''Ayame szemszöge''

Mikor leültem ép kezdtem volna kipakolni de valaki hátulról megfogta a vállam. Ijedve kaptam rá a tekintetem. Egy lány volt az. Szőke haja ami már majdnem fehér, fogta hátra egy hajpánt szeme kéken csillogott és a pulóvere rózsaszín volt
félig le volt cipzározva ez alatt egy szürke póló volt egy kékes farmerrel.
- Szia!-szólal meg végül- Leülhetek melléd?
- Szia! Igen. - ezt montam bár azt gondoltam hogy egyedül ülök majd de ez nem jött össze.
- Mi a neved! Hány éves vagy?-hogy lehet valaki ilyen boldog az iskolában?
- Okamy Ayame vagyok! És 16.-  csak néztem hogy mikor jön a tanár de nem volt hajlandó idefáradni. Mondjuk nem annyira zavar.

- Én Ashley Ida! És én is 16 vagyok!

(Szóval ez egy ilyen hírtelen jövő név volt nem tudom hogy honnan szedtem de egész jól hangzik!😅)

Még egy ideig dumáltunk. Vagyis inkább ez úgy volt hogy kérdésekkel bombázott nekem meg a legtöbbre válaszolnom kellett. Monta hogy imádja a nyuszikat és hogy ő ilyen ''pasizós'' tipus. Plussz még elmesélte az egész élletét. Nagyon aranyos és élénk lány, mindig nevet és igen könnyen elszomorodik. Ennyi ídő alatt eléggé kiismertem.

A tnár épp akkor lépett be a teremben amikor Ashley egy újjab pasiáról kezdett dumálni. Megmondom őszintén megmentette az életen! Nagyon bírom a csajt és kedves meg minden de nem tuggya hogy kell befogni. Gondolataimba belemosolyogtam és ezt Ashley szóvá is tette. Azt monta hogy szép a mosolyom. És azt is hogy elpirultam. Sőt konkrétan mindennel szebesített! Persze az öltözékem sem maradhatott ki. Mikor a tanár kijelőlte a feladatokat már vége is lett az órának. Én kifelé indultam el és a folyosón elkapott persze Ashley is. De mikor én kimentem wc-re akkor azt monta hogy már csak a teremben találkozunk mert neki dolga volt. Szóval én most épp kezet mosok és épp az a fiú járt az eszemben....Herry.

''Herry szemszöge''

Mikor vége lett az órának egyből a mosdóba mentem. Mikor a folyosón megláttam hogy ott beszélget a barátnőjével megörülte hogy most igazából mutatkozom be mert a reggel hát elég sietős volt. De amikor már majdnem ott voltam Ayame valahova elsietett. Áh mindeggy is majd az osztályban. Vagy következő szünetben majd odaszólok hogy biztos ne mennyen el.
Az óra marha uncsi volt de nem is nagyon figyeltem mert épp azon gondolkoztam hogy milyen szép ha mosolyog amit modjuk elég ritkán csinál.

''Ayame szemszöge''

Mikor épp a mosdóból kiértem  mentem volna az osztály felé de
valaki erősen ráfogott a csuklómra.
- Szia cica új vagy itt?- mikor ránéztem nem ismertem fel ,biztos nem az osztájból való. Én csak néztem  de megszólalni nem tuttam. Ekkor még jobban rámarkolt a kezemre és én felszisszentem. - Mi a neved?
- Eressz el!- förmettem rá amit azonnal meg is bántam. A kezemmel próbáltan az ő kezét levakarni de olyan erősen szorított hogy meg sem moccant.
- Még nem válaszoltál!- már nem éreztem a csuklóm. Marhára fájt és csam szorította tovább.
- Okamy Ayame vagyok!-nem bírtam már annyira fájt hogy azt hittem elájulok. De ő csak mosolygott és hírtelen magához rántott. Én nem tuttam mit csinálni. Próbáltam eltolni magamtól de a másik ketzem is lefogta. Ha ez így megy tovább nem lessz erőm tovább bírni és farkas alakban fogom leharapni a fejét. Ami mongyuk most a legfőbb vágyam...de nem nem bírni fogom mert nem kéne egy egész osztály elött leleplezni magam. A látásom a könnyeimtöl homályosodik de nem ez a legnagyobb gond. Ha nem jutok ki innen akkor itt fogok átváltozni. Na igen pont ezt akartam elkerülni!
- Most miért sírsz még nem is csinálta  veled semmit?- a mosolya csak egyre szélesebb lett. Én csak próbáltam szabadulni, de olyan közel tartott magához hogy nem tuttam megrugni sem. - Ne mocorogj! Vagy azt akarod hogy megüsselek?- ekkor ellökött én a földen kötöttem ki. A kezeim lilák voltak és úgy fájtak hogy nem lepődtem volna meg ha eltört. Mikor körülnéztem láttam hogy nin itt senki. Én nem is vettem észre hogy csengettek. A földön hasalva próbáltam meviselt és fájó kezeimmel összekaparni magam. Mikor a két kezet megláttam magam melett. A hátamra fordultam  és megláttam hogy fölöttem van. Két kezét a fejem mellé tette. A lába az enyém mellett.
- Hagy békén! Engedj el kérlek!- könyeim egyre jobban folytak és én egyre jobban féltem.
- Nem  még nem is játszottam veled. Csak egy kicsit eljátszadozunk. -én csam kapálóztam alatta . Összeszedtem minden erőm és behúztam neki ököllel. Elfutottam. Ki az ajtón nem nézve magam mögé. Az ajtón kiérve ne tuttam meddig birom még emberi alakban de bhztos voltam benne hogy nem sokáig. Be futottam az edőbe és már nem bírtam. Átváltoztam és úgy futottam tovább. Olyan jó volt! Végre mint farkas! Csak futottam és futottam míg csak bírtam.
És mikor elfáradtam egy fa tövében el is aludtam.