Книги
Всі
Вірші
Всі
Csak te voltál
Összeestem de felálltam,
Esdekelve kivártam,
Hogy odagyere és felsegíts,
De te felnevettél "dehogy is!"
Felálltam hát én magam,
Nehogy már te maradj,
Ki hátam mögött kinevetsz,
És még csak el sem engedhetsz.
Lehet hogy gyenge vagyok,
De alul soha nem maradok.
Elterveztem már életemet,
Tehát te maradj csak a fenekeden.
1
0
430
Napok
Szárnyaló lepke szárny,
Sóhajtó szalmaszál.
Távolinak tűnő ég,
Szárnyaló lepkék.
Igyekszik a Nap,
Nehogy lemaradj!
Törekedve bukik le,
Téged pedig megfigyel.
Egyre csak sötétedik,
Végül pedig lebukik.
Őt leváltja a Hold,
S megnyugodva sóhajt.
1
0
448
Ellöktél
Tárt karokkal fogadtalak,
De te ellöktél; "Maradj magadnak".
Ott hagytalak,
Többé nem vártalak,
Te meg csodálkoztál "Elhagytak?".
Gondolataimat te fertőzted,
Aludni sem bírtam tőled.
Imádtam az illatodat,
De azt kevésbé, hogy otthagytalak.
Imádkoztam éjjelente,
Kérlek szépen, csak te ne csapj be!
Kint álltam a teraszon,
"Mi lesz ha most bebaszom?"
Ötleteim támadtak,
Közben el is tántorodtam.
Még most is várlak,
De hiába,
Hisz ketté foszlott,
Minden álmom.
1
0
422
