Tető
Itallal a kézben nézzük a várost.
Azt hinnéd 30 méter magadból látod,
de a köd mindent ellep,
csak a lámpák fénye üt át ezen.
Állunk és beszélgetünk a fagyban,
a kesztyűd és sálad már rajtam.
Hallgatom, hogy a jövőről beszélsz,
és kannásbort nyújtasz felém.
Telefonom rezeg a zsebembe.
Megint tőled jön az üzenet.
Meg próbálom begépelni a válaszom,
bár alig állok a lábamon.
Visszateszm a telefonom a zsebembe,
Neki dőlök a korlátnak remegve.
Csak nézem a várost,
Amiből semmit se látok...
Mindig eszembe jut a történet,
bár nem jelentenek semmit a történtek.
Te csak elém raktál egy tükröt,
és én pedig azóta előtte ülök..
2020-11-14 20:47:24
2
0