Az eset nem maradt nézők nélkül, ugyanis a többiek ( de főleg Kaia ) kíváncsian vártak.
  - Mi volt ez? - kérdezte Jin kacsintva.
  - Te most komolyan megpusziltad? - nevetgélt Tae.
  - Akkor most együtt vagytok? - kíváncsiskodott Jimin.
  - Lehetek koszorúslány az esküvőn? - játszotta Moni a kislányt.
  - El sem hiszem, hogy ő előbb kapott puszit, mint én - zsörtölődött Suga.
  - Mindent mondj el! - szállt be Kaia is.
  - Ha bánt, én megverem - ígérte Hope.
  - Emberek! Nyugalom - csitítottam őket. - Csak megköszöntem neki valamit.
  - Fontos lehetett, mert még mindig ott áll - bökött Suga az állával a hátam mögé.
  Jungkook tényleg ott ácsorgott, maga elé meredve. Az arckifejezése döbbenetet tükrözött. Meg még valamit, de nem tudom, mi lehetett az.
  - Valaki menjen már érte - szólalt meg röhögve Hope.
  - Majd én - vállalkozott V. Odasétált a maknae-hoz  és valamit mondott neki, mire azonnal felélénkült. Tae valahogy visszarángatta hozzánk, de tőle nem kérdeztek semmit.
  Ahogy visszaértek, arról kezdtek el beszélgetni, hogy kéne egy csoportos képet csinálni. Beleegyezve bólogattam és úgy tűnik kicsit túlbuzgónak tűnhettem, mert Suga hirtelen rám nézett.
  - Kölyök, idehoznád a kisbuszból a fényképezőgép állványát?
  - Persze - bólintottam. - Hol van?
  - A középső meg a hátsó ülések között valahol.
  - Okés, mindjárt itt vagyok - fordultam meg és a kocsihoz futottam. Kinyitottam az ajtót és bemásztam a hátsó ülésekre.
  Meg is láttam azonnal az állványt és odanyúltam, hogy kiszedem az ülés alól. Igen ám, de a lába beakadt és sehogy sem bírtam megmozdítani.
  - Segítene valaki? - kiabáltam kifelé. - Nem tudom kiszedni.
  Lehajoltam mégegyszer, hátha majd akkor sikerül. Megmarkoltam a kilógó részt és megrántottam. A láb kiszabadult. Éreztem, hogy megmozdul a kocsi, ezért zavartan nevetgélve szólaltam meg.
  - Bocs, hogy iderángattalak - kezdtem. - Már mindegy is, mert meg... - néztem fel az ülés fölött. És egyenesen Jiminnel találtam szemben magam. Olyan közel volt, hogy a tenyerem már nem fért volna be a kettőnk orra közé. - ...van.
  Ő is meglepődött és percekig csak néztük egymást. Én az ő szemét néztem, ő meg az enyémet és reméltem, hogy nem veszi észre, mennyire elpirultam. Hirtelen szerettem volna beletúrni a hajába és érezni a puha tincseket.
  Annyira megijedtem ettől a gondolattól, hogy felcsuklottam és kiesett a kezemből az állvány. A hirtelen zajra mindketten feleszméltünk a bámulásból és zavartan kapkodva próbáltunk kimászni a kocsiból. Én persze megbotlottam az ajtóban és ha Jimin nem kap el, biztosan a homokban végzem pofával lefelé.
  Öt percen belül már kétszer kerültem vészesen közel hozzá. És ez a második durvább volt, mert úgy tartott, mint egy plüssmacit és éreztem a kockáit, még így pólón keresztül is.
  A kezével a derekamat fogta és szorosan tartott, míg az én kezeim kettőnk közé préselődtek. Meg is fájdultak, mert eléggé kényelmetlen volt.
  - Izé.. - szólaltam meg. - Kösz, hogy elkaptál - néztem fel rá.
  A hangomtól kicsit összerezzent, aztán gyorsan elengedett és zavartan köhécselni kezdett. Egyet hátraléptem és felkaptam az állványt a  földről, ami az esés miatt kiesett a kezemből.
  - Szerintem már várnak a többiek, úgyhogy menjünk - indultam el. Jimin követett, bár kicsit lemaradt. Amint visszaértünk és lepasszoltam az állványt Sugának, Jiminre néztem.
  Az arca kifejezéstelen volt, semmi nem látszott rajta. Mondjuk nem tudom, mégis mit akartam látni. Talán zavart, vagy fogalmam sincs. Talán elvártam, hogy ő is zavarban érezze magát, akárcsak én. De nem lehetnek olyan elvárásaim, amik ütköznek a másik fél elveivel. Ezért én is úgy tettem, mintha nem történt volna semmi.
  Tae összeszerelte a gépet és mindenkit összeterelt egy kupacba. Aztán elkezdte vakargatni a fejét, mert nem volt jó a beállás. Kaia nem látszott, mert eltakarta az egyik fiú válla, én pedig a kemény 168 centimmel beálltam Jin és Suga közé.
