Édesanyám
Fáradt, rekedt hanggal, szól édesanyám S vézna meggyötört karja ölel, igazán. Minden földi vagyonát, Odaadná, hogy lássa fiai mosolyát. Kedvünkért fáradt lelke így is ragyog S miattunk dolgozza át az egész napot. Olykor mégsem vesszük észre, Hogy lassan már folyik értünk vére. Azt kérdezték tőlem: Hogy jellemzed édes anyád? Én erre azt feleltem nincs nála jobb barát. Nincsen ember a világon, aki nála erősebb lehetne S értünk ő bármikor a pokolba szenvedne. Nincsen nála jobb ember, sem jobb anya Kincset érhetne neki minden egyes szava. S ha úgy is érzi olykor, hogy mi nem látjuk, Minden felé irányuló rossz szót megbántunk. Ha rosszat teszek nem rám haragszik, csak értem Egyszer ezt a haragot, apaként én is megértem. Kelt.: 2017.11.15
2018-05-02 19:37:54
2
0
Схожі вірші
Всі
Я і ніч
Поїзд падає в ніч. Це-останній ліхтар. Я і ніч. Віч-на-віч. То морозить. То жар. Ти вже, певно, заснув, Ти подушку обняв. Ти мене вже забув. В тебе тисячі справ Я від тиші глуха. Від мовчання німа. Я одна. Клич- не клич. Я і ніч. Віч-на-віч.
105
8
12272
I Saw a Dream
I saw a dream, and there were you, And there was coldness in your eyes. I wonder what a kind of true Made you become as cold as ice. And later I looked back to get a sense This empty glance was hellish call of past. It used to be a high and strong defense Against the world, the pain and me at last. You looked at me, and peering in your soul, I felt so lonely, as something vital died. And that is what I fear most of all - That nothing gentle will remain inside. Inside of you. Inside of me as well. And nothing will be said to farewell.
102
15
15721