Taehyung lehajtott fejjel követte Jungkookot a lakosztálya felé. Amióta meglátta őt, csak azon kattogott, miért kell neki itt lenni. Haza akart menni, bebújni a kényelmes ágyába és olvasni az érdekesebbnél érdekesebb könyveket. Ez nála kimerült a tudományos témákban, ami nem sok embert érdekelt. Őt viszont már annál inkább. A fiatal örökös oly' annyira belemerült a gondolataiba, hogy észre sem vette, mikor álltak meg. Nagyokat pillázva nézett körbe, amikor találkozott a tekintete Jungkookéval. A host egy ideje figyelte a másik fiút, ugyanis legalább egy perce már ott álltak. Szépnek vélte a másik arcát, de úgy gondolta, ennél sokkal többet tudna kihozni magából Taehyung, ha akarna. Ennek ellenére mégsem furcsállta, hogy az örökös egy pizsamanadrágban és egy két számmal nagyobb fehér pólóban állt előtte. Yoongi felkészítette rá, hogy ő egy különleges vendég, akinek fura szokásai vannak. Az ő dolga pedig az volt, hogy megtanítsa a szociális életre. Nem tartotta nehéz feladatnak, mégis kihívást látott benne, ugyanis ilyet még soha nem kellett csinálnia. Ezért akart beleadni mindent.

- Ez lesz a lakosztályunk. - szólalt meg váratlanul a fiatalabb, ami miatt Taehyung szemei kétszeresükre nőttek. Nem értette, miért beszélt Jungkook többesszámról. A hostnak feltűnt a hatalmas kérdőjel az örökös arcán, ezért elmosolyodott - Mivel hat hónapig csak a te rendelkezésedre állok, az én szobám is itt lesz. Így jobban tudok rád figyelni. A szüleid kérése. - tette hozzá gyorsan Jungkook, ugyanis látta Tae arcán a tiltakozást.

Taehyung nagyot nyelt és egy aprót bólintott. Nem tetszett neki a felállás, de el kellett viselnie. A szülei miatt csinálta ezt az egészet, éppen ezért úgy döntött, semmire sem fog nemet mondani. Meg akart gyógyulni. Ennyi az egész. Figyelemmel kísérte, ahogyan a fiatal host a mágneskártyával kinyitja az ajtót és belép a kettejük birodalmába. Taehyung hezitált, de végül követte ideiglenes lakótársát. Amikor megpillantotta a lakosztályt, a szája is tátva maradt. Hatalmas térben állt, aminek a falai cseresznye színű fával voltak borítva. A plafonról több csillár is lelógott, amik átlátszó kristalyból voltak elkészítve. A mennyezetet bézs színű burkolat fedte, ami jól ment a cseresznye színű fa falhoz, amiket helyenként bordó színű plüss anyag takart. A bútorok sötétebb árnyalatot kaptak és szintén fából készültek. A szoba közepén - amit Taehyung első látásra társalgónak nézett - egy bézs színű bársonykanapé foglalt helyet, azzal szemben két kényelmesnek tűnő fotel, a kettő között pedig egy dohányzóasztal pihent. Taehyungtól balra egy amerikai stílusú, mégis a szoba hangulatához illő picike konyha volt, jobbra pedig az ablakoknál az étkező, ami régi stílusú fa asztalból és székekből állt. Az örökössel szemben három ajtó volt, egymástól eléggé távol.

- Gyönyörű, igaz? - lépett Tae mellé a fiatalabb, aki komótosan bólintott egyet. Ez a szó nem fedte a valóságot, Taehyung szemében ez a lakosztály leírhatatlan volt. Lenyűgözte ez a meleg hangulat, ami a helyiségből áradt. - Ott melletted van egy kandalló. - mutatott Jungkook Tae jobb oldala felé a falra. Az isősebb odavezette a tekintetét és ha lehetséges volt, méginkább leesett az álla. Valóban ott volt egy kandalló, csodás mintákkal díszítve, amit Tae szerint kézzel készítettek. Odalépett az említett tárgy mellé és finoman hozzáérintette ujjbegyét a kerámia borításhoz. Hideg volt a tapintása, de Tae teljesen le volt nyűgözve. Finoman elkezdte ujját végig húzni a tárgyon. Meg lett babonázva. - Később lesz időd körbenézni. Megmutatnám a szobádat.

