TEN
Biztonság, Szeretet, Béke
-Röpke 24 órája vagyunk itt, és nem tudunk mást tenni, csak várni?!-akadt ki Tony, mire Bruce hátrált vagy két lépést.
-Sajnálom Tony. De tényleg csak ennyit tudok tenni.-mondta a zökd teremtmény békés formájában. Tony zokogva borult rá Lexxie ágyára, ahogyan Pepper is.
-Oh, Morgan...-mondta és megölelte a lányt.
-Igazából lenne egy mód!-tette fel a mutatóujját Wanda.-Ha Loki vagy én belemászunk a fejébe. Bár ehhez Loki jobban érthet.
Mindenki Loki-ra kapta a tekintetét aki megilletődve nézett össze-vissza.
-Öhm... Izé!-motyogott az isten, és a földet pásztázta. Bátorságot véve odalépett az ágy mellé.-Megteszem.
Finoman tette rá Lexxie fejére az egyik kezét, majd behunyta a szemét. Mély levegőt vett, és teljesen elmerült a koncentrálásban. Mikor újra kinyitotta a szemét, egy réten találta magát. Loki körbefordult a tengelye körül és elindult egy hirtelen megjelent ösvényen.
Már vagy tíz perce sétálgatott a kijelölt úton, mikor is halk éneklést hallott. Elkezdett szaladni a hang irányba majd megállt.
Az ösvény egy kis patakhoz vezetett. Egy vizesésből csordogált bele a víz, és virágok keretezték.
-Szél repít, a nap hevít! Néha megsebzett felhőkből sírsz!-énekelte. Egy barna hajú lány ült Loki-nak háttal és a lábát a vízbe lógatta. Kezében egy virágkoszorút tartott amibe belerakta az utolsó virágot is, majd feltette fejére. Loki óvatosan sétált felé, majd mikor hozzáakart érni a lány hangosan megkérdezte.
-Valyon befonjam-e a hajam, vagy hagyjam így?-kérdezte elgondolkodva Lexxie és a hajáért nyúlt mikor Loki finoman megfogta a kezét és megszólalt.
-Szerintem hagyd így.-mondta, mire Lexxie hirtelen felpattant és ijedten Loki-ra nézett. Elkezdte az isten vállát rázni miközben folyamatosan beszélt.
-Loki! Miért vagyok itt? Mi történt? Hogy kerültem ide? Mi ez a hely? Ez a Pokol? Vagy a Mennyország? Most mi történik?-árasztotta el kérdésekkel Lexxie Loki agyát aki a lány kezeit levéve a válláról mélyen belefúrta szemeit Lexxie-ébe.
-Emlékszel amikor elmentünk görkorizni és te haza rohantál?-kérdezte a férfi félve.
-Mindenre kristálytisztán emlékszem.-nézett vidáman a lánya majd egy pillanat alatt lehervadt mosolya.-Oh, a francba! Ezt el sem hiszem! Rohadt életbe!
Lexxie erőteljesen belerúgott egy nagyobb kavicsba, ami hangosan csobbant a patakban.
-Gina menj a francba!-kiáltott a lány a patak másik felén levő erdő felé, majd mérgesen Loki felé fordult, mire az istenség két lépést hátrált.
-Mit tett velem? Hogy találtál rám?-kérdezte idegesen.
-Mikor visszaakartam kérni a kabátom és bekopogtam hozzád nem érkezett válasz. Majd újra és újra bekopogtam de sose jött válasz. Majd ezt megelégeltem és benyitottam. Te ott feküdtél egy vértócsába, lehunyt szemekkel, egy tőr állt ki a hasadból és a tenyereid is véresek voltak. Odaszaladtam hozzád és próbáltalak felébreszteni, de eszméletlen voltál. Kiálltottam, hogy valaki hozzon segítséget, majd később apád jött be és levittünk téged a laborba.-mesélte egy lélegzetvétellel Loki és Lexxie szemeiből csak úgy folytak a könnyek.
-Majd Banner megvizsgált de nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Aztán Wanda felvetette azt az ötletet, hogy másszak bele a fejedbe és most itr vagyok.
Lexxie elfordult tőle és a patakot kezdte el pásztázni. Loki magafelé fordította a lányt és mélyen belenézett a szemeibe.
