Túlgondolt gondolatok
"nincs semmi bajod"
Mondják,
Mert biztos ők jobban tudják.
Nincs kedvem átöltözni,
Csak pizsamában lenni.
Nem akarok kikelni az ágyból,
A hangulatom súrolja a padlót.
Jól szeretném érezni magam:
Öszintén nevetni,
Örömtől sírni.
"mégis ki akarja ezt tőled elvenni?"
Senki.
Egyszerüen jött egy pont,
Amikortók csak szabadulni akarok.
Nem akarom azt mondani hogy, depressziós vagyok.
"akkor ne mond"
De érzem!
Itt van, körülöttem.
Az a fekete köd, fátyol és takaró.
Egyre nehezebb az érzés.
Már már elnyom.
De nem akarok így gondolkodni.
Eddig jól bevált most miért nem megy a taktika?
Hogy "mától már mindennek a pozitív oldalról kell szólnia"
Elvesztettem a reményt vagy, csak túl előre szaladtam.
A sok önáltatástól az utamat is elhagytam.
Itt vagyok.
"jaj de jó neked"
"szépek a tájképek"
Semmi gondom nem lehet...
De már első látásra untam a helyet.
Szorongok pedig csak segítenek.
Honvágyom se lehet.
Oda nem, ahol nem találtam a helyem.
Olyan helyre ahol sose jártam.
Amiket csak képeken láttam.
Tényleg mindent megteszek.
De most, csak annyit tudok:
Majd egyszer jobban leszek.
2021-09-06 06:22:42
1
0