók mindenhol ott voltak. Testőrt kaptak maguk mellé, akik sikeresen visszaszorítottak a tömeget. Így sétáltak. Aztán egyszer csak szemből jött egy lány. A keze a pulcsija zsebében volt és fülhallgató volt a fülében. Lefele nézett, de amikor meglátta a 7 fiút, felcsillant a szeme. Sietősebbre vette a lépteit és végig tartotta a szemkontaktust az egyik fiúval. Az őrök már készültek is visszatartani a lányt. Ám ekkor leassított.. A szemkontaktust tartotta, amiben a csillogás eltűnt, és végtelen nyugalom áradt szét. Csak sétált újra a megszokott tempójában. Elérte azt a helyet, ahol a fiúk álltak. Odafordult feléjük, majd meghajolt és annyit suttogott, hogy - kellemes pihenést -. A fiúk teljesen meglepődtek, de ők is meghajoltak, majd bólintottak megköszönésképpen.. Eközben a szemöldökük a csillagos eget járta, mert nem értettek semmit. A testőrök ugyanezt érezték. Semmi ugrálás, kiabálás, fotózás, letapizás. Semmi... Csak egy jókívánság. A lány továbbhaladt a fülében a fülhallgatóval. Annyira hangosan szólt, hogy kihalladszódott és a fiúk is hallhatták a zenét. Egyből felismerték. A zene a "fake love" volt. Ez az ő zenéjük. És a lány meg az ő rajongójuk.. Viszont a kiabálás és a tapizás sehol. A lány végleg elhaladt volna, ha az egyik fiú meg nem állítja.
-Mondd, mi a neved?-
-Park Seo Yeong-
A lány rápillantott a kézre ami megragadta őt, majd rátette a saját kezét és elvette az idegenét.
-Kérlek pihenjetek és ne essen semmi bajotok. Annyeong.-
A fiúk az őrök társaságában, lesokkolva álltak. Nagyon régen volt már, amikor egy rajongójuk úgy tekintett rájuk mint egy átlagos emberekre. Hirtelen úgy érezték, hogy szívesen beszélgetnének ezzel a lánnyal, de mire ráeszméltek, a lánynak nyoma veszett.
"Park Seo Yeong.."-mondta ki, még utoljára, az összes fiú, egyszerre.
-Mondd, mi a neved?-
-Park Seo Yeong-
A lány rápillantott a kézre ami megragadta őt, majd rátette a saját kezét és elvette az idegenét.
-Kérlek pihenjetek és ne essen semmi bajotok. Annyeong.-
A fiúk az őrök társaságában, lesokkolva álltak. Nagyon régen volt már, amikor egy rajongójuk úgy tekintett rájuk mint egy átlagos emberekre. Hirtelen úgy érezték, hogy szívesen beszélgetnének ezzel a lánnyal, de mire ráeszméltek, a lánynak nyoma veszett.
"Park Seo Yeong.."-mondta ki, még utoljára, az összes fiú, egyszerre.
Коментарі
Упорядкувати
- За популярністю
- Спочатку нові
- По порядку
Показати всі коментарі
(7)
Az egyetlen..
@Menetke Nem tudom pontosan mikor jön a kövi egyperces. Nem tudom mi legyen a témája. De lesz!
Відповісти
2019-09-04 19:12:32
2
Az egyetlen..
Tetszik. Kövi rész?! ❤️🥰❤️🥰❤️🥰 Várom nagyon. ❤️
Відповісти
2020-10-01 10:30:27
Подобається
Az egyetlen..
Nagyon jó!😀
Відповісти
2021-02-17 14:33:10
Подобається