-Ugye semmi OLYAT nem csináltál?-kérdezte Loki, mire Lexxie oldalra sandított.-Lexxie! Válaszolj! Ugye nem?! Nem akartál öngyilkos lenni ugye?!
-Nem dehogy.-mondta a lány majd elkezdett a patakhoz közelebb sétálni.-Bár most szívesen meghalnék.
Loki-tól nem érkezett válasz.
-Elmeséled mitörtént?-kérdezte Loki és megfogta Lexxie vállát. A lány bólintott majd leült a patak szélére és belelógatta a lábait a vízbe. Loki leült mellé.
-Minden a nyári bálon kezdődött, 13 évesen. Amikor bementünk és elkezdtünk bulizni minden remek volt. Majd a vége felé Jack a volt barátom elkezdett elég furcsán viselkedni. Azt mondta, hogy hazakisér, majd el is indultunk. De én észre se vettem, hogy nem hozzánk, hanem hozzájuk megyünk. Szerintem a többi részletet és a veszekedést nem akarod hallani. Mikor mondhatni kidobott én zokog felhívtam Csengét, hogy jöjjön értem. Majd együtt haza jöttünk. És abban az időszakban eléggé nem jó passzban voltam.-nevetett kínosan Lexxi, majd folytatta.-Egyik nap az iskolában, pár héttel később eléálltam az egyik szünetben, és megmondtam neki, hogy lehet, hogy abba kéne hagynunk. És azt is mondtam, hogy más tetszik.-Lexxie óvatosan ráhajtotta a fejét Loki vállára és mindketten a távolba meredtek.-Erre ő azt válaszolta, hogy idézem: „Úgy se érdekeltél már. Csak azért voltál, mert az apád híres és gazdag.". Szarul estek a szavai, és úgy gondoltam, ha a wc-ben kisírom magam, minden jobb lesz. De mielőtt be menetem volna az épületbe, egy árny jelnet meg előttem és azt mondta, hogy alkut ajánl. Én tudatlanul belementem és így lett az, hogy minden második napomat Gina a démon irányította. Majd utána megismerkedtem Axxel-lel, Gina unokatestvérével és Alastor-ral a Rádió Démonnal. Ők segítettek nekem átvészelni a napokat, maj Gina-val áttértünk arra, hogy minden harmadik nap legyek az irányítása alatt.-Lexxie mély lélegzetet vett.-Aztán tegnap azért szaladtam haza, mert hívott, hogy valami fontosat akar velem közölni. Én meg megörültem, hogy talán szabad vagyok. Mikor felértem a szobámba elkezdtünk vitatkozni, mert azt akarta, hogy egy évig irányíthasson. Ebbe persze nem mentem bele, és mikor már éppen indultam volna kifelé, vissza a parkba ő megszállt engem. A megszállás előtt összetört üvegszilánkokat összeakartam szedni, és ezért volt véres. Aztán mikor ellenkezni mertem, az éjjeliszekrénymeről elvette a tőrömet, amit még tőled kaptam szülinapomra, és a hasamba szúrta. Elkezdett vér folyni a számon keresztül, majd a lábaim feladták a szolgálatot, majd csak annyit láttam, hogy Gina eltűnik, és a kép elsötétül.
Lexxie beledobott egy kavicsot a patakba, amit a képessége segítségével megtartott a víz felett.
-Unatkozom.-mondta, majd Loki-ra nézett.
-Én is.-az istenség eldőlt a fűbe, majd folytatta.-Mit csináltál addig, amíg nem jöttem ide?
-Unatkoztam. Na jó, igazából csináltam ezt a koszorút, kavicsokat dobáltam, énekelgettem, körbejártam a területet. De igazából semmi sincs itt, csak végtelenségig virágok és rétek.-Lexxie ledölt Loki mellé, majd a koszorúért nyúlva rárakta a férfi fejére.-Na, így egy fokkal szebb lettél.
-Ha ha, nagyon vicces vagy.
-Igen tudom.-nevetett a Stark lány és hirtelen a gyomrához kapott.
-Hé, mi a baj?-ült fel Loki gyorsan.
-Semmi, semmi csak nagyon fáj a hasam. Csak azt nem tudom miért.-motyogta Lexxie.-Inkább nem is törődök vele. Nekem már úgy is édes mindegy.
-Nem mindegy. Még bármit tehetnek érted.-mondta Loki.
