Csak akkor..

Nana

Csak akkor kell a nap, Ha felhős az ég, Akkor kellek én is, Ha mindenki más visszautasít. Csak akkor kell a hó, Ha a télnek vége van, Akkor kellek neked, Ha életemnek vége szakad. Csak akkor sírsz azután kit bántottál, Ha ő is a mennybe tart, Nem jöttél volna rá, Hogy tehetted ezt volna hamarabb? Csak akkor kell egy igaz barát, Ha a többiről kiderül mind hamis, Észrevehetted volna, De hibáztasd magad is. Csak akkor kell az eső, Ha kitör a szárasság, Csak akkor kellenek könnyeid, Amikor a fájdalom szíveden járja táncát. Csak akkor utálod magad, Ha rájössz mennyi hibát vétettél el, Elvettél egy életet,elveszítettél mindent, S darabokra törtél egy szívet. Csak akkor..Akkor végzel magaddal, Amikor rájössz az életed romokban. Nem vette észre senki,se egy vágást,se egy kis karcolást, Hisz mindenki csak az utálatot látta. Csak akkor..Akkor vették észre a fájdalmad, Amikor egy épület széléről repültél magasba. Miért?Minek tetted most ezt? Úgy látszik mégis együtt éljük le idefenn életünket.. Csak akkor..Akkor értik min mentél keresztül, Miért tetted mindezt,hogy az otthoni életeden keresztültörj. Ennyi volt már,csak egy vértócsa maradt. Lehettél volna jó ember,de te inkább feladtad..

2019-05-26 09:34:07

Інші вірші поета

Nem. Hadd,hogy éljek Éjfél Én várok rád

Інші поети

Дмитро Крушевський

@dmitro_krushevskiy

White_Fox_

@White_Fox_

лєра без нього обійдемся

@lrek

Схожі вірші

Всі

I Saw a Dream

Ілва Стрілецька

I saw a dream, and there were you, And there was coldness in your eyes. I wonder what a kind of true Made you become as cold as ice. And later I looked back to get a sense This empty glance was hellish call of past. It used to be a high and strong defense Against the world, the pain and me at last. You looked at me, and peering in your soul, I felt so lonely, as something vital died. And that is what I fear most of all - That nothing gentle will remain inside. Inside of you. Inside of me as well. And nothing will be said to farewell.

102

15934

"Письмо ушедших дней"

Позитивна Морквинка ( &Не Мілашка ;)

Привет , мой милый друг Забыл ли ты, как долго не писала , Прости ,но я хотела отпустить Всю слабостью ,что в себе искала . И может ты проник Моим письмом до дрожи Забыл ли мой дневник , Увиденный стихами одинокой ночи ... Об памяти прошедших дней , Ты не увидишь ни души порока Лишь слабый шепот чувств Уложенных строками тонко . Немой вопрос в глазах Оставлю с времям на последок Легонько холодом касаний уходя , Чтоб не запомнил запах пепла.

1975