Édesanyám kiment varrni a napfényre. Én épp mentem volna a szobámba tanulni, mikor bekiabál az udvarról, hogy a macska fent nyávog a garázstetőn és, hogy szerinte nem mer lejönni. Mér' ne merne lejönni? Mindíg ott mászik le a szederfán vagy a bodzabokron. Anya követeli, hogy menjek ki és nézzem meg. Hát jó, maximum fölmászom érte, ha annyira tojik. Felnézek, de nem egy kétségbeesett cica bámul vissza rám. Kísérletezik a bodzabokornál, de a hátsó két lábával már nem igazán akarja elhagyni a palatetőt. Közben a nyugodt nyarvogást tovább folytatja, olyan leszarom lejutok e egyszer innen vagy sem módon, mintha csak egy kicsivel több erőfeszítést kellene tennie mint amennyihez most kedve van, ezért inkább eljátsza a bajbajutott macseszt, abban reménykedve, hogy majd én, mint hős lovag, megmentem a rettentő magasságtól. Üsse kavics. Édesanyám úgysem nyugszik míg a macska be nem fejezi a nyivákolást. Odacipelem hát a vaslétrát. Először csak falhozdöntöm, hátha megelégszik ezzel a könnyebb úttal, de nem. Felkapaszkodok hát a létrán. Hirtelen orrbavág valami madár vagy egérzsákmány rothadó bűze. Ki tudja mit vadászott le már megint. Benyúlok a hónaalá, hogy leemeljem, erre eldobja magát és játékosan hemperegni kezd hátán, hogy dögönyözzem. Vagy kibebaszott jó szívem van, vagy csak elcsábultam, de máris a finom selymes hasszőrének turkálásán kapom magam. Na eléglegyen! Gyere! Nem hatja meg a felszólítás. Tovább bámul a haláli nyugodt tekintetével, mint aki nyomban lehunyja már amúgy is felére eresztett szemhélyait. A tettek mezejére lépek. Tarkójához nyúlok, hogy annál fogva emeljem, és akkor elfog a felismerésnek egy kellemetlen fajtája. Nem a zsákmánya volt olyan büdös. Meleg nyálkás felületről húzom vissza az ujjaimat. Átgörgetem, mostmár kíváncsi vagyok, megint milyen durva sebeket szerzett az éjszakai bunyózások során. Mostmár émelygés kerülget. Egy jó háromszor hármas bőrdarab hiányzik a koponyájáról, egy kis részen még a csont is fehérlik. Azt hiszem őt most itthagyom. Buksi mindíg oly jószívvel nyalogatja a macsesz harci sebeit, de ezt most jobb ha nem kóstolgatja. Elújságolom anyumnak a vidám híreket. Elborzadt, de legalább tanácstalan. Fölviszem neki a tálját tele kajával és vizet. Megkönyebbülve csodálom ahogyan hatalmas étvággyal ropogtat.