-Várj támadt egy ötletem!-kiáltott fel Lexxie, és hirtelen talpra ugrott. A zsebében kezdett el turkálni míg Loki felült a fűben. Lexxie folyamatosan kutakudott, majd körbefordult a tengelye körül.
-Hova a fenébe raktam azt a szart?-motyogta halkan. Majd az ég felé nyújtotta a kezét amiben egy kis kütyü volt.
-Az mi?-kérdezte kíváncsian a herceg, majd Lexxie visszaült a fűbe. A lány elkezdte babrálni a kütyüt, amin később egy kis gomb jelent meg.
-Ezt még Axxel-től kaptam, hogyha valami gond adódna Gina-val. Ha bántana vagy ilyesmi. Csak nem tudom, hogy ez itt működni fog-e. KÍváncsi vagyok. De viszont neked visszakéne menned egy picit, hogy megnézd, hogy a többiek nincsenek -e a laborban.-mosolygott LExxie, és egy pillanat múlva Loki eltűnt. A herceg újra megjelent a laborban, ahol nem volt senki, csak Bruce aludt az asztalán. Kezét újra finoman Lexxie fejéhez érintette, majd újra eltűnt.
Megint a réten volt. Újra meglátta az ösvényt, majd szaladni kezdett. Lihegve ért a kis patakhoz, ahol már Lexxie várta.
-Na?-kérdezte a lány ragyogó gyermeki csodálattal. Loki lihegve válaszolt:
-Senki. Csak Banner aludt az asztalán. És most mi lesz?-kérdezte a férfi.
-Ha megnyomom ezt a gombot a szerkezeten, akkor valószínűleg megjelennek a laborban a barátaim. És tudni foglyák, hogy mit kell csinálniuk.-Lexxie Loki mellé lépett.-Készen állsz?
-Őszintén? Nem tudom mi a helyes válasz.-Lexxie halkan kuncogott, majd reménykedve megnyomta a gombot.-És most várunk.
Odasétált a patakhoz, majd a cipőjét és a zokniját levéve belemártotta a lábait a vízbe(most enyhén megrohamozott az ihlet áradat szerk.). Loki mellé sétált, majd törökülésbe leült a fűbe.
Pár perc néma csend szállt?-kérdezte váratlanul a kérdést, mire az isten felkapta a fejét.
-Nem fogsz. Mindenki megpróbál segíteni neked. Én is.-mondta Loki.
-Éhes vagyok.-nevetett halkan a lány.-Van egy ötletem! A part túloldalán van az erdő és látok ott pár almát. Mi lenne, ha valahogy átjutnánk?
-És mi van ha beleesünk a vízbe?-kérdezte Loki bizonytalanul.
-Nem fogunk. Csak nem olyan mély a víz.-Lexxie belenézett a patakba, majd az ő oldalukon lévő fára pillantott. Felállva a fűből, nem törődve a vizes lábával odasétált a fához. Az egyik tenyerét hozzáérintette a fához, majd egy kékes fény kíséretében a fa átdőlt a patak másik oldalára, és Lexxie mosolyogva fordult Loki felé.
-Az utunk előállt, őfelsége.-nevetett a lány. Loki mellé sétált, és átnézett a túloldalra. Majd kinyújtotta Lexxie felé a kezét, aki meglepődve nézett a tenyerére.
-Tudtommal nem akarsz beleesni te sem.-mondta gúnyosan a férfi, majd Lexxie felbátorodva belecsúsztatta apró tenyerét Loki kezébe, majd együtt végig mentek a rönkön.
-Na mi a terv?-kérdezte Loki gondolkodva a fára pillantva.
-Mondjuk felmászok a hátadra, vagy a nyakadva, vagy bakot tartasz. Dönthetsz.-vont vállat a lány. Loki pár másodpercig a fűvet pásztázta, majd Lexxie-re nézett.
-Bakot tartok.-mondta, majd ujjait összefonva, Lexxie belelépett tenyereibe. A lány erősen kapaszkodott a herceg vállába, hogy le ne essen. Kinyújtotta kezeit a fa ágai felé, majd belekapaszkodott az ágba(az egyik osztálytársammal az ágakat fágnak hívjuk xd szerk.).
-Nem érem el az almát!-mondta erőlködve.-Nem tudnál feljebb emelni?
