Prológus
Első Fejezet
Második fejezet
Harmadik fejezet
Negyedik fejezet
Ötödik fejezet
Hatodik fejezet
Hetedik Fejezet
Nyolcadik fejezet
Epilógus
Utószó
Hetedik Fejezet
- Igen! -feleltem boldogan, majd a fiú nyakába ugrottam, aki még mindig nem tudta felfogni, hogy igent mondtam. Mondjuk, nagyon én sem, de ez már részletkérdés. Feleszmélt a sokkból és szorosan ölelte át a derekamat, fejét a nyakamba bújtatva, így kifújt levegője csikizte a bőrfelületet. Halkan kuncogtam az érzésre, miközben nyakáról tincseibe vezettem az ujjaimat, és azokkal kezdtem el jászani. Lábaimat szorosan a dereka köré csavartam, miközben ő a combom alatt megtartott, hogy ne essek le.

-A világ legboldogabb emberévé tettél. - dünnyögte a nyakamba hüvelykujjával a combomat simogatva   - Szeretlek  nézett fel rám mosolyogva.

- Én is.

[...]

A hetek villamgyorsasággal mentek el. A ballagási fotók is megérkeztek. Az esemély maga hihetetlenül jó volt, az egész estét végig táncoltuk Minjivel, és Yoongival.

A bizonyítvány osztás is fenomenális volt, ismét színötös lett, amiért Oppa nem győzött dícsérgetni.

És eljött az a nap is, amikor megkaptam az e-mailt, hogy felvettek Amerikába az egyetemre, amire jelentkeztem. Félve indultam vissza a szobámbamivel a fürdőbe kellett mennem, hogy felfrissítsem magamat, és felfogjam az egészet-, ahol ott várt Yoongi.

-Valami baj van? - kérdezte meg, amikor beértem, s elém jött, hogy derekamnál fogva közelebb húzzon

magához, és egy lágy puszit nyomott

a fejem búbjára. Nyeltem egy  nagyobbatt majd a fejemet lehajtva kezdtem el az ujjaimmal játszani.

-Fel.... Felvettek az egyetemre... - néztem a szemeibe.

-Ez király! - mondta mosolyogva. Nem sokára nem lesz ott az a mosoly.

-De... Amerikában.

-Hogy mi?!  - kérdezte enyhén megemelve a hangját.  - Nem hagyhatsz el.... De az álmadat sem adhatod fel...

- Megoldjuk, igaz? - kérdeztem félve, államat megtámasztva a mellkasán. Nem nézett a szemembe, s kezei

szépen lassan elengedték a derekamat. Kezdtem beparázni.

-Egy kicsit el kell mennem, majd jövök. azzal fmoman előkött magától, és elment.

Yoongi POV.

Haragudtam. De, hogy pontosan kire, azt még én se tudom. Talán a világra, hogy ennyire nem akarják, hogy együtt legyek Arianaval. Féltem. Féltem, hogy elveszítem, mikor csak most kaphattam meg. Telefonom pittyegni kezdett jelezve, hogy értesítésem érkezett. Nem foglalkoztam vele, csak mentem tovább egyenesen, egészen egy a házuktól távolabbi kisbolthoz, ahol valamilyen alkoholt megfogtam, és a kasszához menve kifizettem. A szokásos park felé elindultam, mely a város központjában volt, mégis belevegyült a sok zöld övezetbe, mely azon a környéken volt. Az a hely nem volt annyira kivilágítva, inkább a járdák mellett elhelyezett utcai lámpák adtak romantikusabb fényt a parknak. Szerettem itt lenni. Megnyugtatott a tudat, hogy rajtam kívül szinte senki nem ismeri, amikor elég feltűnő, hogy létezik. De inkább nem néztem a logikákat, hiszen én is csak akkor találtam meg, amikor csalódottan, és idegesen toporzékoltam végig Szöül-t, hogy kiszellőztessem Lana után a fejemet, még gimi első évében. Az emlékre egy kicsit elmosolyodtam, hiszen akkor láttam Arianat is. Mint mindig, akkor is csodálatosan festett. A városban nevetett önfeledtem, melytől a kihalt utcák falai vízhangot vertek, és az akkor teljesen reményvesztett alakomat mosolyogásra késztette a jókedve. Mert ha ő boldog, én is az vagyok. Ha Ő szomorú, én is az vagyok.

