Epilógus
*hat évvel később*
-Smith Ariana. Fogadod hites férjedül az itt jelenlévő Min Yoongit?
-Igen.
-Min Yoongi. Fogadod hites feleségedül az itt jelenlévő Smith Arianat?
-Igen.
-Akkor a rámruházott hatalomnál fogva házastársakká nyilvánítalak titeket. - lépett hátrébb a pap. majd Yoongi egyik kezét az arcomra simította, míg másikkal derekamra fogott, közelebb húzott magához, s 6 is közelebb lépett hozzám, aztán ajkaival az enyémeeket találta meg. Lágyan becézgettük egymás párnáit, mintha csak az első lenne. Aztán felrémlett a második, a harmadik, a negyedik, egészen az első együttlétünkig. A mai napig sem tudtam felfogni, hogy a hormonjai ellenére mennyire ügyelt rám, mégha nem is ez volt az első alkalmam. Mondjuk, védekezni elfelejtett, ami miatt anno kicsit vagy egyáltalán nem, fene se tudja már haragudtam rá. De ennek a bakinak köszönhetően ülnek most a nagyszüleik mellett a gyermekeink, akik hiába rosszak néha, semmi pénzért nem cserélném le őket.
Első hitves csókunk nem tartott sokáig-egyikönk sem mélyítette el-, hiszen voltak gyerek vendégeink is, akik csak ennyitől már fujjogni kezdek Ha tudnák, hogy ennél mocskosabb dolgokat is fognak csinálni...
Mosolyogva hajolt el tőlem, hozzá közelebb eső kezemmel összekulcsolta a sajátját, majd fordultunk a vendégek felé, akiknek a nagyja meghatottan figyelt minket miközben tapsoltak.
A lagzit L. A. ban tartottuk, egy pompás szállodában. A kilátás felért a szemeknek egy orgazmusnak, az idő a kint teperő hőséghez képest fantasztikus volt. Az esküvőnk, a lagzink tele volt klisékkel, mégha utálom is azokat. Ez a tipikus stílus ' dobta fel a hangulatot a szokásos férj-feleség tortázással, amely tipikusan fehér, rengeteg emeletü, szintén ilyenszínű marcipán rózsával volt díszítve. Belopta magát a szivembe. Ahogyan a már unalmasnak számító, habos, rengeteg tüll rétegű szoknyájú, hatalmas uszájú, szív dekoltázsú fehér ruha is. A szokásos lassú zene, amit a mi tánvunk nyitott meg. A sok isteni süti, amiket szem-száj kíván, mégha nem is fér beléd, akkor is eszel belőle. Ha jellemeznem kéne az eseményt azt mondanám olyan volt, mint az amerikai romantikus filmekben. De így volt tökéletes.
Nászútunk nem volt. Szeretünk kettesben lenni, nem erről van szó, de jobbam szeretjük a családi programokat, amiket négyen tötlhetünk el, így inkább befizettünk egy kalandparkba hétvégére. De azért két éjszakát szenteltünk magunknak is, amikor anyukámék elvitték Eunjung-ot, és Chanmi-t vissza Koreába, ahova a napok leteltével mi is követtük őké És jelenleg itt ülök a repülőn, úton Koreába Yoongi mellett.
Hat év kellőképpen elegendő volt Amerikában. Rengeteg élménnyel gazdagottunk, s egy lehetőséget sem hagytunk ki a szórakozásra. Nem vagyunk szigorú szülők, mértékekkel mindenbe beleeggyezünk. Nem kényeztetjük el a lányokat, így megtanulják értékelni azt, amilyük van.
Fejemet a fiú vállára hajtom. miközben hozzám közelebbi kezére rákulcsolom a sajátom. Tetteímre belepuszil a hajamba, majd kobakját az enyémre hajtja, s pillanatokkal később már a szuszogását hallgatom. Elmosolyodom azon, hogy ez a szokása semmit nem változott. Bárhol, bármikor képes elaludni.
Ő végül feladta azt az álmát, hogy
rapper lesza nyelvtechnikáját kimaxolta-. Helyette folytatta a kosaras pályafutását, s miután bekerült a csapatba sorra jártunk meccsekre, s ezek közül természetesen az összeset megnyerte.
Haja a szőke helyett feketén tündökölt, észveszejtően szexivé tette a külső megjelenését. Kissé a szemébe lógott, aranyos megjelenést kölcsönözve. Gyilkos kombó a kettő együtt.
Én pedig folytattam a pompomlánykosásomat. Amikor letettem a diplomámat, és úgy éreztem, visszanyertem a régo külsőmet, jelentkeztem Yoongi csapatának drukkoló lányokhoz, akikhez szinte gondolkodás nélkül felvettek, és kedvesen fogadtak, mint új jövevényt. De ahogyan egyre csak teltek az évek, hiába imádtam Amerikát, a honvágy eluralkodott rajtam, így közös döntés alapján jutottunk arra Yoongival, hogy visszamegyünk Koreába.
[...]
A repülőről leszállva két kis törpe hangos sikongásait, illetve lábuk trappolását hallottuk.