-Nem! Nyújtózkodj már magasabbra!-mondta Loki.
-Kösz.-sziszegte Lexxie, majd teljes erejével leszakított egy almát.
Loki a pillanatot megragadva elengedte Lexxie lábait aki meg csak lebegett a talaj felett.
-Loki!-sikított, a herceg pedig csak nevetett.-Szedj le innen kérlek!
-Jó rendben.-törölgette a könnyeit Loki, majd derekánál fogva leemelve lerakta lányt a földre. Lexxie a vállánál átkarolva, tarkóba csapta Loki-t.
-Utállak.-nevetett Lexxie, majd hirtelen felindulásból megpuszilta Loki-t az arcán. Loki meglepődve nézett a lány szemébe, aki pirulva lehajotta a fejét. Loki az Lexxie álla alá nyúlva emelte fel a lány fejét, majd másodpercekig egymás szemébe néztek.
Loki lassan hajolt Lexxie felé, majd egy hézagot sem hagyva maguk között, megcsókolta.
Csöndben álltak, de egy hang megszólalt. Úgy rebbentek szét, mint két kisgyerek akik valami rosszat csináltak.
-Lexxie?!-a patak másik artján egy kissé ideges Axxel és egy megdöbbent Alastor állt.
-Ugye ezt nem mondjuk el apádnak?-kérdezte Loki suttogva.
-Dehogy...-válaszolt Lexxie.-Apa élve szétrobbantana!
A lány halkan felnevetett, majd a farönkön átsétálva odament a két démonhoz.
-Mi a terv?-kérdezte Lexxie és tekintetét a két döbbent fiúra emelte.
Alastor felmutatott egy kis szert, és Axxel elkezdett magyarázni.
-Ezzel a kis szerrel gyorsabban fogsz regenerálódni, és akár egy csettintéssel ott lehetsz a toronyban. Ha megiszod akkor ott lehetsz egy másik testben, frissen egészségesen mintha kicseréltek volna. De viszont a másik testet el kell tüntetned, ha nem akarsz hullaszagot. Akár, ha itt a tudatalattidban is iszod meg. Egyhúzóra. És ha nem tetszik az íze akkor is meg kell innod, mert ha nem pápá élet!-mondta komoly arccal az illúzió démon.
-Készen állok? Igen készen állok.-mondta Lexxie és Alastor kezéből és egyhúzóra lehajtotta. Még hátranégett Loki-ra aki azt tátogta, hogy "Otthon találkozunk!". A lány kisebb bizsergést érzett a gyomrában majd hirtelen egy feketelyuk szippantotta be. Lexxie biztos talajt érezve csuklott egyet, majd kidobta a taccsot.
-Mi a...-mondta egy hang, majd egy whisky-s pohár esett le a földre darabokra
törve(ez rímelt szerk.)-M-Morgan?!
-Csak Lexxie.-mosolygott a lány.
-De, de, de ezt hogyan?!-kapkodta fejét Tony az ágyban lévő és az előtte álló lány között.-De hisz ott fekszel!
-Tudom, de ezt nehéz elmagyaráznom.-Lexxie belekezdett egy hosszas magyarázásba, vagyis ugyanazt a sztorit mondta el mint Loki-nak.
-Oké szóval mindent értek.-mondta Tony.-Hol lakik az a fiú, lenne hozzá néhány szavam.
-Nem kell. Csak ne hagyjátok azt, hogy Gina többé belémköltözzön.-nevetett kínodan a lány.-De én inkább most felmegyek a szobámba és összepakolok a bőröndömben. Már csak három nap és utazunk a Roxfort-ba!
-----------------------------
Vidáman dúdolászva pakoltam be a bőröndömbe, miközben a hangszórómból az egyik kedvenc musicalemből a Hadestown-ból ment az Epic 3.része(azt pompásan megfogalmaztam! szerk.).
-Singing La la la la la la la!-énekeltem és beraktam a Percy Jackson című könyvet a bőröndbe. Behajtogattam még pár ruhát és az mp3 lejátszómat. Beraktam a naplómat és egy vázlatfüzetet egy kisebb tolltartóval.
Egy forró zuhanyt véve, majd pizsamába beöltözve bedöltem egy pihepuha ágyba, majd addig bámultam a plafont míg el nem nyomott az álmok világa.
