Hamis

misshapen_mirror

Felhős éjszakákban Beborult elmék sora Egymáshoz csatlakozva Mind felejteni akar Néhány rövidital után Meg is lesz az alaphangulat Összefolyt mondatok sután Hamisan hangzanak Józanul és parasztul Amikor félek remélni Kezed kezemért nyúl Sok fájdalom éri Fagyos lelkem Még ha értelmetlennek tűnik Néha mintha verne Jelenléted melegíti És hónapokkal később Már nem vagyunk idegenek Az elmém nem felhős Mert a nap kisüt a fellegek felett Szemedben játszik a sejtelem Veled minden este önkontroll Mert mikor kezem a kezedben Nem rettegek a holnaptól Élvezni a pillanatot Ahogyan te is akarod És nem csak a bevonatot Nem elég már nekem a platform De mikor már sínen vagyunk Te nem veszel komolyan Jelened a múltba full És nem olvasol a sorokban Kedvesen utasítasz vissza Engem meglep a reakció Mert nem azt gondotam Hogy a barátod maradok Pedig már sínen voltunk És lehettél volna a majdnem De azt mondtad mégsem És most ezért vagyok mélyen Most az első járattal Az állomásra tartok Mert ha nem lehetek valakid Másé sem akarok Hosszú éjszakák után Szívem megnyugvást nem talál Felhős éjszakában Elborult elmém a testem ura Becsukom a szemem És csak arra gondolok Milyen hamisan hangzik Hogy a tiéd vagyok

2019-10-25 12:32:19

Інші вірші поета

Éjszakai tánc Arról, hogy mit jelent felejteni A fűben heverve Két idegen emlékekkel

Інші поети

Marta_Zeppelin

@Marta_Zeppelin

Стефанія

@Rusanna_Vognuk

Princess Mwas

@princess_mwas

Схожі вірші

Всі

Неловкость в улыбке рассвета

Позитивна Морквинка ( &Не Мілашка ;)

Застыли на окошке вечерние узоры И снова мокрый дождик под лёгкий ветерочек , Без красок сонный кофе под пару твоих строчек .. Меня лишь согревает тепло твоих улыбок , Что заглушает холод давно проникших смыслов , А завтра снова будет тяжёлый понедельник, Но знаю ,что с тобою не страшен даже вечен , На сердце оставляя хорошим настроеньем , Сначала начиная срок время скоротечен Лишь парой фраз в инете, Мне брошенных с приятным воскресеньем...

2555

"Письмо ушедших дней"

Позитивна Морквинка ( &Не Мілашка ;)

Привет , мой милый друг Забыл ли ты, как долго не писала , Прости ,но я хотела отпустить Всю слабостью ,что в себе искала . И может ты проник Моим письмом до дрожи Забыл ли мой дневник , Увиденный стихами одинокой ночи ... Об памяти прошедших дней , Ты не увидишь ни души порока Лишь слабый шепот чувств Уложенных строками тонко . Немой вопрос в глазах Оставлю с времям на последок Легонько холодом касаний уходя , Чтоб не запомнил запах пепла.

1884