16.
*Taehyung pov.*
-Miért tartasz magadnál ilyen dolgokat?!-Mutogattam a dobozra és a kezemben lévő rezegő tárgyra, amit ki is kapcsoltam, majd letettem a földre.
-Sose tudhatom mikor lesz rá szükségem. De megnyugtatlak, hogy a vibrátort másokon használom. Sose lennék alul.-Hát ez nagyon megnyugtatott, mondhatom.
-Másokon?! Kiken használod ezt Jungkook?
-Hajh....Nem használom senkin, ne értsd félre. Azt nem régen vettem. De, ha tudni akarod, akkor neked tartogattam.-Erre konkrétan kiestek a szemeim a helyéről.
-Nekem....Nem kellenek ilyenek!
-Mert még nem tapasztaltad meg milyen érzés.
-Nem is akarom. Akkor ez volt a nagy titkod?!-Kérdeztem, mire csak megrázta a fejét.
-Nem. De ne kutakodj tovább, mert még a végén megtalálod.-Jött felém, majd karjai közé kapott, és átvitt a szobámba. Leültetett az ágyra, majd elém állt.
-Taehyung, igaz az, hogy szerelmes vagy belém?-Érzem, ahogy a vér felszökik az arcomba. Melegem van!
-M-Mi? Háháááá! Ne légy hülye!
-Hm...Szóval még mindig nem vallod be? Hát jó.-Letérdelt elém, majd megcsókolta a kezemet. MI A FRANC?!
-Csak, hogy tudd. Én halálosan beléd szerettem Kim Taehyung! Szeretném, ha mellettem lennél. Egyfolytában csak rád gondolok. Zavar, hogy nem vagy mellettem és mindenki rád száll. Meg akarlak védeni mindentől. Légy mellettem Taehyung.-Államat megfogta, majd lassan közeledni kezdett. Úh, atyám! Meg fog csókolni? Jaj, a szívem mindjárt kiugrik a helyéről! Hát nem nagyon ellenkezek, de most nem is akarok. Ajkai már súrolták az enyémet, ezért becsuktam a szemem és vártam a következőket. Viszont nem éreztem édes csókját a számon, ezért kinyitottam a szemem és Jungkook ott vigyorgott előttem.
-Csókolj meg, ha velem leszel. Ha nem akarsz velem lenni, akkor ne csókolj meg. Ez most rajtad múlik Taehyung. Most nem én csókollak meg, hiszen ha nem érzel irántam semmit, akkor ez teljesen felesleges. Te döntesz!-Basszus! Ha tudná mennyire belé estem...De én nem akarom neki elmondani. Ez olyan fura. Nadrágomat markolásztam és meg se szólaltam.
-Akkor még is csak Jimin iránt vonzódsz, igaz?-Ezt honnan veszi?! Nem, Jimint csak barátként szeretem. Viszont Jungkookot azt hiszem, hogy szerelemből. De nem akarom neki elmondani.
*Jungkook pov.*
Tisztában vagyok azzal, hogy Taehyung szeret engem. El akarom érni, hogy kimondja.
-Nem....Én...Jimin csak egy barát. Nem jelent számomra ÚGY semmit.-Eléggé zavartnak tűnik.
-Nem hiszem el. Mindegy, nem az én dolgom. Azt csináltok, amit akartok. Ha te őt szereted, akkor nem állok közétek.
-Jimin nem mondott semmit az érzéseimről?-Biztos arra gondol, amikor Jimin elmondta nekem, hogy Taehyung szeret engem. Hm, erről nem kell tudnia. Higyje csak azt, hogy Jimin hazudott.
-Jimin nem mondott nekem semmit se rólad.-Nem tudom hogy, de nagyon értek a színészkedéshez.
