Ha már tíz éve ugyanazt a munkát űzöd kezded már megunni, illetve vannak olyan pillanatok amikor legszívesebben hagynád a francba és csinálnál valami mást. Persze ez általánosságban is igaz, viszont ha az a tíz év már a huszonötödik életévedben bekövetkezik többször fordul elő, hogy abbahagynád. Testőrként a herceg mellett. Persze ez először jól hangzik: bálokba járás, a legfinomabb falatok, a legkifinultabb emberek és egyéb kiemelendő dolgok. De ott van az, hogy a hercegnek egy haja szála sem görbülhet, mindig mindenhol ott kell lennem ahol ő van, és ha nem vagyok, pontosan tusnom kell hol van. És első és legfontosabb szabályom az, hogy először a herceg, aztán minden más.

Emlékeztek amikor azt mondtam, hogy tudnom kell, hogy hol van? Ehhez képest fél órája keresem. Feljártam a kastélyt, voltam az istállóban és még a piacot is feljártam. Úgy döntöttem, hogy bedobom az ütőkártyám, kis faházikót. Általában együtt megyünk oda a születésnapját ünnepelni, illetve oda megy ha nem akarja, hogy megtalálják. Felültem a lovamra és pár perc vágta után beértem az erdőbe aztán további kis séta után a tisztáson kötöttem ki. Feitan lova egy fához volt kikötve. A fekete lovam az ő fehér paripája mellé kötöttem ki és besétáltam a házba. Az egyik sarokban egy két személyes agy volt, de ezen kívül csak egy asztal, két szék és egy szekrény volt bent. A nap besütött a házikóba, a napsugarak pedig megvilágították, ahogy a porszemcsék táncoltak a levegőben. Feitan az ágyban feküdt fehér haja szétterült a matracon, a gyönyörű kék szemeit pedig rám emelte. Középmagas termete és kissé kidolgozott teste volt. De ez mit sem ért, hisz férfias kisugárzása a hosszú haja és gyönyörű arca mellett eltörpült.

-Te idióta, mit képzelsz? Nem tűnhetsz csak úgy el. Nem vagyok én kutya, hogy bárhol megtaláljalak.

-Mégis egész nap a nyomomban lihegsz-a hangja gúnyos volt, de mielőtt visszavághattam volna feltettem a kérdést ami egy ideje foglalkoztatott.

-Mégis miért vagy itt? Kardvívásunk lenne, helyette pedig itt lopod a napot. Ha így folytatod, miután királlyá koronáztak az első lehetőségnél átvágják a torkod.

-Épp ez az. Három hónap múlva betöltöm a tizennyolcat. Két év múlva pedig feleségül veszek egy ismeretlen hercegnőt, aztán pedig megkoronáznak. Az egész napom nem fog másból állni, mint hogy ülök a trónon és meghallgatom más emberek problémáját. Nem hiszem el, hogy téged ez nem tölt el aggodalommal. Ha én nem fogok csinálni semmit te sem fogsz. Most még izgalmasok a napjaid, egész nap engem kergetsz de mi lesz akkor ha nem fogok csinálni semmit. Előbb én aztán te fogsz belehalni az unalomba.

Nem volt szívem elmondani neki, hogy ha megkoronázzák már nem leszek mellette. Biztos vagyok benne, hogy remek herceg lesz ha egy hadsereg áll majd mögötte. Megfontolt, döntésképes és határozott viszont egyedül életképtelen. Emellett szörnyű személyisége van. Akaratos, gőgös, önfejű és hisztis. De azért vagyok én, hogy felkészítsem és megóvjam. De miután király lesz, már nem lesz szüksége testőrre, helyette egy tapasztaltabb szervezet felel majd az épségéért.

Ritkán van olyan állapotban, hogy elmondja mi nyomja a szívét, szóval úgy döntöttem megőröltetem magam és nem leszek vele annyira bunkó.

-Nem most fogod feleségül venni a hercegnőt, sem pedig királlyá válni. Addig megtanulod mit kell tennie egy királynak és az sem kizárt, hogy szerelmes leszel Lydia hercegnőbe. Most pedig emeld fel a formás segged mert úgy hadonászol a kardal mint egy öregasszony a fakanállal-elindultam kifelé.