Végül az alkoholomat felbontva, elővettem a telefonomat, hogy megnézzem az értesítésem. Az üveget a nyakánál megfogtam, és a számhoz emeltem, nagyobbat kortyolva belőle. miközben elkezdtem magamban olvasni az e-mailt

Tisztelt Min Yoongi!

Örömmel írhatjuk meg önnek, hogy a Harvard Egyetem elfogadta a ielentjezése't, és sok szeretettel várja önt 08/25.én, hogy elfoglalja a kollégiumi szobáját, és a fontosabb papírokat is kitöltheti.

További szép nyarat!
Üdvözlettel: az igazgatóság.

Az alkoholt szép ívben kiköptem, így egy kis részen megfogta az aszfaltot. Szemeim tányér nagyságúra gúvadtak, s azt hiszem egy pillanatra levegőt is elfelejtettem venni. A kupakot visszahelyezten az üvegre, a telefonomat a zsebembe süllyeztettem, majd gyors léptekkel indultam el Arianaék házához. Mikor odaértem bekopogtam, s mikor Ariana kinyitotta az ajtót, derekánál fogva húztam magamhoz rgy ölelésre. Izmai megfeszültek, kezei megálltak a levegőben, de mikor realizálta, hogy én vagyok az, fejét mellkasomba fúrta, kezeit szorosan a derekam köré tekerte. Államat megtámasztottam a fején, s csak néztem, miközben oldalra kezdtem el vele ringatózni. Pólóm nedvesedni kezdett, amelyből csak azt tudtam kikövetkeztetni, hogy sír. Hajkoronájába puszikat nyomtam, miközben szorosabban öleltem magamhoz. Lassan felemelte fejét, s a világ legtöbb fájdalmával nézett a szemembe.

-Azért jöttél vissza, hogy szakíts? - kérdezte meg mély, rekedt hangon, amitől a fantáziám beindult, s nagyot kellett nyelnem. Nem szabad....

- Dehogyis. - engedtem el mosolyt erőltetve magamra, mire beljebb invitált, s egyenesen a szobája felé vettem az irányt.

-Akkor?

-Melyik egyetemre vettek fel? - kérdeztem meg visszatartva mosolyomat, mire felvont szemöldökkel figyelte a mimikámat.

- A  Harvardra. Miért?

Mosolyogva indultam meg felé, a derekánál fogva közelebb húztam magamhoz, és ajkainkat  összeérintettem. Meglepődött ugyan, de viszonozta tettemet, ezzel egy szenvedélyes csókot indítva. Lábaimat megindítottam az ágya felé, s hirtelen megfordulva döntöttem az ágyra fölé magasodva. Levegőhiány keletkezete miatt elválltam tőle, majd szerelmesen csillogó szemekkel tekintettem az övéibe, s kimondtam azt amire rájöttem.

-Egy egyetemre fogunk járni! - jelentettem ki vigyorogva, mire hasonló volt a reakciója, mint nekem a parkban; félrenyelte a saját nyálát, és elfelejtett levegőt venni. Mikor észhez tért, tarkómnál fogva lehúzott magához, s erőszakosan megcsókolt. Mosolyogva viszonoztam neki, miközben tenyereimet bevezettem pólója alá, és oldalát kezdtem el simogatni. A kellemes érzésre felsóhajtott, s kihasználva az alkalmat átvezettem nyelvemet a szájába. Elválltam tőle, majd apró puszikkal kezdtem el behinteni a nyakát.
Fejét oldalra döntötte, nagyobb teret adva nekem. Kapva az alkalmon egy helyen óvatosan megszívtam
a nyakát, jóleső sóhajokat kicsalva belőle. Elhajoltam a nyakától, majd a  pólója szegélyét fogtam meg, s engedélykérőn néztem íriszeibe. Hevesen bólogatni kezdett, így nem szaroztam tovább. felültetve Arianat szedtem le róla a zavaró textilt. Pironkodva forditotta el a fejét, igy miután én is megszabadultam a pólómtól, állánál fogva fordítottam vissza a fejét, és néztem szemeíbe.

-Szeretnéd?

-Igen.

Mosolyogva tapadtam ajkaira, egy forró, szerelmes csókban részesítettem, miközben az övemet próbáltam kicsatolni. Mikor sikerült, ameddig csak tudtam letoltam magamon, majd a földre hajítottam őket. Ariana csillogó szemekkel pislogott rám, miközben beleharapott az ajkába. Ettől eszemet vesztve kezdtem el ostromolni nyakát. Sóhajtozott, nyögdécselt kényeztetésemre, ami megmosolyogtatott.

