Második számú szabály: Ne légy dühös ha másokkal is találkozik

A tömeg nagy része igyekezett a ritmusra táncolni, miközben a zene szinte üvöltőt. SaeRon viszont egy kis bokszban foglalt helyett egy sarokban, ahonnét jó rálátása volt mindenkire, illetve mindenre ami a klubban történik. Így látta HeeSeungot is, aki valóban nem hazudott mikor azt mondta, dolga van, mivel éppen egy sötét hajú fiatal lánnyal csevegett. Nagyon nem tetszett neki, hogy z említett lány, időnként feljebb húzta szoknyáját, ezzel több rálátást adva combjára. Érezte ahogyan belülről felrobban a dühtől, azonban igyekezett visszafogni magát. Ugyan semmi oka nem volt így érezni, habár az előtte lévő látvány nem volt kellemes.

De ezek a gondolatok hamar elszálltak amint meghallotta kedvenc dalát, ezért nem volt kérdéses mit fog tenni a következő pillanatban. Mosolyogva állt fel majd indult a táncparkettre. Igyekezett úgy mozogni, hogy vonzó legyen a férfiak számára, időnként HeeSeung felé pillantva. Egyszer csak két erős kart érzett meg dereka körül, mire mosolyogva fordult meg, ahol egy negyvenes éveiben járó férfi volt. Mindazonáltal igazán jóképű volt.

– Szia szépségem – mosolygott miközben erősebben szorította csípőjét, ezzel elérve, hogy SaeRon kellemetlenül érezze magát. – Mit szólnál ha egy kevésbé zsúfolt helyre mennénk? – suttogta fülébe mire a lány az eddiginél is rosszabbul érezte magát, így próbált elhúzódni, azonban a férfi erősebben szorította derekát. Hiába való volt próbálkozása, hogy hátrébb lépjen tőle, a férfi nem eresztette el, azonban valaki hirtelen megragadta kezét és magához húzta. Mikor megnézte ki a megmentője egy igencsak dühös HeeSeungot vélt felfedezni, ki ökölbe szorította kezét, úgy nézve a másik férfira. – Mi bajod?

– Hogy mi a bajom? – szólalt meg szarkasztikusan, mire SaeRon felvontad a szemöldökét. Sohasem hallotta még ilyen beszélni, ezért is volt furcsa az egész helyzet – Elég világos, hogy semmit sem akar – mérte végig az idősebb férfit, előrébb lépve mire a lány kapcsolt és jobb kezéért nyúlt.

– Csak kéreti magát, tudom mit akarnak az ilyen lányok – mérte végig a lányt megnyalva ajkait ami HeeSeungnak nagyon nem tetszett, és ennek hangot is adott.

– Ilyen lány? Hogy merészelsz így beszélni a páromról? – emelte fel hangját, magára vonva pár ember tekintetét akik a közelben táncoltak, de SaeRon fejében csak is egy valami visszhangzott. Párom...HeeSeung komolyan párjának hivta őt? Nyilván a kialakult kellemetlen helyzet miatt, de attól még nagyon jól esett neki. A fiatal férfi éppen készült jól arcon vágni az idösebbet, de ekkor jöttek a biztonságiak, akik onnantól kezdve foglalkoztak az egésszel.

– Jól vagy? – fordult hozzá sokkal gyengédebb tekintettel HeeSeung, megölelve egyfajta nyugtatásképp.

– Igen, köszönöm – motyogja mellkasába, hogy aztán pár pillanattal később mosolyogjon.

– Ennek örülök – mosolyog vissza majd hirtelen komolyan mered maga elé – De szét tudtam volna verni a pofáját – dühöng magának – Hogy merészelt ilyet feltételezni rólad? Nem is nézel ki olyan személynek, mint aki bárkinek oda adja magát...normális ez egyáltalán? – háborog továbbra is bajsza alatt, ami igazán aranyossá tette.

– Kérlek nyugodj meg, nem tesz jót ha dühöngsz, de...– csúsztatta kezét óvatosan mellkasára, majd a szemébe nézett, azonban nem volt lehetősége feltenni a kérdést, mivel HeeSeung pontosan tudta mit akar.

– Miért mondtam azt amit? – fejezte be ő a kérdést, mire a lány válaszként bólintott – Nem szeretnél az enyém lenni?

– Nem erről van szó, csak...

– Akkor miért töröd fölösleges kérdésekkel a csinos kis fejed? – böki meg az említett testrészt, mire kuncogni kezdtek majd jó pár percig élvezték egymás kellemes társaságát mígnem SaeRon meg nem törte ezt.

– Azt hiszem vissza kellene menned hozzá – pillantott a nőre aki összezavarodva nézett feléjük. HeeSeung válaszként bólintott majd elköszönt tőle a pult felé indulva. Természetes SaeRon félreértette az egészet, hiszen a fiatal férfi csak elmagyarázta mi történt, hogy a másik fél is értse az egész jelenetet.