Torta
Az asztalnál ült a pénz és a hatalom Kiszolgálta őket sietve a társadalom Vidáman ülnek a díszes asztalnál Az étteremben a pincér rohangál A konyhában a pulton ült az ember A vendégek tortát rendeltek A szakács unott fejjel nézett "Húsz perc és kész lesz" Megkereste fiókjában a kedvenc kését És egy edénybe kifolyatta az ember vérét Felvágta a mellkasát És elővette a baltáját Levágta a fejét Majd kinyomta a szemét Kivette az agyát És levágta a karját Kivette a szívét és a tüdejét Ezzel díszíti majd a torta tetejét Elővette a kész piskótát És elkezdte összerakni a tortát A vérrel ragasztotta össze a rétegeit És fejben tervezte a részleteit Leöntötte a tetejét vérrel A tányért pedig díszítette a két kézzel A torta közepére rakta a bordát A szívével és a tüdejével díszítette a két oldalát A torta mellé rakta a két szemet Az agyat pedig a két kéz közé tette A mestermű tálalva És még olyan ártatlan A szakács leült egy székre És a maradékot nézte "Vajon mit mesélt volna ez a száj? Vajon merre ment volna ez a láb? Vajon bejárta volna a világot? És idős korában ültetett volna virágot?" A pincér felszolgálta a desszertet A vendégek elégedettek voltak azzal, mit rendeltek A pénz és a hatalom felfalta És az asztalnál ültek jóllakva
2021-01-31 16:29:07
2
0
Схожі вірші
Всі
Я отпущу с временем дальше ...
Так было нужно , я это лишь знаю Ты ушёл как ветра свежости дым Оставив на прощание " прости ", Забрав с собою частичку души Я больше об этом перестала плакать , И начала двигаться дальше забыв Хоть было то лето яркости сладко , Но больше не стану также любить , Хоть постоянно всплывают твои лести фразы , Что мучали глубоко теплотою внутри, Я отпущу с временем дальше И буду двигаться без лишней слёзы, Я не веню тебя за такое решение И понимаю почему было так , Но время летит незаметно Ничего не оставив с собою забрав ...
44
9
3324
Моє диво
А на дворі лив дощ мов із відра, Гуляючи по вулиці рідненькій. Побачила в болоті кошеня, На мене так дивилося сумненько. Чомусь у серці так затріпотіло, Подумала забрати в дім собі, Дістала з бруду, воно муркотіло, Співаючи дорогою пісні. Ось так у мене і з'явилось диво, Мій друг пухнастий, любе кошеня. Історія насправді ця правдива, А на дворі лив дощ, мов із відра... *** У співавторстві з прекрасною Вікторією Тодавчич https://www.surgebook.com/_victoria_todavchich_ За допомогою проекту https://www.surgebook.com/weird_owl/book/proekt-pishem-sovmestno
46
5
1935