-Röpke 24 órája vagyunk itt, és nem tudunk mást tenni, csak várni?!-akadt ki Tony, mire Bruce hátrált vagy két lépést.
-Sajnálom Tony. De tényleg csak ennyit tudok tenni.-mondta a zökd teremtmény békés formájában. Tony zokogva borult rá Lexxie ágyára, ahogyan Pepper is.
-Oh, Morgan...-mondta és megölelte a lányt.
-Igazából lenne egy mód!-tette fel a mutatóujját Wanda.-Ha Loki vagy én belemászunk a fejébe. Bár ehhez Loki jobban érthet.
Mindenki Loki-ra kapta a tekintetét aki megilletődve nézett össze-vissza.
-Öhm... Izé!-motyogott az isten, és a földet pásztázta. Bátorságot véve odalépett az ágy mellé.-Megteszem.
Finoman tette rá Lexxie fejére az egyik kezét, majd behunyta a szemét. Mély levegőt vett, és teljesen elmerült a koncentrálásban. Mikor újra kinyitotta a szemét, egy réten találta magát. Loki körbefordult a tengelye körül és elindult egy hirtelen megjelent ösvényen.
Már vagy tíz perce sétálgatott a kijelölt úton, mikor is halk éneklést hallott. Elkezdett szaladni a hang irányba majd megállt.
Az ösvény egy kis patakhoz vezetett. Egy vizesésből csordogált bele a víz, és virágok keretezték.
-Szél repít, a nap hevít! Néha megsebzett felhőkből sírsz!-énekelte. Egy barna hajú lány ült Loki-nak háttal és a lábát a vízbe lógatta. Kezében egy virágkoszorút tartott amibe belerakta az utolsó virágot is, majd feltette fejére. Loki óvatosan sétált felé, majd mikor hozzáakart érni a lány hangosan megkérdezte.
-Valyon befonjam-e a hajam, vagy hagyjam így?-kérdezte elgondolkodva Lexxie és a hajáért nyúlt mikor Loki finoman megfogta a kezét és megszólalt.
-Szerintem hagyd így.-mondta, mire Lexxie hirtelen felpattant és ijedten Loki-ra nézett. Elkezdte az isten vállát rázni miközben folyamatosan beszélt.
-Loki! Miért vagyok itt? Mi történt? Hogy kerültem ide? Mi ez a hely? Ez a Pokol? Vagy a Mennyország? Most mi történik?-árasztotta el kérdésekkel Lexxie Loki agyát aki a lány kezeit levéve a válláról mélyen belefúrta szemeit Lexxie-ébe.
-Emlékszel amikor elmentünk görkorizni és te haza rohantál?-kérdezte a férfi félve.
-Mindenre kristálytisztán emlékszem.-nézett vidáman a lánya majd egy pillanat alatt lehervadt mosolya.-Oh, a francba! Ezt el sem hiszem! Rohadt életbe!
Lexxie erőteljesen belerúgott egy nagyobb kavicsba, ami hangosan csobbant a patakban.
-Gina menj a francba!-kiáltott a lány a patak másik felén levő erdő felé, majd mérgesen Loki felé fordult, mire az istenség két lépést hátrált.
-Mit tett velem? Hogy találtál rám?-kérdezte idegesen.
-Mikor visszaakartam kérni a kabátom és bekopogtam hozzád nem érkezett válasz. Majd újra és újra bekopogtam de sose jött válasz. Majd ezt megelégeltem és benyitottam. Te ott feküdtél egy vértócsába, lehunyt szemekkel, egy tőr állt ki a hasadból és a tenyereid is véresek voltak. Odaszaladtam hozzád és próbáltalak felébreszteni, de eszméletlen voltál. Kiálltottam, hogy valaki hozzon segítséget, majd később apád jött be és levittünk téged a laborba.-mesélte egy lélegzetvétellel Loki és Lexxie szemeiből csak úgy folytak a könnyek.
-Majd Banner megvizsgált de nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Aztán Wanda felvetette azt az ötletet, hogy másszak bele a fejedbe és most itr vagyok.
Lexxie elfordult tőle és a patakot kezdte el pásztázni. Loki magafelé fordította a lányt és mélyen belenézett a szemeibe.
