6.fejezet
Jimin szemszöge:
Felkeltem az ébresztőre és azon voltam hogy kihajitom a telefont. Bár jó hogy itthon vagyok és nem kell mennem iskolába, de mégis van valami ami nagyon zavar. Kook miért érdeklődik ennyit felőlem. A gondolataimat a telefon csörgése szakítja meg. A telefont fel emeltem az éjjeli szekrényről, és megnéztem hogy kihív. Hobi hívott. Veszem fel:
-Szia Hobi. -szólok bele a telefonba.
-Szia Mochi. Csak azért hívtalak hogy ma nincs-e kedved feljönni hozzám, a másik meg az hogy Kooknak tudom a címét.
-Majd elmondom hogy ez miért fontos.-én köpni- nyelni nem bírtam.
- Persze talizhatunk, és a Kookos dolgot minél előbb meg kell beszélni ugye?
-Igen, minél előbb.
-Okés. Mikor tali?
-Ahm. Legyen 10:30-kor a Thapkol parknál és onnan fel sétálunk hozzánk. Úgy jó?
-Persze jó lesz.
-Akkor majd tali, szia.
-Okés, szia. -és ezzel le is raktuk a telefont. Majd ahogy letettük a fürdő felé vettem az irányt, és a zuhany alá vetettem magam. Miközben zuhanyoztam azon gondolkodtam hogy miért akar beszélni Kookról. Na hát a gondolataimból a forró víz ránt vissza ami nagyon megégetett. Nem volt a legjobb, de így legalább jobban figyeltem. Mire készen lettem addigra 9:30 lett. Én mire látam hogy mennyi az idő már kicsit elkéstem. Gyors elő kaptam valamit aztán indultam. Épp hogy odaértem ahova meg lett beszélve. Bár Hobi késett 2 percet, de nem igazán zavart.
-Szia Mochi!
-Szia Hobi!
-Na mi volt ez a Kookos dolog?
-Hát, egy tudom hogy hol lakik, kettő szerintem tetszel neki. A múltkor nagyon kiakadt mikor visszaküldtelek, és akkor mindent elmondott amit ő gondol rólunk.
-Ezeket miért nem mondtad előbb?!
-Mert úgy gondoltam minek.
-Ahhjjj mondd meg hol lakik és megbeszélem vele a dolgokat.
-Oké, de csak akkor ha nem lesz semmi gond. Ja és akkor ha az a faszparaszt nem fog rád mászni, csak is akkor.
-Nem lesz semmi baj Hobi.
-MYEONGDONG utca 22.
-Okés köszi.
-Szívesen! -és így áttértünk más témára.Bár Hobi nagyon fel volt dúlva mégis a jópofi arcát mutatta. Bár ehhez hozzá szokhattam volna.
Felértük hozzájuk, és Hobi édesanyja köszöntött amit én is viszonoztam.
Hobi mondta az édesanyjának:
-Anya fent leszünk a szobába. Kell valami szólj, de PS5 fogunk.
-Rendben kicsim. Na ezzel a lendülettel fel is szál adtunk játszani.
Bár játék közben gondolkodtam hogy mit akar tőlem Kook. Mert nekem nincsen semmi bajom vele, de néha vissza vehetne a nagy arcából, de ezen kívül semmi bajom vele. Annál több Hobinak utálják egymást bár nem tudom miért. Egyszer kérdeztem tőle hogy miért, de csak annyi volt a válasz hogy hagyjál már és elment. Szóval nagyon nem vannak meg egymás mellett, de hát ez van. A gondolataimból Hobi hangja ránt vissza.
-Kérsz valamit?
-Őőő egy pohár vizet.
-Oké mindjárt hozom.
Meghozta, én ittam és ment tovább a játék. Mire észbe kaptam hogy mennem kell mert még be akarok nézni Kookhoz is. Így elköszöntem Hobitól és elindultam Kookhoz.
Mire odaértem már 18:30 volt.
Kooknak az anyukájával mentem be.
