Átsuhanás
Újra a kanapémon ülök, mikor eszembe jut valami. Igaz, régen volt, emléke mégis mosolyt csal az arcomra. A Boom Boom dallama sétál át a gondolataim közt. Úgy, mint a koncentráló ujjak, s az a gondolkodó arckifejezés. Felállok, s az asztalomhoz indulok. Félúton újra belémcsap egy emlék. Újra hallom a boldogan kalapáló ketyegőt, érzem magam körül a szoros karokat. Sokszor kívántam már, hogy újra érezhessem, hogy biztonságban érezzem magam. Ekkor egy újabb dolog üti fel a fejét. Orromba szökik újra Az Illat, amely nélkül nem lenne Ő. Ha egyedül érzem magam, csak visszaemlékszek egy, a számtalan mosoly közül a kedvencemre. S újra magam előtt látom a csillogó barna íriszeket, kisfiús szeplőket és azt a szívet melengető görbét. Milyen jó is lenne újra látni, hallani, s érezni, hogy újra velem van! * 2O2I.O3.I5.
2021-03-19 09:27:39
3
0
Схожі вірші
Всі
Don't know what to do
I wanna making you laugh, I wanna making you smile. Please do not kill this love, I'm only touched you while You was wondering by my warmth. I don't know what to do without you; So many days ago you brought Small hope into my boring life, too. Blue eyes like an immense ocean, Your first words like a dream. I'm fall in love with you more, However reckless it may seem. My little devilish angel With radiant smile, You are my own danger. I will always stay inside Your hot heart. You taught me, that memories Are never die, So for me it isn't very dangerous. You are here, but at a so long distance Of many kilometers in eternity. Your care and worry about me amazed My heart. Next to you is no adversity. I don't know what to do without you, My first and single soulmate. Don't kill this love, don't kill me too... Our love appeared from my hate. It is a turning point now, So what will you choose? Yes, you don't know, how... But we really cannot lose! ____________ And there is nothing more pleasant yet than to feel the love of a person who hates everyone now. Перевод на русский: https://www.surgebook.com/anastasia_chan/blog/7abtu0i © (Copyright, 2019) ⓝⓞⓡⓐ
46
3
4935
Неловкость в улыбке рассвета
Застыли на окошке вечерние узоры И снова мокрый дождик под лёгкий ветерочек , Без красок сонный кофе под пару твоих строчек .. Меня лишь согревает тепло твоих улыбок , Что заглушает холод давно проникших смыслов , А завтра снова будет тяжёлый понедельник, Но знаю ,что с тобою не страшен даже вечен , На сердце оставляя хорошим настроеньем , Сначала начиная срок время скоротечен Лишь парой фраз в инете, Мне брошенных с приятным воскресеньем...
39
2
2376