Gondolat vagyok

Joseph Konrad

Ki vagy te, mi vagy te? Puffogó égnek zajaként élsz, Életed így kárba vész Magad sem tartod mit szavad jelent, Nem éled meg magát a jelent Elmondom neked mi vagyok, Elmondom neked ki vagyok Eszme vagyok, mit nem pusztíthatsz! Irány vagyok mit nem fordíthatsz! Erő vagyok, mit nem állíthatsz! Gondolat vagyok, mit nem formálhatsz! Elmondom neked mi vagyok Elmondom neked ki vagyok Ember vagyok kit kiírthatsz Nép vagyok mit vérbe fojthatsz Ország vagyok mit megrohamozhatsz Világ vagyok mit felrobbanthatsz. Elmondom neked mi vagyok Elmondom neked ki vagyok! Isten vagyok, kit nem láthatsz! szellem vagyok, kit nem foghatsz! Hullám vagyok mit nem állíthatsz! Hegy vagyok, mit nem mozdíhatsz! Elmondom neked ki vagyok Elmondom neked mi vagyok! Idő vagyok, mely lelkedet emészti és a fémet csócsálja, Levegő vagyok, mely a kisdedet élteti és tüdejét táplálja. Én vagyok a gondolat, melyből minden fakad. A gondolat, mely agyat dagaszt! A gondolat vagyok mit elnyomnál, A gondolat mi kitör és meg nem áll! Minden mi volt, az én vagyok! Minden mi van, az én vagyok! Minden mi lesz, az én vagyok! Minden és semmi vagyok... Mindegy nekem Hisz én Csak egy Gondolat vagyok... /J.B.K

2019-06-05 03:45:41

2

0

Схожі вірші

Всі

12

ᴅɪᴀɴᴀ ᴍᴀʏ

А море сліз вже висохло давно. Давно забуті фото й переписки. Я живу неначе у кіно, І це кіно трагедія, не більше.

87

4

8963

Хай буде так

Юлія Богута

«And in my hour of darkness She is standing right in front of me Speaking words of wisdom, "Let it be"» Beatles - Let it be Хай буде так. Прийми своє життя. Прийми негоду, біль і в серці рану. Прийми свою не вічність, як буття. Прийми, що у людей на тебе інші плани. І не кричи, не плач, коли летиш із неба. Земля тверда. Це так. Реальна. Не м'яка. Живи та не шкодуй. Так було треба. Можливо не тобі. Комусь. Чиясь рука. Ти витримав. Стерпів. Усі пройшов дороги. Ти не зламався, ні. Ти просто біг не так. Ти просто падав. Просто вірив богу, І довіряв не тим. Кохав не так. Хай буде так. Прийми, що ти один І залишайся сильним, що б не було далі. Життя лиш мить, в яку стікає плин годин. Лиш зайчик сонячний, ребро медалі. Бо що б не було - ти не вічний, ні. І те що має тут коштовність, там - згорає. Ти помираєш тут. Зникаєш на війні. Та пам'ятай - у смерті щастя аж ніяк немає.

38

4

4877