Amint beléptem meglepődtem hogy aztán milyen szép ez a ház. Kook anyukája felüvölt Kooknak hogy jöjjön le. Ő lejött duzzogva de mikor meglátott akkor más hogy mutatta magát.
-Szia köszöntem, de ő nem köszönt csak hallgat.
-Lenne egy szívességem.
-Jó, de előbb azt hogy honnan tudod hogy hol lakom?!
-Hobi kinyomozta. Aztán elkezdte elhoradni.
-Az az átkozott pöcs, nem hadja életem.
-Itt ki kellett valamit talánom hogy jó legyen.Erre elkezdem mondani:
-Pont ezért jöttem.
-Hogy? Hadjam békén? Nem is beszélek vele! -ezt vágja hozzám.
Itt is gyors ki kellett valamit talánom.
-Csak annyit kérek ne terjeszt róla olyat ami nem is igaz.-erre oda dobálja nekem ezeket:
- Én? A múltkor is oda mentem kedves és már egy bunkó pöcs lettem. Én nem tehetek róla hogy ekkora fasz hogy nem hallgatja meg a másikat. -Na és ezzel lezárta a témát.
-Jó, rendben.- Elkezdtem mondani azt hogy:
- Jó akkor légyszíves menj haza, és ezt megbeszéljük hétfőn a suliban.
-Oké, szia.
-Szia. - és ezzel elindultam haza felé.
Hazaértem és felhívtam Hobit, hogy elmondja mi volt.
Kicsöngött, de nem akarta felvenni így hagytam a dolgot és elmentem fürödni.
Megcsináltam a napi rutinom és mentem lefeküdni. Sokáig gondolkodtam hogy mi lett volna ha… és a gondolataimból anyám hangja rántott ki.
-Jó éjszakát Jimin!
-Jó éjt anyu!
Na és ezzel sikerült elaludnom is.
Sziasztok! Remélem tetszik eddig a könyv. Azért van az hogy nem folyamatosan tudom kiadni a részeket mert sok a dolgom és nem mindig van időm rá. Remélem nem haragutok. Pusziiii 🖇💜🥺
Felkeltem az ébresztőre és azon voltam hogy kihajitom a telefont. Bár jó hogy itthon vagyok és nem kell mennem iskolába, de mégis van valami ami nagyon zavar. Kook miért érdeklődik ennyit felőlem. A gondolataimat a telefon csörgése szakítja meg. A telefont fel emeltem az éjjeli szekrényről, és megnéztem hogy kihív. Hobi hívott. Veszem fel:
-Szia Hobi. -szólok bele a telefonba.
-Szia Mochi. Csak azért hívtalak hogy ma nincs-e kedved feljönni hozzám, a másik meg az hogy Kooknak tudom a címét.
-Majd elmondom hogy ez miért fontos.-én köpni- nyelni nem bírtam.
- Persze talizhatunk, és a Kookos dolgot minél előbb meg kell beszélni ugye?
-Igen, minél előbb.
-Okés. Mikor tali?
-Ahm. Legyen 10:30-kor a Thapkol parknál és onnan fel sétálunk hozzánk. Úgy jó?
-Persze jó lesz.
-Akkor majd tali, szia.
-Okés, szia. -és ezzel le is raktuk a telefont. Majd ahogy letettük a fürdő felé vettem az irányt, és a zuhany alá vetettem magam. Miközben zuhanyoztam azon gondolkodtam hogy miért akar beszélni Kookról. Na hát a gondolataimból a forró víz ránt vissza ami nagyon megégetett. Nem volt a legjobb, de így legalább jobban figyeltem. Mire készen lettem addigra 9:30 lett. Én mire látam hogy mennyi az idő már kicsit elkéstem. Gyors elő kaptam valamit aztán indultam. Épp hogy odaértem ahova meg lett beszélve. Bár Hobi késett 2 percet, de nem igazán zavart.
-Szia Mochi!
-Szia Hobi!
-Na mi volt ez a Kookos dolog?
-Hát, egy tudom hogy hol lakik, kettő szerintem tetszel neki. A múltkor nagyon kiakadt mikor visszaküldtelek, és akkor mindent elmondott amit ő gondol rólunk.