-Mindegy, legyetek boldogok. Akkor távol maradok tőled. Viszlát!-Lépkedtem az ajtó felé, majd hallottam, hogy Taehyung felém fut. Nyert ügyem van. Visszarántott a karomnál fogva és megcsókolt. Na ezt nem hittem volna. Ajkait nem mozgatta, ezért úgy döntöttem, hogy majd én kezdek bele. Ajkaim elnyíltak egymástól, majd falni kezdtem Taehyung száját. A lágy csókból egyre vadabb és szenvedélyes csók lett. Csókunkat meg nem szakítva lépkedtem vissza az ágy felé, majd ráborítottam Taet és felé tornyosultam. Ajkaink levegő hiány miatt elváltak, ezért az én ajkam tovább siklott egészen a nyakáig. Először puszikkal leptem el a vékony bőrfelületet, majd lágyan megszívtam azt. Taehyung a lábát nyitogatta és zárta össze az érzés miatt. Vajon tetszik neki? Kezemmel végig simítottam mellén egészen farkáig. Nadrágjába dugtam a kezem, majd alsón keresztül fogdosni és simogatni kezdtem a farkát, ami rángatózni kezdett az izgalomtól. Úgy látom Taehyung is annyira vágyik rám, mint én ő rám. De...Nem tehetem meg vele. Félek, hogy nem tudnám visszafogni magam. Gyorsan elhúzodtam tőle és átsiettem a saját szobámba, majd bezártam azt. Pfhuu, ha tudná mennyire akartam. De csak az ő érdekében hagytam abba.
*Taehyung pov.*
Miért hagyott itt? Most...Megtehettük volna. Megcsókoltam, mivel szeretem. Teljesen átadom magam neki, mivel szeretem és tudom, hogy ő is engem. Érzem,hogy az alsóm nagyon szűk. Ezt is Jungkook művelte velem. Akkor már csinálta volna végig, mert ez most nagyon kényelmetlen nekem.
Ennyire vissza taszító lennék? Aish, nem bírom már ezeket a gondolatokat!
Kikászálódtam az ágyból és már rohantam is zuhanyozni. Megengedtem a jó meleg vizet magamra, majd próbáltam ellazulni. Merevedésem nem nagyon akart elmúlni, ami nagyon zavart. Most magamnak kellene csinálnom? Inkább várok még. Csokis tusfürdőmből nyomtam egy adagot a tenyerembe, majd szétkentem magamon. Nos, ez sem a legjobb ötlet volt, mert nagyon fel vagyok hevülve és a saját érintésemtől is átjárja testemet az a különös érzés. Nagyon kellemes érzés....
NA ILYET NEM JÁTSZUNK JUNGKOOK!
Direkt csinálja ezt?! Élvezi, hogy bármikor felboríthatja a hormonjaim egyensúlyát?! Mert én baromira nem élvezem.
Víz hőmérsékletét langyosra változtattam, de ahogy észre vettem, ez se nagyon segített, így egyre csak hidegebbre állítottam. Mi van már?!? Miért nem múlik el? És miért látom magam előtt Jungkook arcát egyfolytában? Folyamatosan csak az érintésére tudok gondolni. Na ezt ne! Kiszálltam a zuhany alól, megtörölköztem, majd felkaptam magamra valami ruhát. Amikor már mentem volna ki, megpillantottan Jungkook pólóját. Tényleg, ő itt fürdött le az én fürdőszobámban. Felkaptam a fekete színű ruhadarabot, majd kimentem a szobámba. Belefeküdtem az ágyba és elterülten próbáltam megnyugodni. Nem nagyon ment, ezért inkább összehúztam magam magzatpózba és úgy próbálkoztam lenyugodni. Miért nem megy? Orromat hirtelen megcsapta Jungkook illatának kellemes aromája. A póló...Teljesen Jungkook illata van. Orromhoz emeltem a pólót és mélyen beszippantottam azt az illatot, amitől teljesen elkábulok. Férfiasságom rándult egyet, mire felsóhajtottam. Teljesen elkábultam és beindultam Jungkook illatától. Hogyha egy kicsit magamhoz nyúlok.....Ha csak egy
ici-picit...Az csak nem olyan nagy baj.
