Prológus
Első Fejezet
Második fejezet
Harmadik fejezet
Negyedik fejezet
Ötödik fejezet
Hatodik fejezet
Hetedik Fejezet
Nyolcadik fejezet
Epilógus
Utószó
Ötödik fejezet
Hallok. de csal feketeséget látok. Halk pusmogások, hangosabb csitítások, de a csukott szemeimet nem tudom kinyitni. Kezemen nagyobb súlyt érzek,  a sajátom köré fonódó ujjakat, megmozdítanám bármelyik  végtagomat, de mintha lánchoz lennének kötve. Mintha súlyokat láncoltak volna hozzá, amiket nem tudok leszedni róla. Hajam nedvesen tapadt a homlokomhoz, nyakamat irritálta ahogyan hozza simult. Elakartam tűrni, de nem tudtam. A hangok lassan kezdtek kitisztulni, s egy gép egyenletes csipogását hallottam, illetve a szüleim halk sutyorgását. Morogtam egyet halkan, amire minden eddigi hang a  csipogáson kívül megszünt, minthaa csak rám fókuszálnának. Ólomsúllyal leláncolt szemeimet lassan megpróbáltam felnyitni, mikor pedig sikerült, a hirtelen fénytől majd kiégett a hirtelen ért világosságtól. Fejemet oldalra  fordítottam, ahol egy kórházi gépet láttam, az előtt, közelebb hozzám pedig  egy infúziós zacskó. Szemeimet lejjebb vezettem, ahova az infúziót láttam bekötve, majd a másik oldalra fordítva a fejemet Yoongl buksiját pillantottam meg a  kezemen feküdni. Elengedtem a kezét, majd tenyérrel fölfelé fordítottam a kézfejem és puha arcát kezdtem  el simogatni, amire  nyammogni  kezdett, majd mint egy kiscica, úgy bújt hozzá a tenyeremhez. Mikor realizálta, hogy valószínűleg ébren vagyok, hirtelen abbahagyta, hogy odadörgölje az arcát a tenyeremhez, majd aggódó, kiváncsi szemekkel nézett fel az arcomra, s mikor meglátta, hogy ébren vagyok már. nagyot sóhajtott, majd visszahajtotta fejét az ágyra, jobban mondva az alkalomra. Elkuncogtam  magamat bújos énjén, bár ez sokkal jobban tetszett, mint a mindig morgós fiú. Anyáék felé fordultam, akik mosolyogva nézték végig valószínűleg az egész jelenetet, de  nem zavart, hiszen nem vagyunk egy Pár

-Mi történt? - kérdeztem felvont szemöldökkel,  sokkal mélyebb, bágyadtabb volt a hangom. Apa sóhajtott egy nagyot majd picit résnyire nyitott ajkai között kidugta a nyelvét, s megnedvesítette vele   párnáit miközben anya arcáról is eltűnt a mosoly, és ingerülten nézett az ablakon kifelé.

- Drogot találtak a  szervezetedben. - mondta ki apa, mire egész lényemben lefagytam. Arcom valószínúleg árnyalatokkal  sápattabb lettem, eddig a fiú arcát simogató kezem is megállt mozdulataiban.

- Milyen félét? - nyeltem nagyot, szemeimet behunytam, mély levegőket véve.

-Gina- felelt most Yoongi. A Válasz  hatására a tüdőmben rekedt a levegő, torkom elszorult, szemeim kétszeresére gúvadtak, szám tátva maradt. - Valószínűleg a fagyiba amit ettél, abba csempészték bele.

-Ki volt az? - kérdeztem néhol remegő hanggal, amire apa csak a fejét csóválta, anya lehajtotta a kobakjág, Yoongi pedig csak csalódottan nézett szemeimbe. Nem értettem. Aztán sajnos, vagy nem, de nem sokkal rá megvilágosodtam.