Arra fordítottam a fejemet, majd szembe találtam magamat a felénk rohanó Chanmival, és Eunjunggal. Leguggoltam, majd kitártam a karjaimat, ahova először Chanmi szaladt, majd pár perc ölelkezéz után Eunjunggal cserélt helyet. Felemeltem a kislányt, majd megpördültem vele magamhot szorítva. Nevetve nyivákolt, hogy tegyem le, így eleget tettem kérésének, s óvatosan a talajra helyeztem pici lábait. Ezt Chanmival is megtettem, majd a két gyerekkel köztünk sétálva indultunk el anyáék felé, akiktől egy-egy öleléssel váltam eL.
Hazafelé gyalog mentünk, s időközben találkoztunk Eunjinnal, aki egyből Yoongi nyakába ugrott, s mindketten szorosan ölelték egymást. Összeráncolt homlokkal figyeltem őket, majd zavartan felköhintettem, mire a lány hozzám is odajött, mire mosolyogva öleltem magamhoz jó szorosan.
-Honnan ismeritek egymást? - kérdeztem felvont szemöldökkel, folytatva hazafelé a sétánkat. Útközbe találkoztunk Lanával is, aki őszintén mosolygott el maga mellett egy férfival, s bocsánatot kért a múltban történtek miatt. Mind minden ember, tettei ellenére ő is megérdemel egy második esélyt, mégha akkora bizalmat nem is fogok felé mutatni.
-Ariana, ő itt a húgom. - húzta ki magát büszkén Yoongi, mire eltátottam a számat, majd a két személy között váltogattam a tekintetem. A felismerés két vödör hidegvízzel csap arcon; hiszen teljesen hasonlítanak egymásra.
-Minden rendben veled? Felépültél? - kérdezem aggódva, mire egy nagyot bólint. Nyugodtam fújtam ki a levegőmet, s folyttatam a vándorlást otthonunk felé.
[...]
Ismét meccsen voltunk Mi szerveztük. újra a régi csapat. Egymás ellen vesrenyzett ]imin, illetve Yoongi csapata. Szoros a verseny, mi pedig az utolsó táncunkat adjuk elő. Ismét a végén, a szaltónál teszek baklövést, de Yoongi idejében elkap, majd egyszerre megszólalunk.
-Rossz Mozdulat.
S igy kedves naplóm vége a történetemnek. Bonyodalmakkal, sok nevetéssel, olykor drámával, de boldognak mondhatkm magamat. Mert mellettem can az az ember, akit egy rossz mozdulat - nak köszönhetek.
Min Yoongi.
-Smith Ariana. Fogadod hites férjedül az itt jelenlévő Min Yoongit?
-Igen.
-Min Yoongi. Fogadod hites feleségedül az itt jelenlévő Smith Arianat?
-Igen.
-Akkor a rámruházott hatalomnál fogva házastársakká nyilvánítalak titeket. - lépett hátrébb a pap. majd Yoongi egyik kezét az arcomra simította, míg másikkal derekamra fogott, közelebb húzott magához, s 6 is közelebb lépett hozzám, aztán ajkaival az enyémeeket találta meg. Lágyan becézgettük egymás párnáit, mintha csak az első lenne. Aztán felrémlett a második, a harmadik, a negyedik, egészen az első együttlétünkig. A mai napig sem tudtam felfogni, hogy a hormonjai ellenére mennyire ügyelt rám, mégha nem is ez volt az első alkalmam. Mondjuk, védekezni elfelejtett, ami miatt anno kicsit vagy egyáltalán nem, fene se tudja már haragudtam rá. De ennek a bakinak köszönhetően ülnek most a nagyszüleik mellett a gyermekeink, akik hiába rosszak néha, semmi pénzért nem cserélném le őket.
Első hitves csókunk nem tartott sokáig-egyikönk sem mélyítette el-, hiszen voltak gyerek vendégeink is, akik csak ennyitől már fujjogni kezdek Ha tudnák, hogy ennél mocskosabb dolgokat is fognak csinálni...
Mosolyogva hajolt el tőlem, hozzá közelebb eső kezemmel összekulcsolta a sajátját, majd fordultunk a vendégek felé, akiknek a nagyja meghatottan figyelt minket miközben tapsoltak.
A lagzit L. A. ban tartottuk, egy pompás szállodában. A kilátás felért a szemeknek egy orgazmusnak, az idő a kint teperő hőséghez képest fantasztikus volt. Az esküvőnk, a lagzink tele volt klisékkel, mégha utálom is azokat. Ez a tipikus stílus ' dobta fel a hangulatot a szokásos férj-feleség tortázással, amely tipikusan fehér, rengeteg emeletü, szintén ilyenszínű marcipán rózsával volt díszítve. Belopta magát a szivembe. Ahogyan a már unalmasnak számító, habos, rengeteg tüll rétegű szoknyájú, hatalmas uszájú, szív dekoltázsú fehér ruha is. A szokásos lassú zene, amit a mi tánvunk nyitott meg. A sok isteni süti, amiket szem-száj kíván, mégha nem is fér beléd, akkor is eszel belőle. Ha jellemeznem kéne az eseményt azt mondanám olyan volt, mint az amerikai romantikus filmekben. De így volt tökéletes.