Levezettem kezemet egészen a nadrágomig, ahol a nagy és kemény dudort kezdtem tapogatni. Apró nyögések hagyták el a számat, pedig alig értem hozzá. Nem akarom, hogy Jungkook meghalljon, ezért próbálok minél halkabb lenni. Nadrágom korcájába akasztottam az ujjaimat, majd lehúztam és eldobtam a szoba másik végébe. Ránéztem nemességemre, ami már szinte majdnem kilyukasztotta az alsómat. Végigsimítottam rajta, majd egy hatalmas nyögés hagyta el ajkaimat. Reflex szerűen bicsaklott hátra a fejem a párnámon és nyíltak szét széles terpesze lábaim. Már nagyon nem bírtam, ezért az alsómat is egyszerűen levettem és azt is a nadrág után dobtam. Farkam teljesen a hasfalamhoz simult. Nem tettem mást, csak lehunytam szemeimet és Jungkook pólóját szimatolva mozgatni kezdtem kezemet a farkamon.
-Ng....Hhng...Áhhh!-Makkomat kezdtem el dörzsölni, majd a tetején befogtam a pontot. Ez az érzés megőrít. Folyamatosan Jungkookot képzelem ide, hogy ő csinálja nekem. Már egyszer megérintett, ezért pontosan tudom milyen, amikor megérint. Kezemet újból mozgatni kezdtem egyre gyorsabban és remegni kezdett az egész testem az izgalomtól.
-Jh..Jhunkhook-ahh!-Domborítottam ki mellkasomat. Szabad kezemet felvezettem pólóm alá és mellbimbóimat kezdtem el simogatni és csavargatni. Gyorsan kapkodtam a levegőt, és tudom, hogy nagyon hangos vagyok, de eljutottam odáig, hogy nem érdekel. Abba hagytam bimbóm kényesztetését és helyette elkezdtem benyálazni az ujjaimat.
-Ahgg! Jhungkookh! Mhég...Akaromh!
-Amikor elég nyálasnak éreztem ujjaimat, levezettem őket a fenekemhez. Mutató ujjammal egy ideig csak körözgettem nyílásomnál, majd elkezdtem egyre beljebb nyomni magamba, egészen addig, amíg teljesen bent nem volt.
-Jhungkookh!...Ghm...Junghkookhh!!-Nyögtem folyamatosan a nevét. Elkezdtem a második ujjamat is belevinni a játékba. Közben ütemesen húzogattam farkamon a bőrt. Valahogy mégis csak jobb, ha Jungkook csinálja. Lassan bedugtam a második ujjamat is, mire kéjjel teli hangon felnyögtem.
-Ohlyan jóh Jhungkookh!! Thöbbeth akarokh!-Olyan gyorsan kezdtem el verni a farkam, ahogy csak bírtam. Ujjaim munkáját se hagytam abba eközben és hirtelen eltaláltam azt a bizonyos G pontot, amitől a nyálam is kicsordult az élvezettől.
-Ohtt! Áhh! Jungkookaah!... Jhunghkookh! Khérlek...!-Már éreztem, hogy közel a beteljesedés. Előválladékom is elfolyt, tehát már tudom mi fog következni. A testem úgy remegett, akár csak egy kocsonya. Mellkasomat folyamatosan és egyenetlenül domborítottam ki, fejem teljesen hátra van döntve. Kezeimet a lehető leggyorsabban mozgatom, miközben csípőm rakoncátlanul mozog eközben.
-Aghmhhhh! Énh....Énh....Min...djárt!-Itt már teljesen nem érdekelt mennyire vagyok hangos. Mint egy vérbeli ribanc, úgy nyögdécseltem, pedig csak kiverem magamnak. Biztos vagyok benne, hogy Jungkook is meghallotta, kivéve ha nem a szobájában van. Nedvességben tocsogó farkam már nem bírta. Ki kellett engednie a felgyülemlett izgalmat.
