A fűben heverve
Érzem, mélyen legbelül
- Még akkor is, ha szavam csenddel vegyül -
A heves szívdobogásom mellé
Társuló elnehezülő tüdőt.
Sokszor elképzeltem már,
Milyen lehetne az elmén túli valóságban,
Ha kezed a kezemen nyugodva
Érintenénk egymást, hallgatásban.
Milyen érzést fakasztana bennem,
Ha leheletedet bőrömön tapasztalhatnám meg,
Majd beszívnám illatodat jó mélyen,
Hogy sose feledhessem el?
Jazzt hallgatnánk a fűben heverve,
Mely távoli zaját a világ ajándékozta kéretlenül
Az emlék kedvéért,
És hogy legyen mit mesélni, megélni,
Azt, ahogyan azon a napom
Szívem a szíved mellé szegül.
2020-05-05 17:50:16
3
0