Való igaz, hogy mikor valaki hajlandó ennyi szájra vehető pletykával ellátni a környezetét akkor az számoljon a következményekkel - azzal, hogy valóban róla fognak beszélni az emberek - .

~ Lady Loretta hírlapja
London ~






Mikor Brandon Cambury a bálterembe lépett már azonnal meghallotta a suttogásokat. Először azthitte, hogy ismét az Ő jelenlétét kísérik hiszen már megszokta, hogy mióta megörökölte a hercegi címet azóta folyamatosan ezt tapasztalja. De most üdítő volt számára a felismerés, hogy a Collins testvérek szórakoztatják az úri társaság felső tízezrét. Habár az örömbe egy kis üröm is vegyült mert elutazása előtti estén ígéretét tette Isaiah Collinsnak, hogy vigyáz a testvéreire. Habár a barátja kimondottan arra kérte, hogy Havenre vigyázzon de azért mielőtt elment még azt is hozzá tette, hogy azért amikor lehetősége nyílik rá akkor azért tartsa szemmel a többieket is. Ez persze nem esett nehezére mert együtt járt iskolába Raphaellel és Isaiahval is így nagyon sokat tartózkodott együtt a testvérekkel. De aztán mikor az édesapjuk meghalt illetve mikor Ő megörökölte a hercegi címet akkor kicsit lazult közöttük a barátság de akkor sem szűnt meg. Továbbra is barátok maradtak és tudták, hogy a legnehezebb helyzetekben így is számíthatnak a másik támogatására. Ezért volt biztos benne teljesen Isaiah, hogy ha Őt kéri meg akkor a testvéreinek haja szála sem görbülhet.
Viszont úgy tűnt, hogy ezen az estélyen már elkésett mert Benedict már lerohanta szegény Langley-t. De ha már úgy is lúd akkor legyen kövér.

Mikor egy herceg a bálterembe lép az első teendője az, hogy illendően köszöntse a vendégeket és szóba elegyedjen akivel csak tud majd ezután tudja le a kötelező táncokat. Ehelyett Ő mit tett? Amint a bálterembe lépett és meglátta a dühös Benedict-et, a vigyorgó Raphael-t meg Gregory-t, a szomorú Tabitha-t és az idegeskedő Haven-t azonnal tudta mit kell tennie. Egyenesen odalépett Havenhez és a kezét nyújtotta neki, hogy táncra hívja.
Haven mikor meghallotta a még frusztrálóbb suttogásokat ide oda járatta a tekintetét a teremben, de mikor a herceg féloldalas mosolyát látta akkor tudta, hogy jobban jár ha elfogadja a feléje nyújtott kezet.

- Okos döntés. - suttogta Brandon mikor Haven derekára tette a kezét és kicsit óvatósan - de láthatóan - közelebb húzta magához

- Ez nagyon illetlen dolog volt tőled. - rémült tekintettel nézett Haven a hercegre aki erre ügyet sem vetett, csak vezette tovább a partnerét a teremben a táncolók között

- Egy hírrel több vagy kevesebb már igazán nem számít. Vagy te nem így gondolod? - nézett huncut csillogással a szemében Havenre aki szégyenében legszívesebben fejet hajtott volna.

Az, hogy a herceg ilyen illetlenségre szánta el magát Ő érte - hogy Őt táncolni kérje fel - az újabb pletykáknak és találgatásoknak fog hangot adni.És mint amúgy is sok pletykának ismét a Collins testvérek fognak a fekete bárány szerepében tetszelegni. Már elege volt ebből. Úgy szeretett volna élni, hogyha a testvére híreket hall felőle a tengeren túlon akkor ne érezze úgy, hogy azonnal haza kell rohannia mert nélküle szétesik a család. Azt akarta, hogy feddhetetlen viselkedéséről legyen híres ne pedig arról, hogy az rémesen alávaló nőszemély Lady Loretta, rajta köszörüli a nyelvét. Emellett pedig azt sem szerette volna, hogy ha a herceg Ő miatta kerül hírbe az emberek előtt. Egy hercegnek - főleg az olyanoknak mint amilyen Brandon Cambury is volt - figyelnie kellett a jó hírére. Ő jóságos herceg hírében állt aki figyel a népére. De nem akarta, hogy a tekintélye esetleg alább hagyjon mert Lady Loretta hírbe hozza, mert annak a nőnek az újságját egész London olvasta.
Ezt nem hagyhatta!

- Igenis sokat számít Lord Cambury. Kérem legközelebb csak akkor kérjen fel táncolni ha az illemnek már sikerült eleget tennie. - húzta ki a kezét Brandon kezéből és a tánc parkett szélére lépve, odament Tabithahoz majd a vállánál fogva magához húzta és elhagyta a báltermet. Fájt, hogy ezt kellett mondania a hercegnek, de már éppen ideje volt, hogy valaki átvegye Isaiah helyét és a jó úton tartsa a családot. Ha ez azt jelenti, hogy Lord Cambury többet nem kéri fel táncolni akkor kénytelen volt ezzel is számolni. Fájóan de tudomásul vette, hogy most talán mindent elrontott és magára haragította a herceget.
Mikor a Collins család távozott Haven még az ajtóból visszanézett a teremben álldogáló Lord Camburyra és a mérges arckifejezése láttán, tudta, hogy sikeresen magára haragította a herceget.

Brandon nem értette, hogy mitől változott meg Haven ilyen hirtelen de azt látta rajta, hogy nem csak egy hirtelen jött szeszély vett erőt rajta hanem valóban komolyan gondolta amit neki mondott. De Lord Cambury még sosem volt olyan biztos egyik elhatározásában sem mint a mostaniban.

Nem fogja hagyni, hogy Lady Haven Collins, csak így, egyszerűen, kizárja Őt az életéből!