-Bízol bennem? - ziláltam a vágytól Nem válaszolt azonnal. -Ariana.

-Igen  - nyöszörögte - Csak csináld.

Háta mögé nyúltam, hogy kipattinthassam a melltartója pántját, amivel sikerrel jártam. Készségesen kibújtatta karjait az anyagból, és azt is a parkettára dobtam. Ajkaimmal egészen a mellkasától az egyik bimbójához tartva köröztem a csúcs körül. Teste vonaglott, számba nyomva csúcsát, mégtöbbet követelve. Kezemet is munkára indítva csúsztattam be bugyija anyagába. és megtalálva legérzékenyebb pontját ingereltem őt. Áttértem a melle párjához, és azt a csúcsot is igénybe vettem. Hallottam, hogy a lány már nagyon a határait húzza, viszont nem akartam. hogy most érje el a gyönyör kapuját pusztán a kezemtől, így abbahagytam. amit kínlódó nyöszörgéssel és kapkodó levegővétellel fogadott. Lehámoztam róla az utolsó. öt takaró textilt, 1 és azt is a földre számüztem.

Lábait széllyelebb tártam, és bepozícionáltam magamat hozzá. Feje mellett megtámaszkodva alkarjaimon, lassan belemerültem a forró melegségbe. amit Ariana egy jóleső nyögéssel díjazott. Férfias morgással igyekeztem türtőztetni magamat, és nem állat módjára magamévá tenni. Megvártam amíg megszokja méretemet, csak azután kezdtem el csípőmet vele ellentétesen mozgatni. A lány nyakamba akasztva kacsóit, húzott le, hogy csókcsatába hívhasson. őrülten faltam párnáit, esküszöm minden egyes porcikája gyönyörű volt és tökéletes. Nem is értem eddig miért nem figyelt fel rá egyetlen pasi sem. De ha ezek után valaki csak rá mer kéjesen pislantani, kiherélem a rákba. Ariana már hivatalosan is az enyém. Magasabb fokozatba kapcsoltam, mikor láttam rajta, hogy a kielégületlenség miatt torzul csapzott arca, nem a fájdalomtól. Mozgásom közben minduntalan bőrének összes területét nyálas csókjaimmal terítettem be.

-Yoongi.... - sóhajtozta  - Nincs... Nincs rajtad... Gumi.

-Tudom - vágtam rá De nem számítottam rá, hogy.... Hogy szeretkezni fogunk és.... Szerintem te sem.

-Hát nem - nevetett fel.

-Majd vigyázok - ígértem.

-]ó.

Levettem karjait a tarkómról, és a matracra nyomva összekulcsoltam mind a tíz ujjainkat. Már éreztem a véget, és Ariana is így vélekedhetett
. Aztán nem sokkal később a lány nagy sikkantással elélvezett, esrml következtem én, s elfeledve, hogy nincs rajtam gumi belé ürítettem váladékomat, férfias morgással. Mikor testem abbahagyta a

remegést mellé dobtam magamat.

-Yoongi...

-Igen?  - fordultam felé, mire a mellettem lévő kezével jól hasba vágott-  Baszki... nyüszítettem Ezt most miért asszony?

-Egy - kerekedett felül rajtam, mellkasomon megtámaszkodva - Ha még egyszer nem hagysz elmenni, miközben izgatsz, halott vagy. Kettő - mutatta a számot  - Ez volt az első és utolsó, hogy.... Bazdmeg! Belém élveztél!

-Már mondtam, hogy... Mi?

- Hagyjuk, megyek fürdeni - fordult le rólam és készült el menni, hacsak nem húzom vissza magamhiz a kezénél fogva, egy hosszabb uszit követelve.

- Megyek veled, legalább elmagyarázhatod. - néztem a  szemeibe.

-Ne - rázta fejét, mire összeráncoltam a homlokomat.

- Miért? - értetlenkedtem.

-Időre van szükségem, hogy felfoghassam, nemrég lefeküdtem veled, és belém élveztél...  - magyarázta, mire elmosolyodtam aranyosságán.

-Rendben. Szeretlek - suttogtam, egy apró puszit nyomva ízletes ajkaira.

-Én is téged  - mosolyodott el, és felkelt az ágyról, hogy a lefürödhessen - Áldjon meg az ég - motyogta, mire elnevetve magamat, a heverőre dőltem széttárt karokkal, a mennyezetet vizslatva.









© Nyusziboy_,
книга «Rossz Mozdulat».
Коментарі