-Ugye semmi OLYAT nem csináltál?-kérdezte Loki, mire Lexxie oldalra sandított.-Lexxie! Válaszolj! Ugye nem?! Nem akartál öngyilkos lenni ugye?!
-Nem dehogy.-mondta a lány majd elkezdett a patakhoz közelebb sétálni.-Bár most szívesen meghalnék.
Loki-tól nem érkezett válasz.
-Elmeséled mitörtént?-kérdezte Loki és megfogta Lexxie vállát. A lány bólintott majd leült a patak szélére és belelógatta a lábait a vízbe. Loki leült mellé.
-Minden a nyári bálon kezdődött, 13 évesen. Amikor bementünk és elkezdtünk bulizni minden remek volt. Majd a vége felé Jack a volt barátom elkezdett elég furcsán viselkedni. Azt mondta, hogy hazakisér, majd el is indultunk. De én észre se vettem, hogy nem hozzánk, hanem hozzájuk megyünk. Szerintem a többi részletet és a veszekedést nem akarod hallani. Mikor mondhatni kidobott én zokog felhívtam Csengét, hogy jöjjön értem. Majd együtt haza jöttünk. És abban az időszakban eléggé nem jó passzban voltam.-nevetett kínosan Lexxi, majd folytatta.-Egyik nap az iskolában, pár héttel később eléálltam az egyik szünetben, és megmondtam neki, hogy lehet, hogy abba kéne hagynunk. És azt is mondtam, hogy más tetszik.-Lexxie óvatosan ráhajtotta a fejét Loki vállára és mindketten a távolba meredtek.-Erre ő azt válaszolta, hogy idézem: „Úgy se érdekeltél már. Csak azért voltál, mert az apád híres és gazdag.". Szarul estek a szavai, és úgy gondoltam, ha a wc-ben kisírom magam, minden jobb lesz. De mielőtt be menetem volna az épületbe, egy árny jelnet meg előttem és azt mondta, hogy alkut ajánl. Én tudatlanul belementem és így lett az, hogy minden második napomat Gina a démon irányította. Majd utána megismerkedtem Axxel-lel, Gina unokatestvérével és Alastor-ral a Rádió Démonnal. Ők segítettek nekem átvészelni a napokat, maj Gina-val áttértünk arra, hogy minden harmadik nap legyek az irányítása alatt.-Lexxie mély lélegzetet vett.-Aztán tegnap azért szaladtam haza, mert hívott, hogy valami fontosat akar velem közölni. Én meg megörültem, hogy talán szabad vagyok. Mikor felértem a szobámba elkezdtünk vitatkozni, mert azt akarta, hogy egy évig irányíthasson. Ebbe persze nem mentem bele, és mikor már éppen indultam volna kifelé, vissza a parkba ő megszállt engem. A megszállás előtt összetört üvegszilánkokat összeakartam szedni, és ezért volt véres. Aztán mikor ellenkezni mertem, az éjjeliszekrénymeről elvette a tőrömet, amit még tőled kaptam szülinapomra, és a hasamba szúrta. Elkezdett vér folyni a számon keresztül, majd a lábaim feladták a szolgálatot, majd csak annyit láttam, hogy Gina eltűnik, és a kép elsötétül.
Lexxie beledobott egy kavicsot a patakba, amit a képessége segítségével megtartott a víz felett.
-Unatkozom.-mondta, majd Loki-ra nézett.
-Én is.-az istenség eldőlt a fűbe, majd folytatta.-Mit csináltál addig, amíg nem jöttem ide?
-Unatkoztam. Na jó, igazából csináltam ezt a koszorút, kavicsokat dobáltam, énekelgettem, körbejártam a területet. De igazából semmi sincs itt, csak végtelenségig virágok és rétek.-Lexxie ledölt Loki mellé, majd a koszorúért nyúlva rárakta a férfi fejére.-Na, így egy fokkal szebb lettél.
-Ha ha, nagyon vicces vagy.
-Igen tudom.-nevetett a Stark lány és hirtelen a gyomrához kapott.
-Hé, mi a baj?-ült fel Loki gyorsan.
-Semmi, semmi csak nagyon fáj a hasam. Csak azt nem tudom miért.-motyogta Lexxie.-Inkább nem is törődök vele. Nekem már úgy is édes mindegy.
-Nem mindegy. Még bármit tehetnek érted.-mondta Loki.