-Én Lanát gyanusítom. - felelték szinte egyszerre, min meglepődtem, és kérdőn fordultam Yoongi felé, aki telepatikus beszélgetésünket létrehozva kérdésemre csak bólintott. Klassz. Szóval anyáék mindenről tudnak.

-És azt hogyan? - kérdeztem felvont szemöldökkel, miközben lassan felültem a kórházi ágyon.

-Mivel vele is mindig oda jártatok, és volt ott egy ismerőse, aki valószínűleg függő volt, vagy ilyenekkel foglalkozott, megkérte, hogy a tiédbe rakja bele. - mondta el a  saját elméletét anya, amire Yoongi és apa csak helyeslően bólintott. Nyüszögve döntöttem a falnak a fejemet, szemeimet becsuktam, s csak pihentem. Yoongi ismét a tenyerembe bújt, simit követelve, amit egy visszafogottabb mosollyal fogadtam, majd hüvelykujjammal elkezdtem cirógatni arca puha bőrét, amire jólesően hümmögött, és behunyt szemekkel élvezte a kényeztetést.

{ One month later}

Fehér ingben, tűszoknyában, magassarkúban Vártam, hogy megjöjjön az ügyvéd, és elkezdődjön a tárgyalás. A kórházi korlapom elég bizonyítéknak számított ahoz, hogy Lanát testisértésért és gyilkossági kísérletét feljelentsük. Hál' istennek azon kívül semmi maradandó kárt  nem szenvedtem, csak azt, hogy kiütött két napra. Fel alá j árkáltam a már emberekkel teli folyosón, ahol cipőm sarka vízhangot vert a folyosón az emberek zsivaj a mellett. Ök mindenféléről beszélgettek:

A heti időjárás

A globális felmelegedés

Hogy milyen régen találkoztak

A családi problémákról

És olyat is hallottam, amit nem igazán szerettem volna.

Sóhajtva, hosszú barna loboncomba túrva ültem vissza Yoongi mellé, aki csak fejét csóválta viselkedésemen. Fejemet a fiú vállára hajtottam, s szemeimet is becsuktam, próbálva kicsit elnyomni a feszültséget amely bennem keletkezett.

-Szerinted az a csaj mennyiért tenné szét nekem a lábát? - pusmogott hangosan, szája elé téve a kezét, s a mellette lévő fülébe "suttogva", mire felvont szemöldökkel néztem rájuk, Várva a folytatást.

-Biztos olcsón. Szerintem túl tág ahoz, hogy elkérjen érte sokat.-felelte Vállat rántva, a felsőtestemet fikszírozó egyed, mire meghökkenve, felháborodva néztem rá, amire csak kérdőn nézett  Vissza. -Kérdezd meg. - mondta lezserül hátradőlve, tarkója mögött összekulcsolva a kezeit.

-Hé cica! - kiabált oda a másik, amire felhorkantottam, majd szemforgatva keltem fel a helyemről, és sétáltam eléjük, amire alíg láthatóan összerezdült - mennyi egy éjszaka? -
kérdezte meg csak azért is, mire már emeltem az Öklömet, de Yoongi ismét visszafogott, hogy ne legyen botrány. Háta mögé tuszkolt, kezeit védelmezően, mégsem tapizva nyújtotta mellém, miközben szigorú pillantásokkal illette a két férfit, akik meglepődve néztek felénk.

-A barátnőm ti faszfejek. - mordult rájuk Yoongi, amire mindkettő ilyedten figyelt.

-Sosem volt kurva? - kérdezte egyszerre mindkettő, amire csak felhorkantottam, majd inkább Visszatipegtem az ülőhelyemhez.

-Nem volt. Honnan szedtétek?

-Valami Lara

-Lana te fasz! - dünnyögte mérgesen a másik, mire megilletődve néztem tovább a jelenetet. A folyosó zsivaja kihalt, s ők is csak figyeltek. - Ő ajánlotta be nekünk a csajt, azt mondta, hogy nagyon jó az ágyban. - rántotta meg a vállát, ismét hátradőlve.