  Végül úgy álltunk be, hogy hátulra jobbról balra Jungkook, Jin, Moni, Tae és J-Hope került. Elöl pedig Suga, én, Kaia és Jimin állt. A hátsó sor úgy állt, hogy két ember között látszódjon a fejük. Suga beidőzítette a gépet, aztán gyorsan visszarohant mellém.
  - Mosolyt! - kiáltotta. Kaia és én békejelet mutatva vigyorogtunk a kamerába. Kattanást hallottunk és máris kész volt a kép. Tae odarohant, hogy megnézze, majd hüvelykujját felmutatva tudatta, hogy jó lett.
  - Oké, most egy olyat, amin grimaszolunk - mondta Hope.
  - Én most is grimaszoltam - nézett fel Tae, mire mindenki nevetni kezdett.
  - Jó, akkor egy olyat, ahol mindenki más is grimaszt vág - forgatta a szemét a hyung. Tae bólintott, majd intett Sugának, hogy indítsa el az időzítőt, majd visszarohant a helyére.
  Amint a kis piros lámpa villogni kezdett Kaia és én hoztuk a szokásost. Ő fogta az egyik hajtincsemet és az orra alá fogta, bajuszt imitálva, én pedig összeszívtam az arcomat, amitől amúgy úgy nézek ki, mint egy nyuszi. Suga mellettem egyszerűen, pókerarccal kinyújtotta a nyelvét. A többieket nem láttam. Megint kattanás és most mindenki elindult a gép felé. Suga és Tae értek oda először.
  Megnézték a képet, aztán továbbadták a fényképezőt. Amikor hozzám és Kaia-hoz ért, izgatottan néztünk a kijelzőre.
  Az első kép jó lett a maga egyszerűségével, a fiúk a már jól ismert pózba vágták magukat. A második viszont már megért egy misét. Természetesen a barátnőm és és ugyanúgy néztünk ki, mint a többi hasonló közös szelfinken. Ámde nálam történt egy kis változás, mert Jungkook és Jin is nyuszifület mutattak nekem, ami tökéletesen illett az arckifejezésemhez.
  Rap Mon elkapta Jin füleit és széthúzta őket, amitől Eomma-Jin úgy nézett ki, mint egy majom. Egy handsome guy majom. A leader ehhez nagyon pszichopata fejet vágott, amitől elég ijesztő lett.
  Tae és J-Hope egymás arcát fogták össze, Jimin pedig bebandzsított. Suga pedig maradt a szokott "unom-de-azért-megcsinálom-a-kedvetekért" fejnél, amit az előbb említett nyelvnyújtással spékelt meg.
  Szóval összességében egész jó lett. Visszaadtam a gépet V-nek és odasétáltam a  vízhez. Lekaptam a cipőmet, amibe zokni nélkül bújtam bele, és a tengerbe gázoltam. Nem érdekelt, hogy hideg, meg hogy nemsokára leszakad az ég. Régóta akartam már ezt újra átélni és most egy év után újra megtehettem.
  Kicsit feltűrtem a nadrágom szárát és elkezdtem rugdosni a vizet. Nagy nevetést hallottam a hátam mögül, amikor pedig megfordultam, érdekes látványban volt részem.
  Tae és Jimin felkapták Kaia-t és elkezdték cipelni felém,  a többiek meg bíztatták őket, hogy dobják be. Kaia persze ellenkezett, de nem tudott tenni semmit a két fiú ellen. Végül nem dobták be, csak egyszerűen elengedték a lábát, ami nagyot placcsant és nem kevés vízzel terítette be a nadrágomat. Térdig vízben ázott a lábam és amikor felnéztem rájuk, ijedten iszkoltak ki a partra.
  Épp elindultam utánuk, amikor villámlott egyet. Aztán egy vízcsepp csöppent az arcomra. Majd még egy és még egy. Végül már úgy esett, mintha dézsából öntenék.
  Mindannyian rohanni kezdtünk a kisbusz felé és mire odaértünk, már csuromvizesek voltunk. Tae szerencsére már előbb visszavitte a fényképezőt, így az miatt már nem kellett aggódnunk.
  Mindenki elfoglalta a helyét, bár most Jin és Jimin helyet cseréltek, mert a fiatalabbik hyung jól érezte magát Kaia-val, és Tae-val együtt szórakoztatták.
  Valahonnan plédek kerültek elő és Jin utasított, hogy takarjam be magam. Már épp húztam volna magamra a takarót, amikor a hyung megállított.
  - Ezt nem gondolhatod komolyan - nézett rám megróvóan.
  - Mit? - csodálkoztam.
  - Legalább a pulcsit vedd le! Így nem ér semmit a betakarózás - rázta a fejét.
  Mellettem Jungkook felcsuklott, ezért odanéztem és azt láttam, hogy alig bírja visszatartani a nevetést.
