Rázkódik körülöttem minden én csak az ülésem karfajaba kapaszkodó egyik kezemmel a másik a mellkasomon pihen, evvel csitítva heves szívdobogásomat. De egyik pillanatról a másikra minden leállt és a hangosbemondó recsegni kezd. 
-Tisztelt utasaink. Isten hozta önöket Los Angelesben a kinti hőmérséklet 28 fok. További szép napot mindenkinek. - szólalt meg a kapitány és gyorsan el daralta a jól betanult monologját. Nagyon sóhajtva kapcsoltam ki a biztonsági övemet, majd álltam fel az ülésről. A poggyász tartobol kivettem a hátizsákom, és a légíkisérőket követve elhagytam ezt a fém tákolmányt, ami elhozott egészen eddig. 
Hamar átjutottam a vámon és a kijárat felé vettem az irányt. 3 napom van itt… ennyi idő alatt meg kell találnom a nővérem és segítenem kell neki amiben csak tudok. 
Gondolat menetemből egy fuvallat csapot arcon, és egy óriási fotocellás ajtóhoz értem. De csak bámultam magam elé, csak a járólapot tudtam pásztázni. Mire nagy levegőt véve felemelték tekintettem és ki néztem a nagy uvegajton. Próbáltam magam biztatni legbelül de mindig egy rohadt mondat jutott az eszembe. 
"Ha kilépek ezen az ajtón, ennél messzebb nem is lehetnék otthonról!" - már most honvágyam van, és hiányzik anyu na meg a legjobb barátom Hobi. Ő ketten segítettek kijutni ide és megkeresni a mihaszna nővéremet aki egy két lábon járó pénznyelő. Vagy öt perc gondolkodás után egyik lábam elemeltem a talajtól, mire kinyílt előttem a nagy üveg ajtó és elindultam az ismeretlenbe. 






Halk pittyegés hallva kezdtem nyitogatni a szemeimet, majd az álom teljesen elillant a szeméből. Csak egy álom volt, ami már egyszer megtörtént de nem akarom újra átélni. Lassan tornáztam fel magam ülő helyzetbe, amikor is orvosom lépett be a szobába egy elismerő mosollyal az arcán. 

-Jó reggelt Jimin. - köszöntött. 

-Jó reggelt doki. - viszonoztam a köszönését, majd a kartonomat kezdte nézegetni. 

-Hogy van ma? Amúgy jó hírem van! Előrébb került a szervdonor listán. - pillantott rám lelkesen. 

-Oh valóban! Hányszor is mondta már ezt nekem, mióta itt vagyok? - hát igen kb fél éve itt tengettem a minden napjaim, új szívre várva, amit sosem fogok megkapni úgy néz ki. Egy velem született rendellenesség nemrég derült ki, és nincs más mód csak a szív átültetés. Úgyhogy most így állunk… 6 hónapja itt vagyok, és várok, várok a semmire ami sosem fog bekövetkezni. 

-... Ahhooo Jimin jön a reggeli, tessék megenni mindent. Ha legyengül nem lesz műtét! - mutatta fel mutatóujját nekem fenyegetően. Mire csak bólintani tudtam és vissza csúsztam a matracon félő helyzetbe. - Helyes. Most megyek még vizit után benézek. - majd amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is ment a dolgára. Nagyon sóhajtva néztem ki az ablakon, lágyan sütött be rajta a nap ami enyhén cirogatta kezemet. Majd a folyosó zajai ismét álomba ringattak. 

Hirtelen egy kéz ért hozzám és amikor kinyitottam a pilláimat egy nővérke állt mellettem, és valamit a branülbe szúrt be.

-Mi az? - kérdeztem kómás hangon, mire ő egy mosoly kíséretében vállon veregetett majd ki is ment. De nem sokkal később orvosom lépett be az ajtón és vigyorgott mint a tejbetök, amit én nem tudtam hova tenni. - Minek örül ennyire? - kérdeztem tőle. 

-Jó hírem van! - mosolya levakarhatatlan. - Van szív!!! A anyja nemsokára beér. Úgyhogy készüljön Jimin. - szemeim könnyel teltek meg és ekkor lépett be anyám a szobába. Mire a doki egyből elhívta magával valamilyen papírokat aláirni. Éppen szunyókáltam volna el, amikor hirtelen sokan lettek a szobába és egy gurulós ágyat tolt be rajta valaki. 

-Jimin itt az idő! - mosolygott rám mindenki a szobában. Mire csak bólintottam és felkeltve át feküdtem a másik ágyra. Végre talán teljes életet élhetek a családommal otthon. Kipróbálhatok olyan dolgokat amikről csak eddig álmodtam. Köszönöm… köszönöm neked az életemet…bárki is vagy!







Sziasztok.
Nos megérkezett az új storym ide.
Remélem tetszeni fog nektek?
És mivel ez egy befejezett történet, így arra gondoltam, hogy minden héten pénteken hozok nektek új részt hozzá. 🥰
Tehát a kövi fejezet jövöhéten pénteken jön. ❤️
Nagyon köszönöm, hogy itt voltál!!!
Millio puszika és ölelés
Ui: ha van benne még hiba, javítom majd őket. 😘

Love ARMY. ❤️ ❤️ ❤️