Mikor végre hazaértünk Scott egyfolytában csak azt mondta nekem, hogy ezentúl kerüljem el Alexet, de én nem akarom és nem értem, hogy miért nem akarja engedni. Már egy jó ideje hazaértünk és még mindig ezen vitatkozunk, amikor hazaért Jess. Ahogy belépett az ajtón mi rögtön ránéztünk és abba hagytuk, amit a másiknak mondani szerettünk volna. Jess csak értetlenül nézett ránk majd felment a szobájába, amit meghallottuk, hogy a szobájának az ajtaja bezárul halkabban, de folytattuk ott a vitát, ahol abba hagytuk. Már nagyon mérges vagyok, hogy nem tud az egyetlen fontos kérdésemre válaszolni Scott. És csak azon járt az agyam, hogy miért nem tud arra az egyszerű kérdésemre válaszolni, hogy miért legyek távol attól az embertől, akibe beleestem szó szerint és olyan furán érzem magam a közelében, de jó értelemben. Miért kéne Alextől távol lennem? Miért haragszik rá ennyire Scott? Mi ennek az egésznek az oka? Csak az a baj, hogy hiába kérdezem nem válaszolt rá. Apa nem sokkal később hazajött és értetlenül nézett ránk, hogy min vitázunk, de apa előtt úgy folytattuk, mintha ott se lett volna. Ő csak lazán ledobja a kanapéra a táskáját majd megy a konyhába.
- Mond már el!- mondom dühösen.
- Nem! Legyen annyi elég, hogy nem és kész!- jelenti ki mérgesen, de nem tudom ennyivel még mindig beérni.
- De mond már el! Lehet, hogy akkor én is úgy gondolnám, hogy érdemes lenne tőle távol lennem!- mondom egyre mérgesebben.
- Legyen annyi elég, hogy bánthat téged és én nem fogok tudni egyfolytában ott lenni melletted, hogy megvédjelek!- mondja és egyre jobban kezd ő is kikelni magából.
- De mondta, hogy nem akart bántani.- próbálok érvelni.
- Ugyan csak nem tervezte még meg, de addig amíg nem tudja senki, hogy rokonok vagyunk valamennyire biztonságban vagy, de amit megtudja Alex vagy bárki más rögtön célpont leszel és én nem tudok egyfolytában melletted lenni, hogy megvédjelek!- mondja dühösen.
- De miért kell engem megvédeni elvégre sárkány vagyok vagy nem?- kérdezem ingerülten.
- De.- sóhajtott fel mérgesen.-de akkor sem engedem, hogy mellette legyél ő és a családja is nagyon veszélyes.- mondta kicsit lágyabban. Miért lennének veszélyesek? Jó mondjuk ők is sárkányok és itt az ember világ minden természet feletti lény veszélyes főleg, ha az egy sárkány. De szerintem Alex egyáltalán nem tűnt veszélyesnek inkább nagyon kedvesnek és mosolygósnak. Ekkor rá gondoltam arra, amikor elkapott és utána, amikor kinyitottam a szemem és a csillogó szemű jóképű aggódó tekintű mosolygó Alexet láttam meg.
- És miért is jelent rám veszélyt?- kérdeztem felhúzva az egyik szemöldököm. Scott már éppen nyitotta volna a száját, amikor apa kijött a konyhából.
- Hadjátok abba a vitát nem értek el vele semmit.- szólt ránk. Igaza van nem lettem okosabb a vitát követően sem. Majd apát kérdezem meg inkább, ő remélhetőleg ad is válaszokat a kérdéseimre. Még mindig nagyon mérges vagyok. Nem értem Scott, hogy nem tud néhány egyszerű kérdésemre válaszolni. Hirtelen a fejembe hasított a fájdalom, de annyira, hogy azt hittem ott helyben esek össze. Remélem ha kicsit megmosom az arcom hideg vízzel jobban leszek. El is indultam a lépcső felé, de már az első lépésemnél megszédültem és majdnem összeestem. Nagy nehezen sikerült felmennem a fürdőszobába majd megmostam az arcom. Kicsit csillapodott a fejfájás, de még mindig nem szűnt. Miután megtöröltem az arcom belenéztem a tükörbe, de amit ott láttam egyszerre döbbentett meg és ijesztett meg.