Вірші
Всі
25
Hajdani emlékek... Párszor visszasírom
Azt, amikor tán még szükséged volt rám is.
Mostmár kevés vagyok, nagyonis semmilyen.
Túl hamar elmúltunk. Megeshet, hogy máris.
Megremeg a kezem. Boldog vagyok, mondom.
Ezt mosolygod te is félszeg tekintettel,
S szemed habár csillog, lelkem hinni nem tud.
Tart a nagyvilágtól így, becsukott szemmel.
Karomat kinyújtom, sötét van itt bennem.
Fényed messze ragyog, elérhetetlenül,
Mégis nekem nyújtod. Alig látszik arcod;
Karjaidba omlok félve, esetlenül.
Táncol a gyertyaláng, gyermeki vak remény;
Látom megpihenni mellette kezedet.
Égig ér a világ néhány másodpercig,
Majd a néma eső ismét csak elered.
Elfogynak a szavak, kifogy a csupor is,
Mely gondolattal volt korábban tele.
Mindjárt megy a vonat. Remélem, elérjük.
Kéne egy fél jegy a boldogságunk fele.
4
0
390