  - Mi olyan vicces? - vontam kérdőre, de közben már kicipzároztam a pulcsit és elkezdtem kibújni belőle.
  - Semmi - vigyorgott kifelé az ablakon. Megvontam a vállam és felakasztottam a pulcsit J-Hope támlájára. Magamra kaptam a plédet és nyakig felhúztam. Elégedetten hátradőltem, amikor valaki megkopogtatta a vállam.
  - Hé, Army! - szólt Tae.
  - Igen? - fordultam hátra.
  - Te komolyan jungkook-os pólót viselsz? - vigyorgott.
  A fenébe, ezt elfelejtettem. Gyorsan hátradőltem, hogy eltakarjam a feliratot.
  - Én...ööö... - dadogtam.
  - Igen, az ott tényleg az én nevem - fordut hátra röhögve Jungkook. Áhá, szóval ezért nevette el magát majdnem.
  - Na nehogy már! - hitetlenkedett Tae.
  - Demár - bólogatott a maknae.
  - Van neki a ti nevetekkel is - szólt bele Kaia. Mondhatom szép. A legjobb barátnőm nem áll ki mellettem.
  Szégyenemben lejjeb csúsztam az ülésen és a szememig felhúztam a plédet, mire a többiek nevetni kezdtek.
  Suga elindult vissza a városba, én pedig még mindig a takaró alatt szégyenkeztem. Kis idő múlva visszatornáztam magam az eredeti testhelyzetbe, lerúgtam a cipőmet és felhúztam a lábamat a takaró alá. Szerencsére a beszélgetés más irányba terelődött és én megint bealudtam.
  Fogalmam sincs, mennyit aludtam, de arra ébredtem, hogy valaki megfogta a fejemet és átrakta a másik oldalra. Valaki más vállára.
  Kinyitottam a szemem és azt vettem észre, hogy már megint Jungkook-on kötöttem ki. Éppen felültem volna, amikor Jin mászott át rajtam és kiszállt a kocsiból.
  Felemeltem a fejem és a hyung után néztem.
  - Hova megy? - kérdeztem Kooktól.
  - Boltba a többiekkel - közölte.
  - Többiekkel? - egyenesedtem fel és körülnéztem.
  Rajtunk kívül senki nem volt a kocsiban. Kicsit meglepődtem és ismét a maknae-hoz fordultam.
  - Boltba?
  - Igen - bólintott. - Megéheztek és vesznek kaját.
  - Te miért nem mentél? - lepődtem meg.
  - Jin hyung azt mondta, kell valaki, aki vigyáz a kocsira meg rád. Ezért itt hagytak.
  - Csak úgy? - ültem csodálkozva. - És te nem vagy éhes?
  - Az vagyok. De ők tudják, mit szeretek, szóval nem aggódok.
  - Hát, remélem Kaia nem felejtett el engem se, mert én is ennék már valamit - sóhajtottam fel. Ránéztem Kookra és észrevettem, hogy a haja teljesen megszáradt. Megfogtam az enyémet és csalódottan állapítottam meg, hogy még mindig vizes.
  - Ajhh, ne már! - nyafogtam, mire a maknae rám nézett.
  - Mi a baj?
  - Az én hajam miért nem száradt meg?
  - Mert hosszabb. Meg sok is - gondolkozott.
  - De vékonyszálú.
  - Attól még lehet, hogy nem szárad gyorsan. Főleg úgy, hogy először összevizezted Jin vállát és utána azon a vizes folton feküdtél.
  - Mit kerestem én Jin vállán?
  - Amikor elaludtál, őt találtad meg és párnának használtad. Pont, mint előtt engem.
  - Oké. Szerintem mostantól megtanulok nem elaludni, amint elindul az autó.
  - Sok szerencsét! - nevetett fel.
  - Kösz - forgattam a szemem.
  - Figyelj! - szólalt meg hirtelen.
  - Mondd - néztem rá.
  - Komolyan kérdezem, hogy tényleg véletlenül vetted fel a pólót?
  - Jungkook, ne már!
  - Csak válaszolj! Őszintén.
  - Oké - sóhajtottam fel. - Szándékosan vettem fel, mert illik a pulcsidhoz - hadartam el.
  - Már nem az én pulcsim - mosolyodott el. - És egyébként én is így csináltam volna.
  - Na, hát...öhm...az jó. Vagy mi - bólogattam idétlenül. Hirtelen csend állt be. Jungkook az ablakon nézte a legördülő esőcseppeket, én meg néztem magam elé és gondolkoztam.
  Aztán puha ajkakat éreztem az arcomon és egy halk cuppanást hallottam. Döbbenten nézetm Jungkookra, aki zavartan mosolygott.
  - Kösz, hogy elmondtad - nevetgélt.
  Én pedig csak arra tudtam gondolni, hogy itt ülök kettesben egy kocsiban a biasommal, akibe bele vagyok zúgva és aki épp az előbb adott egy puszit. Mégis mi a fene jöhet még ezután?