Egy játék vagyok
Hirtelen ért a felismerés, hogy én csak egy játék vagyok,
És valószínűdéggel örökre az is maradok.
Egy játék vagyok, akivel mindenki csak szórakozik,
Akivel mindenki csak unalmában játszik.
Az a tárgy vagyok, ami nem kell senkinek,
Ami talán hellyel közzel meglehet bárkinek.
Az a dísztárgy vagyok, ami kell mindenkinek,
Hogy utána át is adhasson valakinek.
Az vagyok, akivel csak addig játszanak amíg nem találnak jobbat,
Azzá válok aki mindig csak becsüli a nagyobbat.
Az maradok akinek a hiánya nem okoz az érzelmek közül sem gondot sem fájdalmat,
Az vagyok, akibe nem öntöttek elég önbizalmat.
Az a játék vagyok, aki csak addig jó,
Ameddig fáj másnak a bántó szó.
Azzá a játékká váltam, aki nem túl bátor,
Azzá az eszközzé tettek, akinek nem kell a mámor.
Az vagyok akinek mindig jobb máshol,
Azzá lettem, akinek a feje fölé kell az állandó zápor.
Ez vagyok én az örök vesztes vándor,
Aki mindig csak másokat ápol.
2019-10-21 04:14:34
3
2