~ Namjoon szemszög ~
– Nyomozó! – kiált utánam Jungkook, az egyik újonc. Mellesleg őt kaptam gyakornoknak akit be kell majd tanítanom és bevezetni a szakma fortélyaiba.
– Tessék? – fordulok meg hirtelen mire a fiatalabb megtorpan, a nagy sietségben.
– A vallomás nem egyezik a bizonyítékokkal. – nyitja ki a mappát, szemem elé tárva a tényeket. Ez az első ügye, amit egyes egyedül kell megoldania. Természetesen ott segítek neki ahol csak tudok. Figyelmesen végig olvasom a bizonyítékokat, valamint a nő vallomását is.
– Ez a Jeju szigeten talált tinédzser ügy? – kérdezem tovább lapozva. Ha jól emlékszem Jejura ment egy fogadás miatt, amit barátaival kötött. Félénk, szégyenlős lány volt, s úgy vélték, úgysem mer kiutazni a szigetre. Nos, igen, ezek az igaz barátok. De mégis, azt kívánom bárcsak igazuk lett volna. A lány elutazott Jejura, de az életébe került - Nem ő a gyilkos.
– Erre én is gondoltam – tanakodik Jungkook – Hiszen a gyilkos jobb kezes, a gyanúsított viszont bal. Emellett nem elég erős az ütés. Nem hinném, hogy nő lenne az elkövető.. – vakarja meg tarkóját szégyenlősen. Beleegyezően bólintok, hogy ügyesen gondolkodott. Fiatal korához képest igen okos. Egy nap még remek nyomozó lesz – Köszönöm hyung! – hajol meg illedelmesen, amire apró biccentéssel válaszolok, majd tovább folytatom az utam, egészen az irodámig. Vár a temérdek papír munka.
– Hyung – ront be az irodámba Taehyung – Kérlek segíts. Geunhye ma sem jött haza
– Taehyung, még nem telt le a 72 óra. Értsd meg, hogy addig meg van kötve a kezem – hagyom abba jelentésem megírását letéve a tollat az asztalra majd felnézek az előttem állóra.
– De kérlek, a tegnap kellett volna hazaérniük. Még beszéltem is vele, hogy készülődnek. Kérlek hyung, nem bocsátom meg magamnak, ha valami baj történik velük – könyörgött gyerekkori barátom.
– Rendben segítek, de erről ne szólj senkinek – sóhajtok fel. Még csak az kéne, hogy emiatt bajba kerüljek, bár ahogy elnézem Taehyung-ot, nem viccel. Elégé zaklatottnak tűnik, és ő nem az a tipikus féltékeny barát. Na, és akkor ott van a tény, miképp Jeju szigetére utaztak. Megkértem, hogy újra mondjon el mindent részletesen. Az utolsó információja a lányokról, az hogy a Halla – hegyre terveztek egy túrát. Azonban ettől kezdve megszakadt a kapcsolat velük.
– Holnapra keresek egy kisebb csapatot, és indulunk Jejura. De nem ígérek semmit. Mivel nem telt le a 72 óra, simán elutasíthatják a kérésem – teszem le a tollat, amivel feljegyeztem az adatokat.
– Hadd menjek én is – nézet rám aggódástól csillogó szemeivel, de túlságosan nagy a nyomás rajta ahhoz hogy tisztán tudjon gondolkodni. Túl nagy falat ez most neki.
– Nem Taehyung, ezt bízd ránk – mosolyodom el kedvesen remélve megérti elsőre is hiszen nagyon makacs ember. Ha valamit elhatároz nincs semmi ami eltántoríthatná őt a céljától. Csodálatra méltó viszont néha vannak olyan dolgok amiket hagynia kéne, de nem teszi.
– Nem érdekel, én is megyek. – mondja határozottan, majd köszönés nélkül távozik. Úgy érzem, vele nehezebb lesz, mint gondoltam.
– Mindenki itt van? – érdeklődőm a csapaton végig nézve. A legjobb nyomozókat próbáltam elhozni, köztük Yoongi-t volt a legnehezebb rábeszélni, de amint említettem közös gyerekkori barátunk, szinte azonnal, kérdezés nélkül belement, abba hogy segítsen. Ő a legprofibb a nyomkövetésben, ezért is gondoltam tökéletesnek, erre az ügyre. Valamint Jungkook is itt van. Hasznát vehetem még remek gondolkodás módjának és észrevételeinek. Hoseok, jó a labor munkában, előle nincs menekvés ha DNS mintáról van szó. Ugyan, nem tudta elhozni, a labor összes felszerelését, csak a legfontosabbakat viszont ez nem állítja meg őt abban hogy remek munkát végezzen. Seokjin profin ért a fegyverekhez, valamint ő és Jimin tudják legjobban kihallgatni a gyanúsítottakat. Jimin nem csak a kihallgatásban tündököl hanem remekül be tud épülni bárhova és bárkitől meg tudja szerezni a kellő információkat. Ez az én kis csipet csapatom.
– Induljunk már hyung! – türelmetlenkedett Taehyung és a kijárat felé kezdett el lökdösni jelezve mozduljunk már meg.
– Jól van, rendben, nem kell lökdösni– sóhajtok fel egy szemforgatás kíséretében majd megindul a csapat Jeju szigetére.