-Neh....Jhung...JHUNGKOOKH!!!-Izmaim teljesen megfeszültek, majd élvezetem a mellkasomon landolt. Kezemet is teljesen ellepte az élvezetem. Kijelenthetem, hogy ez az érzés mennyei. Vajon, ha naponta csinálnám, akkor nem tüzelnék ennyire Jungkook közelébe? Mindegy. Nem lenne jó. Rossz ötlet...
Fáradtan lihegtem az ágyon, majd ránéztem a kezemre. Fehér, ragacsos válladék lepte el az egészet. Nincs erőm felkelni. Csak tovább vettem szaporán a levegőt mind addig, amíg a szobám ajtaja ki nem vágódott. Úh, bajban vagyok! És....Bassza meg! Hát nyilván Jungkook az.
-Taehyung....-Szemei tágra nyíltak. Gyorsan bebújtam a takaró alá, hogy ne lásson tovább így.
-Menj ki! Most!-Utasítottam Jungkookot.
-Bújj ki onnan! Már láttalak úgy, szóval nem kell aggódni. Nem akarok ki menni.-Válaszolt.
-Nem érdekel, hogy mit akarsz. Kérlek menj ki! Undorodsz tőlem nem?! Akkor miért vagy még bent? Húzz ki a szobámból!-Kiabáltam a takaró alól, majd lefolyt arcomon egy könnycsepp. Jungkook dübörgő lépteit hallom közeledni, majd lerántja rólam a takarót és, mintha egy pihe könnyű toll lennék, úgy kap fel vállára és a szobája felé veszi az irányt.
-Eressz el!-Folyt szememből továbbra is a könny egyre gyorsabban. Beértünk a szobájába, majd leültetett az ágyára.
-Ideje lenne beszélgetnünk Taehyung. Mégis mi bajod van?!? Most utálsz vagy mi?! Ha problémád van, csak szólj és megbeszéljük. Azzal, hogy elmormogsz az orrod alatt egy "Húzzál ki a szobámból!" mondatot, még nem fog megoldódni semmi. Szóval jöhet a story time. Hallgatlak!-Most lefagytam. Miért kiabált így velem?
-Undorodsz tőlem, az van! Ledöntöttél az ágyra, majd pár perc után kirohantál a szobámból. Nem tehetek róla, hogy ronda a testem. Sajnálom Jungkook!-Hajtottam le a fejem. Jungkook csak homlokon csapta magát, majd idegesen a hajába túrt. Állam alá nyúlt és mélyen a szemembe nézett.
-Jól figyelj Taehyung! Azért rohantam ki a szobából, mert kurvára beléd akartam dugni a farkamat. Érted?! Azért tettem ezt, mert én nem a gyengédségről vagyok híres. Soha ne vonj le magadtól ilyen következtetéseket. Miért mondtad azt, hogy ronda vagy?! Te nem vagy eszednél! Gyönyörű vagy! Szerinted miért hajt rád mindenki? Nagyon féltelek Taehyung.-Ölelt át szorosan. Hát ezt nagyon félre értettem ezek szerint.
-Bocsánat.
-Ugyan Tae...Semmi baj.
-Öhm...Jungkook? Adnál nekem egy nadrágot?-Megint lángolni kezdett a fejem. Hát nyilván nem leszek előtte nyugodt, ha rajtam csak egy szál póló van és semmi más.
-Nem.
-Mi?! Akkor visszamegyek a szobámba.-Elindultam kifelé, de Jungkook ismét úgy döntött, hogy ezt nem hagyja annyiban és visszahúz.
-Hé, hé, hé, hé! Hova szaladsz? Nem harapok.-Ezt ki hiszi már el? Akkor a nyakam miért ennyire tarka, a piros és a lila színektől?
-Nem érdekelsz. Kell nekem egy nadrág. Eressz már el!-Próbáltam kirántani kezemet erős fogságából, de nem jártam sikerrel. Ismét az ágyon kötöttem ki, amin már meg sem lepődök.