-Várj támadt egy ötletem!-kiáltott fel Lexxie, és hirtelen talpra ugrott. A zsebében kezdett el turkálni míg Loki felült a fűben. Lexxie folyamatosan kutakudott, majd körbefordult a tengelye körül.
-Hova a fenébe raktam azt a szart?-motyogta halkan. Majd az ég felé nyújtotta a kezét amiben egy kis kütyü volt.
-Az mi?-kérdezte kíváncsian a herceg, majd Lexxie visszaült a fűbe. A lány elkezdte babrálni a kütyüt, amin később egy kis gomb jelent meg.
-Ezt még Axxel-től kaptam, hogyha valami gond adódna Gina-val. Ha bántana vagy ilyesmi. Csak nem tudom, hogy ez itt működni fog-e. KÍváncsi vagyok. De viszont neked visszakéne menned egy picit, hogy megnézd, hogy a többiek nincsenek -e a laborban.-mosolygott LExxie, és egy pillanat múlva Loki eltűnt. A herceg újra megjelent a laborban, ahol nem volt senki, csak Bruce aludt az asztalán. Kezét újra finoman Lexxie fejéhez érintette, majd újra eltűnt.
Megint a réten volt. Újra meglátta az ösvényt, majd szaladni kezdett. Lihegve ért a kis patakhoz, ahol már Lexxie várta.
-Na?-kérdezte a lány ragyogó gyermeki csodálattal. Loki lihegve válaszolt:
-Senki. Csak Banner aludt az asztalán. És most mi lesz?-kérdezte a férfi.
-Ha megnyomom ezt a gombot a szerkezeten, akkor valószínűleg megjelennek a laborban a barátaim. És tudni foglyák, hogy mit kell csinálniuk.-Lexxie Loki mellé lépett.-Készen állsz?
-Őszintén? Nem tudom mi a helyes válasz.-Lexxie halkan kuncogott, majd reménykedve megnyomta a gombot.-És most várunk.
Odasétált a patakhoz, majd a cipőjét és a zokniját levéve belemártotta a lábait a vízbe(most enyhén megrohamozott az ihlet áradat szerk.). Loki mellé sétált, majd törökülésbe leült a fűbe.
Pár perc néma csend szállt?-kérdezte váratlanul a kérdést, mire az isten felkapta a fejét.
-Nem fogsz. Mindenki megpróbál segíteni neked. Én is.-mondta Loki.
-Éhes vagyok.-nevetett halkan a lány.-Van egy ötletem! A part túloldalán van az erdő és látok ott pár almát. Mi lenne, ha valahogy átjutnánk?
-És mi van ha beleesünk a vízbe?-kérdezte Loki bizonytalanul.
-Nem fogunk. Csak nem olyan mély a víz.-Lexxie belenézett a patakba, majd az ő oldalukon lévő fára pillantott. Felállva a fűből, nem törődve a vizes lábával odasétált a fához. Az egyik tenyerét hozzáérintette a fához, majd egy kékes fény kíséretében a fa átdőlt a patak másik oldalára, és Lexxie mosolyogva fordult Loki felé.
-Az utunk előállt, őfelsége.-nevetett a lány. Loki mellé sétált, és átnézett a túloldalra. Majd kinyújtotta Lexxie felé a kezét, aki meglepődve nézett a tenyerére.
-Tudtommal nem akarsz beleesni te sem.-mondta gúnyosan a férfi, majd Lexxie felbátorodva belecsúsztatta apró tenyerét Loki kezébe, majd együtt végig mentek a rönkön.
-Na mi a terv?-kérdezte Loki gondolkodva a fára pillantva.
-Mondjuk felmászok a hátadra, vagy a nyakadva, vagy bakot tartasz. Dönthetsz.-vont vállat a lány. Loki pár másodpercig a fűvet pásztázta, majd Lexxie-re nézett.
-Bakot tartok.-mondta, majd ujjait összefonva, Lexxie belelépett tenyereibe. A lány erősen kapaszkodott a herceg vállába, hogy le ne essen. Kinyújtotta kezeit a fa ágai felé, majd belekapaszkodott az ágba(az egyik osztálytársammal az ágakat fágnak hívjuk xd szerk.).
-Nem érem el az almát!-mondta erőlködve.-Nem tudnál feljebb emelni?