-Ezeket miért nem mondtad előbb?!
-Mert úgy gondoltam minek.
-Ahhjjj mondd meg hol lakik és megbeszélem vele a dolgokat.
-Oké, de csak akkor ha nem lesz semmi gond. Ja és akkor ha az a faszparaszt nem fog rád mászni, csak is akkor.
-Nem lesz semmi baj Hobi.
-MYEONGDONG utca 22.
-Okés köszi.
-Szívesen! -és így áttértünk más témára.Bár Hobi nagyon fel volt dúlva mégis a jópofi arcát mutatta. Bár ehhez hozzá szokhattam volna.
Felértük hozzájuk, és Hobi édesanyja köszöntött amit én is viszonoztam.
Hobi mondta az édesanyjának:
-Anya fent leszünk a szobába. Kell valami szólj, de PS5 fogunk.
-Rendben kicsim. Na ezzel a lendülettel fel is szál adtunk játszani.
Bár játék közben gondolkodtam hogy mit akar tőlem Kook. Mert nekem nincsen semmi bajom vele, de néha vissza vehetne a nagy arcából, de ezen kívül semmi bajom vele. Annál több Hobinak utálják egymást bár nem tudom miért. Egyszer kérdeztem tőle hogy miért, de csak annyi volt a válasz hogy hagyjál már és elment. Szóval nagyon nem vannak meg egymás mellett, de hát ez van. A gondolataimból Hobi hangja ránt vissza.
-Kérsz valamit?
-Őőő egy pohár vizet.
-Oké mindjárt hozom.
Meghozta, én ittam és ment tovább a játék. Mire észbe kaptam hogy mennem kell mert még be akarok nézni Kookhoz is. Így elköszöntem Hobitól és elindultam Kookhoz.
Mire odaértem már 18:30 volt.
Kooknak az anyukájával mentem be.
Amint beléptem meglepődtem hogy aztán milyen szép ez a ház. Kook anyukája felüvölt Kooknak hogy jöjjön le. Ő lejött duzzogva de mikor meglátott akkor más hogy mutatta magát.
-Szia köszöntem, de ő nem köszönt csak hallgat.
-Lenne egy szívességem.
-Jó, de előbb azt hogy honnan tudod hogy hol lakom?!
-Hobi kinyomozta. Aztán elkezdte elhoradni.
-Az az átkozott pöcs, nem hadja életem.
-Itt ki kellett valamit talánom hogy jó legyen.Erre elkezdem mondani:
-Pont ezért jöttem.
-Hogy? Hadjam békén? Nem is beszélek vele! -ezt vágja hozzám.
Itt is gyors ki kellett valamit talánom.
-Csak annyit kérek ne terjeszt róla olyat ami nem is igaz.-erre oda dobálja nekem ezeket:
- Én? A múltkor is oda mentem kedves és már egy bunkó pöcs lettem. Én nem tehetek róla hogy ekkora fasz hogy nem hallgatja meg a másikat. -Na és ezzel lezárta a témát.
-Jó, rendben.- Elkezdtem mondani azt hogy:
- Jó akkor légyszíves menj haza, és ezt megbeszéljük hétfőn a suliban.
-Oké, szia.
-Szia. - és ezzel elindultam haza felé.
Hazaértem és felhívtam Hobit, hogy elmondja mi volt.
Kicsöngött, de nem akarta felvenni így hagytam a dolgot és elmentem fürödni.
Megcsináltam a napi rutinom és mentem lefeküdni. Sokáig gondolkodtam hogy mi lett volna ha… és a gondolataimból anyám hangja rántott ki.
-Jó éjszakát Jimin!
-Jó éjt anyu!
Na és ezzel sikerült elaludnom is.
Sziasztok! Remélem tetszik eddig a könyv. Azért van az hogy nem folyamatosan tudom kiadni a részeket mert sok a dolgom és nem mindig van időm rá. Remélem nem haragutok. Pusziiii 🖇💜🥺
Коментарі