Késő esti mély melankolikus poszt következik. Nem rólam fog szólni, tulajdonképpen a következő soraimat, úgy általánosságban szánom, szóval kérlek senki se vegye magára.

Tudom, hogy sokan nem vagyunk megelégedve magunkkal, főleg a lányok, hiszen én is átéltem, sőt még most sem vagyok 100% ban megelégedve önmagammal ( újabban a testalkatommal van gondom, de a vőlegényemmel együtt próbáljuk ezt megoldani) Már ami a testi adottságaimat veszi igénybe, de némileg sikerült elfogadnom, hogy én ilyen vagyok. Bár ez a poszt nem mostani, tehát az átírt változatát publikálom újra, de ha az emlékezetem nem csal, viszonylag régen kaptam egy képet, amin egy csinos lány szerepelt, és érdeklődött a testalkatáról, hogy kövér-e. Bevallom őszintén, nem igazán értem, mire jó az ha egy lelkileg instabil ember, fotót tesz közé testalkatáról az internetre. Meg úgy általában, mivel szerintem ez már túl személyes dolog. Itt most az intimebb képekre kell gondolni, pl fehérneműben pózol, stb. Természetesen nem zavar engem semmilyen formában, félreértés ne essék, mindenki azt tesz amit szeretne, de csupán maga a környezetünkbe is irtó sok rossz szándékkal megáldott ember van, a netröl nem is beszélve, és az, hogy ennyire személyes dolgot osztunk meg vadidegenekkel, bizony számolni kell a sértő hozzáállással is. Nem negatív hanem sértő. Valószínűleg ezzel tisztában vannak ilyenkor az emberek, csak az elkeseredettség felülmúlja őket. Ezzel nincs is baj, hiszen segítséget kérni nem szégyen, de az az értelmes komment amit kapott a kép alá...Nagyon fiatal felnőttes gondolkodás.👌

Tudom, mennyire zavaró ha valami olyannal futunk össze a neten is, amire kicsit sem vagyunk kíváncsiak, mindenki életében ott van ez. Sokszor engem is kiborít egy hosszú nap után, ha valami baromságot kapok üzenetben, vagy ha csak a hirdetéstől mászok a falra. Bevallom legtöbbször elküldeném melegebb éghajlatra, és van, hogy nem bírom visszafogni magam, s bunkó stílusban válaszolok, viszont akkor se kell ennyire megszégyeníteni. Azt kifejteni jó pár mondatban, mennyire gáz a kövérség, éppen ugyan olyan bölcs döntés mintha az a kommentelő most fogná magát és meztelen végigszaladna az utcán, azt kiabálva „Ez a divat". Ugye mennyire szuper érzés lenne neki? Csak úgy vigyorogna a büszkeségtől mint valami vadalma. Ha kövér is (de hozzáteszem, hogy nem volt az, sőt nagyon is gyönyörű), akkor sem illik ilyet a fejéhez vágni, ilyen stílusban, sőt sehogy sem, hiszen mindenki gyönyörű a maga módján.

Nagyon nyers és szókimondó vagyok, ám a másik lelkiállapotára mindig vigyázok és nem mondok olyat szánt szándékkal, hogy legszívesebben, nemhogy a segítséget kérő, de még egy idegen is a föld alá temetné magát élve. Legalábbis remélem, aztán végül is ki tudja...bár ez mindenki lelkiállapotától függ, mit hogyan vesz fel. Nem kell érzelgősnek lenni, nyalni a másik seggét, de még csak hazudni sem ahhoz, hogy megosztjuk a véleményünket, csupán egy kis megértés. Egy hangyányi kedvesség és máris máshogy áll hozzá az ember. De nem, mert sokan ezt túl undorítónak tartjuk, és inkább csak úgy dobálózunk a szavakkal mert miért ne alapon, azt képzelve mi tökéletesek vagyunk, ha sértőn megmondjuk a véleményünket. Nem, egyáltalán nem leszünk jók, és nem fog senki felnézni az ilyenekre. Max az olyanok, akik nagyon idióták, de azokkal meg nem kell foglalkozni. Az ilyen vélemények mögött tudjátok én mit látok? Egy romlott lelket, aki azt se tudja mihez kezdjen, és jobb híján mások szerencsétlenségéből táplálja lelkét.

Azt viszont jobban szeretem, mikor egy frissen megélt plasztikai műtétből felépült lány posztol új külsőjéről, és sokan ribancnak nevezik. A legjobb része ennek, az hogy megosztja a fotót és úgy adja az emberek tudatára „kedves" sorait. Valóban nem szép az ha túlzásba esnek (legyen szó bármiről), és a feneke akkora mint hat ház, a mellei még a Titanicot is felülmúlja, de nem bölcs döntés lehordani, még ha jogos is. Nem tetszik? Lapoz tovább, ha pedig mégis véleményt akarsz megosztani, tessék hozzálátni. De akkor viszont okosan bánj a szavakkal, mert irtó nagy súlya van, olyan problémákat taposhat ki egy-egy sértő kritika, amiről képzelni sem mernénk. Mindig olyan kritika/vélemény hagyja el a szád, ami mosolygásra késztet, mert a negatívum nem egyenlő a sértővel. Sok negatív véleményt kaptam, mégis mosolygásra késztettet, mert tanultam belőle. Nem a testalkatot nézem, engem nem érdekel, hogy 100 kg vagy 50 kg, a személyisége sokkal inkább foglalkoztat. Az, hogy fesztelenül tudjunk kommunikálni mindenről ami szóba kerülhet, legyen az oltári nagy baromság, komoly téma, vagy csak úgy unalomból, ne pedig attól tartsak mit mondjak neki, nehogy visszamondja másoknak és még tegyen hozzá nem létező dolgokat, vagy éppen annyira megsértödik, hogy évek multán sem áll velem szóba (nyilván erre leginkább nekem kell odafigyelni, de van olyan ember, hogy bármilyen módón beszélsz vele, megsértödik). Jó lenne, ha több ember helyezné ezt előtérbe a testi adottságok nélkül. Köszönöm annak, aki végigolvassa ezt a posztomat, és nem nézz totál idiótának, amiért nem tudok azonosulni az ilyen felnőttes hozzáálláshoz. Biztos velem van a baj, végül is, de inkább maradok tudatlan kisgyerek, mintsem így nyilvánuljak meg. xD.

Ui. Nem az kurva aki kivágott fölsővel riszálja a fenekét miniszoknyában.
Ez is régebbi rész, s csak most vettem észre, hogy ide nem publikáltamxD