-Nem! Nyújtózkodj már magasabbra!-mondta Loki.
-Kösz.-sziszegte Lexxie, majd teljes erejével leszakított egy almát.
Loki a pillanatot megragadva elengedte Lexxie lábait aki meg csak lebegett a talaj felett.
-Loki!-sikított, a herceg pedig csak nevetett.-Szedj le innen kérlek!
-Jó rendben.-törölgette a könnyeit Loki, majd derekánál fogva leemelve lerakta lányt a földre. Lexxie a vállánál átkarolva, tarkóba csapta Loki-t.
-Utállak.-nevetett Lexxie, majd hirtelen felindulásból megpuszilta Loki-t az arcán. Loki meglepődve nézett a lány szemébe, aki pirulva lehajotta a fejét. Loki az Lexxie álla alá nyúlva emelte fel a lány fejét, majd másodpercekig egymás szemébe néztek.
Loki lassan hajolt Lexxie felé, majd egy hézagot sem hagyva maguk között, megcsókolta.
Csöndben álltak, de egy hang megszólalt. Úgy rebbentek szét, mint két kisgyerek akik valami rosszat csináltak.
-Lexxie?!-a patak másik artján egy kissé ideges Axxel és egy megdöbbent Alastor állt.
-Ugye ezt nem mondjuk el apádnak?-kérdezte Loki suttogva.
-Dehogy...-válaszolt Lexxie.-Apa élve szétrobbantana!
A lány halkan felnevetett, majd a farönkön átsétálva odament a két démonhoz.
-Mi a terv?-kérdezte Lexxie és tekintetét a két döbbent fiúra emelte.
Alastor felmutatott egy kis szert, és Axxel elkezdett magyarázni.
-Ezzel a kis szerrel gyorsabban fogsz regenerálódni, és akár egy csettintéssel ott lehetsz a toronyban. Ha megiszod akkor ott lehetsz egy másik testben, frissen egészségesen mintha kicseréltek volna. De viszont a másik testet el kell tüntetned, ha nem akarsz hullaszagot. Akár, ha itt a tudatalattidban is iszod meg. Egyhúzóra. És ha nem tetszik az íze akkor is meg kell innod, mert ha nem pápá élet!-mondta komoly arccal az illúzió démon.
-Készen állok? Igen készen állok.-mondta Lexxie és Alastor kezéből és egyhúzóra lehajtotta. Még hátranégett Loki-ra aki azt tátogta, hogy "Otthon találkozunk!". A lány kisebb bizsergést érzett a gyomrában majd hirtelen egy feketelyuk szippantotta be. Lexxie biztos talajt érezve csuklott egyet, majd kidobta a taccsot.
-Mi a...-mondta egy hang, majd egy whisky-s pohár esett le a földre darabokra
törve(ez rímelt szerk.)-M-Morgan?!
-Csak Lexxie.-mosolygott a lány.
-De, de, de ezt hogyan?!-kapkodta fejét Tony az ágyban lévő és az előtte álló lány között.-De hisz ott fekszel!
-Tudom, de ezt nehéz elmagyaráznom.-Lexxie belekezdett egy hosszas magyarázásba, vagyis ugyanazt a sztorit mondta el mint Loki-nak.
-Oké szóval mindent értek.-mondta Tony.-Hol lakik az a fiú, lenne hozzá néhány szavam.
-Nem kell. Csak ne hagyjátok azt, hogy Gina többé belémköltözzön.-nevetett kínodan a lány.-De én inkább most felmegyek a szobámba és összepakolok a bőröndömben. Már csak három nap és utazunk a Roxfort-ba!
-----------------------------
Vidáman dúdolászva pakoltam be a bőröndömbe, miközben a hangszórómból az egyik kedvenc musicalemből a Hadestown-ból ment az Epic 3.része(azt pompásan megfogalmaztam! szerk.).
-Singing La la la la la la la!-énekeltem és beraktam a Percy Jackson című könyvet a bőröndbe. Behajtogattam még pár ruhát és az mp3 lejátszómat. Beraktam a naplómat és egy vázlatfüzetet egy kisebb tolltartóval.
Egy forró zuhanyt véve, majd pizsamába beöltözve bedöltem egy pihepuha ágyba, majd addig bámultam a plafont míg el nem nyomott az álmok világa.
Коментарі