Hold
A hold.
Romantikus hangulatba jövök tőle. Minden hegy, domb, fa és a látkép többi részlete, vele helyezi magát az előtérbe.
A bucka és a hold, mint büszke koronája.
A lámpasor és a hold, mint az anyafény forrása.
A fa és a hold,
mint a természet összes "i"betűjén lebegő pont.
És a ház és a hold, mint a falak mögött rejlő összes titok, fontosság, bú és boldogság egyetlen kivetült sajtgolyó bája.
De a város nem tiszteli őt. Nem fér bele ennyi épület szépje és rossza.
Egyetlen ház koncentrátumaként szerényen él, de amikor a város tolakodna bele minden ügyével, ő megharagszik és durcásan, némán fordít hátat, kékül be és hideg fénnyel önti le.
És a táj beleokádja magát a szemembe.
🌝
2019-05-14 23:14:06
1
0