- Kérsz még egy italt? - kérdezte a kuncsaft Jungkookot jókedélyűen.

- Amit csak szeretnél, Édesem. - mosolygott a host a fiatal nőre, aki azonnal elpirult a becézés hallatán.

Jungkook hosszú ujjai közé vette a lány selymes, mellig érő haját és azzal kezdett játszadozni. A fiú gyönyörűnek vélte a lányt, tisztának és őszintének. Ezért kedvelte annyira, magához képest. Gandi vele egykorú, akinek a szülei mocskosul gazdagok voltak. A lány apja eldöntötte, hogy Gandit egy másik pénzes ember fiához adja majd feleségül, csakhogy a fiú még nem töltötte be a tizennyolcadig életévét. Mivel a férjjelölt szülei kikötötték, hogy a lánynak szűznek kell lennie, Gandi apja ide hozta a lányát, hogy megvédje az ártatlanságát. Úgy gondolta, ha lánya megkapja más férfiak gondoskodását és figyelmét, eszébe sem jut egy random emberrel megismerkedni és ágyba bújni; és ezt jól is gondolta. Gandi halálosan beleszeretett Jungkookba már az első pillanattól kezdve. Meglátta éjsötét íriszeit, ébenfekete haját, férfias alkatát és teljesen letaglózott tőle. Kook határozott és mindent elsöprő, titokzatos jelleme csak hab volt a tortán. Beleszeretett.

Jungkook pedig nagyon jól tudta ezt. Ezt akarta elérni mindenkinél; szeressenek belé, aztán essenek pofára, hogy megerősödjenek. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, ahogyan azt gondolta. Hiába vágta hozzájuk, hogy neki ez csak a munkája, ő még csak véletlenül sem akar tőlük semmit, ugyanúgy visszajöttek hozzá. Ekkor szólt Yoonginak. Legjobb barátja elintézte, hogy akiknek Jungkook leadja a nevüket, azok többet ne mehessenek a fiatal fiúhoz, csak máshoz. Ezt külön bele kellett írni a szerződésbe, amit a vendégek minden alkalommal tudomásul vesznek és aláírnak, ugyanis volt belőle nem kevés ügy.

A host tudta, hogy a mellette helyet foglaló, szépséges lánynak ez az utolsó útja. Idén tölti a vőlegénye a tizennyolcat, így már házasodhatnak. Ezért mindent megtett, hogy Gandi még jobban belehabarodjon; már ha ez lehetséges, hogy utána nagyobbat koppanjon. Kegyetlen játékot űzött a fiatal host és egy csepp megbánást sem mutatott. A lány azonban mit sem sejtve élvezte Jungkook társaságát nem rejtegetve, hogy az ő felesége akar lenni. El akart szökni Kookkal messzire, hogy senki se találja meg őket. Ezt sokszor hangoztatta Kooknak, akinek nem volt ellenére. Legalábbis látszólag. Még ha szerelmes is lenne egy vendégbe - amit lehetetlennek tartott - akkor sem a lányok érdekelték volna. Ugyanis Jungkook ízig- vérig meleg volt. Ezt nagyon jól el tudta rejteni, de így érthető volt, miért nem esett csapdába azzal, hogy esetleg szabályt szegve ágyba bújjon egyik vendégével. Yoongi éppen ezért mert mindenkit rábízni. A szőke hajú fiút azonban megihlette a másság, ezért a legközelebbi fél éves utat kimondottan a melegeknek tervezte. Nagyon sajnálta, hogy pont ebből kellett Jungkookot kihagynia, éppen ezért próbálta megvalósítani elvetemült tervét, amit nem osztott meg senkivel. Azt gondolta, majd ha beválik, elújságolja mindenkinek. Addig viszont inkább hallgatott. Nem akarta nagydobra verni, ha elbukik.

A fiatal lány intett a pincérnek és kért egy pezsgőt a legdrágábbak közül, hogy azzal nyűgözze le szerelmét, majd Jungkookhoz simult. Fejét a férfi mellkasára fektette és mélyen szívta be a jól ismert, kellemes illatot.

- Tudod, ma megint keresett az apám. Mondtam neki, hogy a főnököddel vagy, ezért nem tudtok beszélni.

- Miért akar velem mindenáron telefonálni? - kérdezett vissza Jungkook olyan kedvesen, amennyire csak tőle tellett. Mondata után nyomott egy puszit a lány feje búbjára, ami miatt Gandi akaratlanul is elmosolyodott.

- Nem tudom. Talán csak kíváncsi rád.

- Mit meséltél neki rólam? - tette fel újabb kérdését a host, ugyanis tudta, hogy valamit mondott róla a lány az apjának. Máskülönben nem érdekelné őt, hogy a lánya kivel van itt a hajón.

- Semmit. - vágta rá gyorsan a kuncsaft és teletöltötte Jungkook poharát, aki - bár örült a bódító, édes italnak - nem engedte magát irányítani. Ez az ő reszortja volt és bárki a feje tetejére állhatott volna, nem engedett belőle. Soha.

