Jungkook

Reggel a másikat ölelve térek magamhoz. Halk szuszogását hallgatom, miközben békés vonásait vizslatom. Mindig lehetne ilyen. Adja itt az antiszociálist, pedig látszik rajta, hogy igényli a figyelmet. El fogom érni, hogy hisztizzen a figyelmemért. Meg kell szelidítenem.

Arcát simogatom mikor elkezd mocorogni de nem kel fel, jobban belesimul érintésembe majd közelebb is húzódik. Olyan mint egy cica. Én szeretem a cicákat, de még ilyen flegmával nem volt dolgom.

Szekrényen lévő órára tekintek és meg kell lepődnöm, hogy én már reggel hétkor ébren vagyok hétvégén. Beteg leszek?

Óvatosan hagyom el ágyát, hogy össze dobjak magunknak egy egyszerű reggelit. Viszont ahogy elnézem a hűtőnket tátong az ürességtől. Így gyorsan összekapva magam írok neki egy cetlit, hogy csak a boltba mentem ha esetleg felébredne mielőtt vissza érnék.

Mikor vissza érek a boltból próbálok halkan be osonni hogy ha esetleg még alszik akkor ne ébresszem fel. Viszont a látvány ami fogad roppant kedvemre való. Nyakában egy törülközővel meg egy szál boxerben kutatja a konyhát étel után, de úgy jár mint én.

- Most hoztam pár dolgot amiből össze dobhatnánk az ebédet meg egy kis nasit reggelire. - ilyedten fordul hátra majd pirul el. Gondolom hirtelen tudatosult benne, hogy alig van rajta ruha és én persze nyugodtan méregetem, ezzel is húzva az agyát.

- Öhm, rendben kipakolnál míg felöltözöm? Utána hozzá is kezdhetünk a reggelinek de megvárnod sem muszáj csak mondtam, hogy... Mindegy jövök mindjárt egyél addig. - majd eliszkol mellettem egyenesen a fürdőbe. Édes.

Jó gyerek módjára megvártam és együtt fogyasztottuk el müzlieinket. Ezt követően kicsit tv-ztünk egy keveset. Valami tipikus nyalás film volt amit Taehyung teljes beleéléssel nézett. Esküszöm ha lett volna komolyabb sírós rész még ő is sirvafakadt volna rajta, de hálistennek erre nem került sor.

- Terveztél valamit a mai napra? - forduló felé a kanapén ülve.

- Őszintén szólva semmit. Miért? - néz rám gyanakvóan.

- Nos szerintem elmehetnénk sétálni az egyik közeli parkba vagy moziba akár, de ha így lenne ötleted vagy kedved menni valahová velem akkor mond nyugodtan hallgatlak. - próbálok nem túl rámenős lenni, de szerintem elég szarul csinálom, mivel nem látnám rajta, hogy elgondolkozott volna ezen így hirtelen. - Azt garantálom, hogy nem fogod megbánni a velem töltött perceket.

- Jungkook fejezd be. Ne fogalmazz úgy, mintha fel akarnál szedni mert ez így elég cink még nekem is. - offolt.

- Tessék ?! Semmi ilyen szándékom nincs. - legalább is.

- Jó. - és ki megy a konyhába. Itt hagyott egyedül. Szórakozik velem? Azonnal utána indulok mert választ nem kaptam a kérdésemre.

- Hé, akkor ma velem leszel, igaz? - állok mellé a mosogatónál.

- Most is veled vagyok, ha nem tűnt volna fel. - néz felém olyan semmit mondó tekintettel. Mit akar ezzel elérni? Ha csak...

- Tudod mit ebéd után indulunk és nem fogadok el nemleges választ! - teszem keresztbe kezeimet mellkasom előtt közben diadalittas tekintettel méregetem.

- Van egy ötletem. - mosolyodik el mondandója közben - Te fogod elkészíteni az ebédet és ha ízlik elmegyek veled ha nem itt maradok a koliszobánkban, te viszont elhúzod a csíkot és békénhagysz. Mit szólsz?

- Megteszem, de csak azért mert nem fogom feladni a tervem! - ha azt hiszi ezzel eltántoríthat akkor csalódnia kell. Amúgy meg mire van a szakácskönyv, ha nem arra, hogy segítsen főzés közben, nem de? Én leszek vele egész nap, ha törik, ha szakad!