Csak megforgattam a szemeimet, inkább nem mondtam semmit, és Yoongit a zakójánál fogva rántottam Vissza, s csak legyintetten jelezve, ne foglalkozzon velük.

-Milyen vádak állnak fent a vádlott ellen? - kérdezte a bíró felénk sandítva, majd az ügyvédünkre mutatott, aki csak bólintva felállt, a papírjait rendezte, szemüvegét rendesen feltolta a szemére, és úgy nézett a bíró felé.

- A vádlott, Kim Lana szándékos emberölési merényletet követett el Smith Ariana ellen, aki maradandó károkat is szenvedhetett volna a drog hatásától, hogyha nem bírja a  szervezete. Vagyis gyilkossági kísérlet illetve testisértés vádjával áll szemben. - mondta el az álláspontot anyukám, akire munkája, kitartása miatt mindig is felnéztem. Azt szerette volna, ha én is ügyvéd leszek, de amikor elmondtam, hogy a tánccal szeretnék foglalkozni, elfogadta, és nem erőltette.

-Mit mond a vádlott ügyvéde? - szólalt meg ismét a bíró, majd fejével intett anyának, hogy helyet foglalhat. Bíztatóan elmosolyodott, majd egy "nyert ügyünk van"-t eltátogott, és utána minden figyelmét a bírónak szentelte. Szememmel Yoongit kerestem, aki valahol a tanúk között foglalt helyet, mint aki az egészet Végig nézte. Mikor megtaláltam, tekintetünk összekulcsolódott, s csak mosolyogott. Küldte a pozitív energiát. Én is megengedtem magamnak egy görbületet, majd szigorúan a bírót ügyeltem.

Egy óra utan megkaptuk az eredményt, miszerint Lana egy éve börtön büntetest kap, a kiszolgaló
srác pedíg tíz évet, a drogokkal való kereskedés miatt. Keserű mosollyal integettem a szüleinek, akik őszintén mosolyogva integettek Vissza nekem. Nem beszéltünk, hisz a két csalad között megszűnt a kapocs ezzel.

Kiléptem a tárgyaló teremből, majd vigyorogva kerestem szemeimmel Yoongit, akit amint megtaláltam elkezdtem felé rohanni, s ő tart karokkal várta, hogy közéjük csapodjak. Mikor odaertem nyakanál figva lehuztam magamhoz, s édesen az ajkaira tapadtam. Meglepődött, egy pillanatra le is fagyott, de utána csak mosolyogva viszonozta. Mikor nyelve bejutast kért a számba , akkor jöttem rá, hogy mit is tettem, és zavartan elváltam mezédes ajkaitól. Homlokát az enyémnek döntötte,s úgy pihengett tovább, miközben valamin nagyon agyalt, hogy mit tegyen. Vegül sóhajtva kinyitotta a szemeit, majd ugyanúgy közel hozzám nekiállt mondandojának.

- Hol  kezdjem....Tudod nekem már régebb óta tetszel. Csak nem mertem odamenni hozzád, meg ugye Lana miatt sarokba is voltam szorítva. Mindig a többieknek mondtam, milyen gyönyörü vagy. Szerintem már kivannak velem 4 év alatt. Minden meccsen ott vagy, és akkor is meseszép vagy. Ez most fura lesz de, mikor olyan ruha van rajtatok ami keveset takar utána a mosdóba vagyok még fél óráig, miattad. Csodálatos vagy. Örülök neki, hogy elkaptalak. Ha nem mentettelek volna meg akkor most nem tartanánk itt. Köszönöm, hogy itt vagy velem es meghallgatsz. Nem is huznám tovább a szót . Szeretlek. És nem érdekel ha ez egyoldalú de tartoztam neked egy vallomással...
© Nyusziboy_,
книга «Rossz Mozdulat».
Коментарі