-Hallottam mindent a kis akciódból. Szerinted ezek után hagylak elmenni innen? Azok után, hogy...~
-Maradj csendben! Engedj el, Jungkook! Most!-Vágtam mondatába.
-Nem. Beszélgetni fogunk kicsi Tae! Először is mondd el, hogy miért verted ki rám? Ennyire felizgultál rám, hogy magadhoz értél?-Ismét összeszorítottam a szememet és elhajtottam a fejemet. Kezeimet fejem fölé helyezte, majd összekötötte valamivel. Talán nyakkendővel? Fogalmam sincs, mert nem merem kinyitni a szemem. Magatehetetlenül feküdtem alatta és vártam a sors csapását.
-Ezt már azthiszem egyszer megbeszéltük Taehyung. Nyisd ki szépen a szemed! És nézz a szemembe! Ne légy szégyenlős, se gyáva.-Hát muszáj voltam kinyitni a szememet. Nem tudom mit tervez, de nem akarok a tervének a része lenni...
-Tudod mennyire türtőztetnem kellet magamat?! Ahogy a nevemet nyögted, azt hittem azonnal elélvezek. De...Nem nyitottam rád. Megvártam míg végig csinálod. Sajnálom, hogy ennyire felizgattalak és utána magadra hagytalak. Azt hittem nem akarod.
-Jó, oké oké, értem! Most már elengedhetsz!
-Nem.-Hajolt le a fülemhez.-Mondd, milyen érzés volt a bátyjusra kiverni?-Suttogta.
-N-Nem vagy a bátyjám! Nem vagy nálam idősebb Jungkook.
-Te javíthatatlan vagy. De igen, 3 hónappal idősebb vagyok nálad. Szóval csak hívj nyugodtan bátyjusnak.
-Már hogyan hívnálak annak?! Hiszen rámmászol mindig, akkor mégis hogyan hívhatnálak bátyjusnak?!
-Úgy, hogy a te bátyjuskád eléggé kanos. Ráadásul a saját öccsére izgul fel. És sajnos az öccsike bele ment a játékba.-Mosolygott. Nem értem, hogy ez most honnan jött neki.
-Nem mentem bele! Ha csókra gondolsz, akkor igen, megtettem, mert...Nem tudom! De most hagyj békén Jungkook.-Hasába rúgtam, majd ki futottam a szobából. Tudom, nem a legjobb ötlet volt hasba rugnom őt, de azt hiszem csak így tudtam szabadulni. Szobám ajtaját bezártam, majd felöltöztem. Elmentem kezet mosni, ugyanis mind tudjuk mi történt. Belehuppantam az ágyba és telefonozni kezdtem.
Jimin:
Hali Tae! Tudom, hogy holnap iskolába leszel, de nem akarsz eljönni velem utána mozizni? Persze csak, ha Jungkook nem bánja.
:Én
Szia Jimin. Persze, elmehetünk.
Jimin:
Na, szuper! A házatok előtt várjalak meg, vagy az iskola előtt?
:Én
Az iskola előtt jó lesz. Nehogy Jungkook még véletlenül kicsapja a hisztit.
Jimin:
Te nem szólsz róla Jungkooknak? És, ha felhív, hogy hol vagy? Vagy akármi? Jobb lenne, ha szólnál neki róla. Mert csak bajba kerülsz a végén.
:Én
Nem fogok, mert nem engedne el. Inkább kitalálok valamit, vagy nem tudom.
Jimin:
Áhh, most már szabályokat is szegsz Taehyung?😏
:Én
Őőőőő...nem? Csak elmegyek veled moziba.
Jimin:
Tényleg, együtt vagy már Jungkookkal?
:Én
Nem tudom...
Jimin:
Ezt hogy lehet 'nem tudni'?!
:Én
Hát azért, mert megcsókoltam, de....Még én se tudom.