- Gandi, szívem. - simított végig a fiú a lány állán és finoman maga felé fordította annak fejét - Az őszinteség fontos ahhoz, hogy az emberi kapcsolatok sokáig fennmaradjanak. - Jungkook hüvelyk ujjával kényeztette a lány puha bőrét, miközben lebilincselő, sötét íriszeit egyenesen a lány lélektükrébe fúrta.

- Csak… - hajtotta le a fejét Gandi - én csak elmondtam neki, hogy nem akarok mással házasodni.

- Mással mint?

- Mint te. - suttogta a lány és félve pillantott fel szerelmére. A fiú arca nem tükrözött semmit, de testbeszéde elárulta. Hátrébb húzódott Ganditól és a kanapén is távolabb ült tőle. A lány szíve majd' meghasadt ettől a tettől, de nem akarta ennyiben hagyni. Ő szerelmes volt. Őrülten. - Ne haragudj, Jungkook. Folyamatosan a házassággal jött, nekem pedig kibukott a számon, de apa kedves! Nem fog ránk haragudni, a legjobbat akarja nekem és annak, akit szeretek. - Gandi közelebb ment a hosthoz, a fiú azonban egyértelműen jelezte a kezével, hogy maradjon a helyén. A lány nagyot nyelt. Elcseszte?

- Tisztában vagy vele, hogy ez egy host hajó, ugye? - Jungkook hangja a szokásosnál eltért. Hűvös volt, mondhatni teljesen rideg, komor, határozott és baljósan mély. Gandi megijedt. Félt, hogy elveszíti szerelmét, Jungkook azonban nagyon jól tudta, hogy most jött el a pillanat. Most kell pofára ejtenie a lányt, hogy megerősödjön - Nem hallom a válaszodat. - fordult ekkor a host Gandi felé, aki nagyot nyelt, majd óvatosan bólintott egyet, jelezve; érti, amit a fiú mond neki. - Ha tudod, hogy hol vagy és milyen célból, akkor miért engedted meg magadnak, hogy elragadjanak az érzéseid? - Jungkook tekintete szikrázott, átható volt oly' annyira, hogy Gandi kezdte szégyellni magát - Jegyben jársz és nemsokára eljön az esküvőd napja. Édesapád enyhíteni akart a fájdalmadon, ezért küldött ide, ahol az én gondjaimra bízott. Persze, hogy beszélni akar velem, mert el szeretné mondani a nem túl kedves véleményét a munkámról és a fejemhez akarja vágni, hogy elbuktam. Gandi, az élet nem csak rózsaszín macik, habos torta és rózsaillat. Ez, amiben élsz, a kőkemény valóság, de a körülötted lévő burok miatt nem látsz tisztán. Soha nem tapasztaltad még meg, milyen igazán szenvedni. - Jungkook itt hatásszünetet tartott, ugyanis látta, hogy a lány mindjárt elsírja magát. Hosszú, gyötrelmes másodpercek után folytatta - Azért vagyok itt, hogy apád pénzéért én kedves legyek veled. Ha utálnálak, azt sem éreznéd meg.

- Tehát nem utálsz? - csillantak fel a lány szemei, de Jungkook törhetetlen volt.

- De. - mondta ki könnyeden a host a hazugságot, hiszen kedvelte a lányt, jó társaságnak tartotta, de az érzelmek csak meggyengítik, ő pedig nem akart sebezhető lenni. Nem engedhette meg magának. Gandi szemei könnyekkel teltek meg, ami nem hatotta meg a fiatal fiút. Büszke volt magára; újra.

- Akkor miért voltál kedves velem? Miért mondtál nekem olyan dolgokat? Miért bókoltál?

- Mert ez a munkám. Gandi, én nem szeretlek téged és nem foglak elvenni. Éppen ezért apáddal sem fogok beszélni. Szeretném, ha boldog lennél, de ezt egyetlen egy ember mellett teheted meg, és az a mostani vőlegényed. Én nem esek szerelembe soha.

- Nem hiszek neked! - fakadt ki a lány, küszködve a könnyeivel - Annyira igaznak tűnt minden! Ezt nem lehet csak úgy megjátszani!

- De, én képes vagyok rá. És csak hogy tudd… - a host a lány füléhez hajolt. Eltűrte a hallójárata elől a hosszú tincseket és belesúgta azt a mondatot, ami mindig elriasztja a nem kívánt vendégeit - meleg vagyok, Gandi. Hidd el, nem tudnánk utódokat nemzeni. Azt pedig apád nem engedné meg, igaz?

Mielőtt a lány reagálni tudott volna, Jungkook felállt az asztaltól és kihúzott háttal, teljesen magabiztosan sétált ki az étteremből, ahol már mindenki őket figyelte. Gandi kétségbeesésében hangosan zokogni kezdett, Jungkook azonban mosolyogva szelte át a hajót a hálója felé. Teljesen meg volt róla győződve, hogy jót tett és meg volt elégedve a munkájával. Mire a szobájához ért, már szinte el is felejtette az egészet és azon agyalt, hogy a holnap esti kuncsaftját hogyan rázza le magáról. Még volt egy hónapja, hogy megutáltassa magát az egész hajóval és megmutassa, milyen az igaz gyötrelem, amit egyszer neki is át kellett élnie.

Azóta sem felejtett.