Tae nehezen ugyan, de abbahagyta eddigi tevékenységét és követte a fiatalabbat a jobb szélső ajtóhoz. Belépve a helyiségbe azonnal körülnézett. Vele szemben egy hatalmas franciaágy terült el, aminek mindkét oldalán egy-egy komód foglalt helyet. Jobbra voltak az ablakok, ahol egy hangulatos kis olvasósarok volt kialakítva egy könyvespolccal, egy aprócska asztallal és kettő hintaszékkel. Bal oldalt volt egy fésülködő tükör egy asztallal és egy székkel, ami mellett egy ajtó állt.

- Az ott a gardróbhoz vezet, a szemben lévő ajtó pedig a fürdőbe. Meg szeretnéd nézni?

Tae bólintott, ezért Jungkook elindult az említett helyiségbe. Látta az idősebben, hogy tetszik neki a lakosztály, ami jókedvre derítette őt is. Ha Taehyung olyan helyen van, ahol jól érzi magát, akkor könnyebb dolga lesz vele. Bevezette a fiút a gardróbba, ő maga pedig átment onnan a saját szobájába. Taehyung meglepetten pislogott a host hűlt helyére. Azon gondolkodott, hova tűnhetett a másik fiú, ekkor azonban megpillantott egy ajtót pontosan az övével szemben. Óvatosan odalopakodott és bekukucskált, ugyanis szörnyen kíváncsi volt. Ajkai elváltak egymástól, mikor meglátta, a másik szobát. Akkor tudatosult benne, hogy ez a hatalmas gardrób közös. Ha jobban belegondolt, furcsának is tartotta, hogy az egyik fele tele volt már pakolva idegen ruhákkal, az ő cuccai azonban bőröndben figyeltek még az egyik saroknál. Tae engedte eluralkodni saját magán a kíváncsiságát, ezért beljebb lépett Jungkook ideiglenes hálójába. Pontosan ugyanolyan volt, mint az övé. Megfigyelte az apró tárgyakat, amik nem a berendezés részei voltak. Hajlakk, fésű, rengeteg dobozos kávé, egy pár cipő az ágy mellett, egy zakó és egy ing az ágyra terítve, amiről meg tudott volna esküdni, hogy előbb még a hoston volt.

- Sajnos a gardrób az közös lesz. - hallotta meg a mély hangot maga mögül Tae, ezért riadtan hátra fordult. Jungkook állt előtte, kezében egy bordó színű inggel. Tae végigvezette a tekintetét a masik fiún, majd megállapodott a szeme Jungkook felsőtestén. Semmilyen anyag nem fedte, ezért nagyot kellett nyelnie. Akaratlanul is elidőzött a fedetlen terület feltérképezésével egészen addig, amíg a bordó anyag el nem takarta előle a látványt. Ekkor eszmélt fel és gyorsan a host szemébe nézett, de bár ne tette volna. Jungkook féloldalas mosolyra húzta ajkát és átható íriszekkel bámult vissza rá, miközben az ingujját gombolta be - Ha eljutunk odáig, neked is varázsolunk ilyen izmokat. Azzal majd jobban fogsz tudni csajozni. Egyelőre csak az édes kis pofikád az, ami vonzaná őket, de azt is eltakarod ezzel a lobonccal.

Tae azonnal álláig érő hajához kapott és értetlenül nézett a hostra. Miért kellene neki csajozni, amikor ő a fiúkat szereti? És különben is… neki teljesen megfelelt ez a haj, ez a test és ez a személyiség. Ő nem akart más lenni, csak egy kicsit bátrabb. Ha az lenne, most megmondaná Jungkooknak, hogy nem akar mindenki olyan lenni, mint a host és fogja vissza magát, mert őt ezek a külsőségek nem érdeklik. És különben se mászkáljon ruha nélkül, mert nem illik. Ezeket mind úgy hozzá vágta volna, de ehelyett csak lehajtotta a fejét és szótlanul elindult a gardróbba, hogy kipakolja a cuccait. Bátor akart lenni. Mindenkinél. Ezt azonban egyedül nem tudta megtenni, ezért Jungkookra kellett hagyadkoznia. Alig várta, hogy az ében fekete hajú host annyi bátorságot adjon neki, hogy a szemébe tudja mondani, amit abban a pillanatban gondolt róla. Egy nagyképű, egoista, önimádó seggfej, aki azt hiszi, hogy ő a világ közepe. Ez az, amit Tae a legjobban utált az emberekben és érezte, hogy a hála mellett megbújik egy kis harag Jungkook irányába. Ő azonban nem is sejtette, hogy nem azért haragudott a hostra, mert olyan volt.
Taehyung is ilyen akart lenni.