I.
Halkan üvöltök. Még te sem hallasz, Pedig a mellkasomra hajtod fejedet. Szívdobogásom talán segít abban, hogy a te életben maradj? A narancsszín fal, a barna padló, Túl ismerős, pedig még soha nem láttam őket. Talán ha nem hitetnéd el velem, szeretsz, Megnyugodna a hullámzó tenger. Akkor belefulladhatnánk a jövőbe, Hagyhatnánk, hogy félelmeink erősebbek legyenek nálunk. Most mégis csak állsz, És bámulod a semmit. Kopogó esőcseppek jelzik az idő múlását, Azt, hogy hány másodpercünk van még elfogyni. Lassan hullanak le szirmaink, Beterítve a ismeretlen padlót. Felém hajolsz, óvatosan, Mintha üveghez nyúlnál. Megölelsz, beléd fojtva engem, Abba, ami még maradtál, Mivel lassan már semmivé leszel. A padlót azok a szirmok terítik be, amik nem is a sajátjaink. Hazugságban ringatózva jó élni, igaz? Nevetésbe fojtott sírásokból álltunk.
2019-06-01 10:47:39
10
5
Коментарі
Упорядкувати
  • За популярністю
  • Спочатку нові
  • По порядку
Показати всі коментарі (5)
MyYurachka
@csillagnapsi aww, ugyan
Відповісти
2019-07-19 19:59:00
2
csillagnapsi
@MyYurachka komolyan...
Відповісти
2019-07-19 19:59:22
2
MyYurachka
Відповісти
2019-07-19 20:03:17
2
Схожі вірші
Всі
Why?
I was alone. I am alone. I will be alone. But why People always lie? I can't hear it Every time! And then They try to come Back. And i Don't understand it. Why?
61
4
8210
وردةٌ قبِيحة
و مَا الّذي يجعلُ مصطلحُ الوردة قبِيحة؟ -مَا الّذي تنتظرهُ من وردةٍ واجهت ريَاح عاتية ؛ وتُربة قَاحلة و بتلَاتٍ منهَا قَد ترَاخت أرضًا ، مَا الّذي ستصبحهُ برأيك؟
55
10
2472