Nászútunk nem volt. Szeretünk kettesben lenni, nem erről van szó, de jobbam szeretjük a családi programokat, amiket négyen tötlhetünk el, így inkább befizettünk egy kalandparkba hétvégére. De azért két éjszakát szenteltünk magunknak is, amikor anyukámék elvitték Eunjung-ot, és Chanmi-t vissza Koreába, ahova a napok leteltével mi is követtük őké És jelenleg itt ülök a repülőn, úton Koreába Yoongi mellett.
Hat év kellőképpen elegendő volt Amerikában. Rengeteg élménnyel gazdagottunk, s egy lehetőséget sem hagytunk ki a szórakozásra. Nem vagyunk szigorú szülők, mértékekkel mindenbe beleeggyezünk. Nem kényeztetjük el a lányokat, így megtanulják értékelni azt, amilyük van.
Fejemet a fiú vállára hajtom. miközben hozzám közelebbi kezére rákulcsolom a sajátom. Tetteímre belepuszil a hajamba, majd kobakját az enyémre hajtja, s pillanatokkal később már a szuszogását hallgatom. Elmosolyodom azon, hogy ez a szokása semmit nem változott. Bárhol, bármikor képes elaludni.
Ő végül feladta azt az álmát, hogy
rapper lesza nyelvtechnikáját kimaxolta-. Helyette folytatta a kosaras pályafutását, s miután bekerült a csapatba sorra jártunk meccsekre, s ezek közül természetesen az összeset megnyerte.
Haja a szőke helyett feketén tündökölt, észveszejtően szexivé tette a külső megjelenését. Kissé a szemébe lógott, aranyos megjelenést kölcsönözve. Gyilkos kombó a kettő együtt.
Én pedig folytattam a pompomlánykosásomat. Amikor letettem a diplomámat, és úgy éreztem, visszanyertem a régo külsőmet, jelentkeztem Yoongi csapatának drukkoló lányokhoz, akikhez szinte gondolkodás nélkül felvettek, és kedvesen fogadtak, mint új jövevényt. De ahogyan egyre csak teltek az évek, hiába imádtam Amerikát, a honvágy eluralkodott rajtam, így közös döntés alapján jutottunk arra Yoongival, hogy visszamegyünk Koreába.
[...]
A repülőről leszállva két kis törpe hangos sikongásait, illetve lábuk trappolását hallottuk.
Arra fordítottam a fejemet, majd szembe találtam magamat a felénk rohanó Chanmival, és Eunjunggal. Leguggoltam, majd kitártam a karjaimat, ahova először Chanmi szaladt, majd pár perc ölelkezéz után Eunjunggal cserélt helyet. Felemeltem a kislányt, majd megpördültem vele magamhot szorítva. Nevetve nyivákolt, hogy tegyem le, így eleget tettem kérésének, s óvatosan a talajra helyeztem pici lábait. Ezt Chanmival is megtettem, majd a két gyerekkel köztünk sétálva indultunk el anyáék felé, akiktől egy-egy öleléssel váltam eL.
Hazafelé gyalog mentünk, s időközben találkoztunk Eunjinnal, aki egyből Yoongi nyakába ugrott, s mindketten szorosan ölelték egymást. Összeráncolt homlokkal figyeltem őket, majd zavartan felköhintettem, mire a lány hozzám is odajött, mire mosolyogva öleltem magamhoz jó szorosan.
-Honnan ismeritek egymást? - kérdeztem felvont szemöldökkel, folytatva hazafelé a sétánkat. Útközbe találkoztunk Lanával is, aki őszintén mosolygott el maga mellett egy férfival, s bocsánatot kért a múltban történtek miatt. Mind minden ember, tettei ellenére ő is megérdemel egy második esélyt, mégha akkora bizalmat nem is fogok felé mutatni.
-Ariana, ő itt a húgom. - húzta ki magát büszkén Yoongi, mire eltátottam a számat, majd a két személy között váltogattam a tekintetem. A felismerés két vödör hidegvízzel csap arcon; hiszen teljesen hasonlítanak egymásra.
-Minden rendben veled? Felépültél? - kérdezem aggódva, mire egy nagyot bólint. Nyugodtam fújtam ki a levegőmet, s folyttatam a vándorlást otthonunk felé.
[...]
Ismét meccsen voltunk Mi szerveztük. újra a régi csapat. Egymás ellen vesrenyzett ]imin, illetve Yoongi csapata. Szoros a verseny, mi pedig az utolsó táncunkat adjuk elő. Ismét a végén, a szaltónál teszek baklövést, de Yoongi idejében elkap, majd egyszerre megszólalunk.
-Rossz Mozdulat.
S igy kedves naplóm vége a történetemnek. Bonyodalmakkal, sok nevetéssel, olykor drámával, de boldognak mondhatkm magamat. Mert mellettem can az az ember, akit egy rossz mozdulat - nak köszönhetek.
Min Yoongi.
Коментарі