Tizenharmadik Fejezet
Manapság Londonban nagyon elszaporodtak a szerelemből kötött házasságok és a szerelem hiánya miatt visszautasított házassági ajánlatok.
~ Lady Loretta hírlapja
London~
Haven hirtelen annyira meglepődött, hogy még a lovát is megállította. Nem tudta ezt az ajánlatot miért tette neki Lord William. Még a szava is elállt ami azért nagy szó mert ilyen még nemigen fordult elő vele mióta megszületett.
- Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam de nem találtam még meg az igaz szerelmem Lord William ezért nem fogadhatom el az Ön ajánlatát. - jelentette ki a legnagyobb meggyőződéssel a hangjában Haven.
- Miért nem ? Hiszen ez egy teljesen logikus ajánlat ami Önnek is igen kedvező lenne hiszen kedveljük egymást. - William őszintén össze volt zavarodva az egyenesen kimondott visszautasítástól.
- Mert nem tehetem ezt sem magammal, sem pedig a testvéreimmel. Ha hozzá mennék Önhöz úgy, hogy nem vagyok szerelmes az senkinek nem használna. A családomon sem törne meg az átok és szerelem nélkül hosszútávon mi sem lennénk igazán boldogok. - próbált minden észérvet felsorakoztatni de sajnos így sem tudta elkerülni amit szeretett volna mert William szemében a megbántottság lobogott.
- Természetesen megértem Önt, Lady Haven. Elnézését kérem de én visszalovagolnék most, hogy biztonságban haza juttattam Önt. - ekkor Haven felnézett és valóban azt vette észre, hogy már haza is ért, de mire bármit mondhatott volna már csak William hátát látta ahogyan ellovagol.
Hatalmas bűntudat munkálkodott Havenben azért amiért vissza kellett utasítania az ajánlatot. De hogy is ne tette volna ezt mikor a döntése kihatással van az egész családjára? Azonban nem csak a családja miatt utasította vissza hiszen Ő is vár arra az igaz szerelemre mint amilyen a szülei között volt. Ami felold minden átkot.
Nem William tehet arról, hogy Ő csak barátként tekint rá és ez nem bizonyul elégnek.
Haven leszállt a lováról majd odaadta az istálló fiúnak, hogy vezesse vissza a helyére. Annyi rossz érzés munkálkodott most benne, hogy egészen lesújtottnak érezte magát. Azonban ekkor még nem gondolt arra, hogy mi forog a visszautasított fél eszében.
William már haza fele lovagolt mikor egy terv kezdett körvonalazódni az elméjében. Haven hogyan is utasíthatná vissza az ajánlatát ismét ha nem lesz rá lehetősége. Nem szép dolog bárkit tőrbe csalni de lehetséges. Szerelemben és háborúban mindent szabad és Ő nagyon is úgy érzi, hogy szerelmes a Collins hölgybe. Haven nem tud reálisan gondolkodni addig míg csak ez az átok jár az eszében a párválasztással kapcsolatban, gondolta magában William.
William terve teljesen elkészült. Minden apró részletét alaposan kidolgozta a fejében és már csak a megvalósítás váratott magára. Azonban tudta, hogy nem várhat sokáig mert látszott az a bizonyos szikra a Lord Cambury és Lady Collins között. Csak idő kérdése, hogy a herceg úgy döntsön, hogy Őt senki és semmi nem érdekli és Ő bizony a szíve választottját akarja feleségül venni. Ez pedig azt jelentette, hogy Williamnek kevesebb ideje maradt mint szerette volna.
De tudta, hogy ez változni fog. Mindkettejük élete gyökeresen megváltozik.
Holnap hajnalban...
~ Lady Loretta hírlapja
London~
Haven hirtelen annyira meglepődött, hogy még a lovát is megállította. Nem tudta ezt az ajánlatot miért tette neki Lord William. Még a szava is elállt ami azért nagy szó mert ilyen még nemigen fordult elő vele mióta megszületett.
- Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam de nem találtam még meg az igaz szerelmem Lord William ezért nem fogadhatom el az Ön ajánlatát. - jelentette ki a legnagyobb meggyőződéssel a hangjában Haven.
- Miért nem ? Hiszen ez egy teljesen logikus ajánlat ami Önnek is igen kedvező lenne hiszen kedveljük egymást. - William őszintén össze volt zavarodva az egyenesen kimondott visszautasítástól.
- Mert nem tehetem ezt sem magammal, sem pedig a testvéreimmel. Ha hozzá mennék Önhöz úgy, hogy nem vagyok szerelmes az senkinek nem használna. A családomon sem törne meg az átok és szerelem nélkül hosszútávon mi sem lennénk igazán boldogok. - próbált minden észérvet felsorakoztatni de sajnos így sem tudta elkerülni amit szeretett volna mert William szemében a megbántottság lobogott.
- Természetesen megértem Önt, Lady Haven. Elnézését kérem de én visszalovagolnék most, hogy biztonságban haza juttattam Önt. - ekkor Haven felnézett és valóban azt vette észre, hogy már haza is ért, de mire bármit mondhatott volna már csak William hátát látta ahogyan ellovagol.
Hatalmas bűntudat munkálkodott Havenben azért amiért vissza kellett utasítania az ajánlatot. De hogy is ne tette volna ezt mikor a döntése kihatással van az egész családjára? Azonban nem csak a családja miatt utasította vissza hiszen Ő is vár arra az igaz szerelemre mint amilyen a szülei között volt. Ami felold minden átkot.
Nem William tehet arról, hogy Ő csak barátként tekint rá és ez nem bizonyul elégnek.
Haven leszállt a lováról majd odaadta az istálló fiúnak, hogy vezesse vissza a helyére. Annyi rossz érzés munkálkodott most benne, hogy egészen lesújtottnak érezte magát. Azonban ekkor még nem gondolt arra, hogy mi forog a visszautasított fél eszében.
William már haza fele lovagolt mikor egy terv kezdett körvonalazódni az elméjében. Haven hogyan is utasíthatná vissza az ajánlatát ismét ha nem lesz rá lehetősége. Nem szép dolog bárkit tőrbe csalni de lehetséges. Szerelemben és háborúban mindent szabad és Ő nagyon is úgy érzi, hogy szerelmes a Collins hölgybe. Haven nem tud reálisan gondolkodni addig míg csak ez az átok jár az eszében a párválasztással kapcsolatban, gondolta magában William.
William terve teljesen elkészült. Minden apró részletét alaposan kidolgozta a fejében és már csak a megvalósítás váratott magára. Azonban tudta, hogy nem várhat sokáig mert látszott az a bizonyos szikra a Lord Cambury és Lady Collins között. Csak idő kérdése, hogy a herceg úgy döntsön, hogy Őt senki és semmi nem érdekli és Ő bizony a szíve választottját akarja feleségül venni. Ez pedig azt jelentette, hogy Williamnek kevesebb ideje maradt mint szerette volna.
De tudta, hogy ez változni fog. Mindkettejük élete gyökeresen megváltozik.
Holnap hajnalban...
Коментарі