Te vagy...

Eperke15

Te vagy az oxigénem a szorult helyzetekben, Te vagy a gyógyszerem a vészhelyzetekben. Te vagy az értelem ebben a borzalomban ami körül vesz, Te vagy az érzelem ebben az unalomban ami lassan őrülté tesz. Miért ilyen nehéz feléd haladnom? Miért ilyen nehéz eléd szaladnom? Miért ilyen nehéz a hiányodat elviselnem? Miért ilyen nehéz a problémáimat nélküled cipelnem? Miért ilyen nehéz az irányodban maradnom? Miért ilyen nehéz a világodban ragadnom? Miért ilyen nehéz nem téged akarnom? Miért ilyen nehéz érted ketté szakadnom? Miért nem lehetek mellette, hogy ő másé ne lehessen? Miért nem tehetek ellene, hogy ő másképp tehessen? Miért akarom, hogy ő is szeressen? Miért harcolok, hogy ő is nevessen? Te vagy a kábítószerem, Te vagy a csábító fegyverem. Te vagy a lélegzetem, Te vagy a végzetem. Vajon csak én láttam őt tökéletesnek? Vajon csak én nem tartottam őt fölöslegesnek? Vajon csak én akartam őt különlegessé tenni? Vajon csak érte próbáltam becsületes lenni?

2019-09-13 16:23:51

Коментарі

Упорядкувати

За популярністю
Спочатку нові
По порядку

Показати всі коментарі (2)

MyYurachka

Olyan szép... ❤

Відповісти

2019-09-13 17:47:00

Eperke15

@MyYurachka Köszönöm szépen ❤️

Відповісти

2023-02-02 21:49:42

Подобається

Інші вірші поета

Életcélok?! Akarom Ez vagyok én Szeretet és szerelem

Інші поети

secret

@secretnoclue

MaggieB

@MaggieB

Lucian J. Sources

@lucianj_sources

Схожі вірші

Всі

"Hannah"

Jojo Harl

Why would you bully? Was that okay? Nobody helped me, Get out of the way. And i didn't cry. And i didn't lie. I just looked at you. With a fake smile. You could love me. You really could. But you didn't. You left me alone. And then i cried. And then i lied. I left my world, Without any love. Someone will need you. Someone will shout. Listen to the scream. Help the people live. ♡ Inspired by "13 reasons why" Netflix series.

17600

Намалюю

Вікторія Тодавчич

Намалюю тобі на обличчі Сонця промені, хмари і гай... Я не зраджую тій своїй звичці І ніколи не зраджу. Це край. Небо синє, бурхливе і темне, Наче очі твої, наче рай. Наче сховище, замок підземний. Наче темний і лячний той край. Намалюю тобі на обличчі, На сторінці клітинку. Портрет... Я не зраджую тій своїй звичці, Знов малюю лиш твій силует.

3277