Erre nem válaszolt, viszont pár perc múlva felhívott.
-Mi történt??!?-Kérdezte Jimin.
-Nyugi, nyugi! Hát az volt, hogy Jungkook megkérdezte, hogy szeretem-e meg ilyenek. Aztán megcsókolta a kezemet és elmondta nekem, hogy ő nagyon szeret engem. Azt mondta, ha én is szeretem őt, akkor csókoljam meg, de nem tettem, mert le voltam sokkolva. Aztán azt mondta, hogy én tuti téged szeretlek és nem őt meg azt, hogy majd mi jól elleszünk egymással és, hogy ő elmegy. Azt mondta nem akar a képbe lenni, ezért tesz arról, hogy minél kevesebbet lássam őt. Én ezt nem akartam, úgyhogy....Megcsókoltam.
-Hát.....Lettem volna Jungkook helyében.
-Jimin, ezt ne!
-Jó, jó bocsi. Történt még valami?
-Öhhhmmm....Nem semmi!-Nem fogom neki elmesélni, hogy mit tettem.
-Aha, persze...Na mindegy. Egyébként hányra menjek eléd?
Ekkor ismét kicsapódott a szobám ajtaja, amit esküszöm, hogy bezártam. Hogy jött ez be?!
-Taehyung! Miért hagytál ott?-Kérdezte idegesen Jungkook. Én csak a szám elé raktam a mutató ujjamat, ezzel jelezve neki, hogy ne kiabáljon és, hogy maradjon csendbe. Jungkook arca megenyhült, majd megindult felém.
-Kivel beszélsz?-Vette ki kezemből a telefont.
-Taehyung?!?-Érdeklődött Jimin, hogy mi folyik itt.
-Kopj le, törpe!!-Mondta Jungkook, majd lerakta a telefont.
-Ezt miért csináltad Jungkook?! Semmi jogod nem volt ehhez.
-Mit mondott?!-Kérdezte idegesen Jungkook.
-Miért vagy ideges? Semmiről, csak...Megbeszéltünk néhány dolgot.
-Maradj távol tőle! Nem veszed észre a hátsó szándékait?!
-Mi van?! Nem tudsz semmit se Jiminről, szóval ne vonj le ilyen következtetéseket csak úgy magadtól Jungkook.
-Hát rendben! Majd meglátod...-Mondta Jungkook, majd kiviharzott a szobámból.
Igen, az igaz, hogy rámmászott. De Jimin nem hiszem, hogy rosszat akarna nekem. Biztos vagyok benne, hogy Jimin nem lenne képes kihasználni senkit. Csak még nem tudja kontrollálni az érzéseit.
És, ha Jiminnel járnék?
》》》》》》》》》》》》》》
Sziasztok.
Huh, de régen hoztam utoljára részt. Sajnálom, csak pótolnom kellet egy kicsit, de most minden okés! Remélem nem lett annyira rossz ez a rész, mint én gondolom.😅
Köszi, hogy elolvastad!😘
Sietek a folytatással.❤
Addig is legyetek jók!💜💜《《《《《《《《《《《《《
-Miért tartasz magadnál ilyen dolgokat?!-Mutogattam a dobozra és a kezemben lévő rezegő tárgyra, amit ki is kapcsoltam, majd letettem a földre.
-Sose tudhatom mikor lesz rá szükségem. De megnyugtatlak, hogy a vibrátort másokon használom. Sose lennék alul.-Hát ez nagyon megnyugtatott, mondhatom.
-Másokon?! Kiken használod ezt Jungkook?
-Hajh....Nem használom senkin, ne értsd félre. Azt nem régen vettem. De, ha tudni akarod, akkor neked tartogattam.-Erre konkrétan kiestek a szemeim a helyéről.
-Nekem....Nem kellenek ilyenek!
-Mert még nem tapasztaltad meg milyen érzés.
-Nem is akarom. Akkor ez volt a nagy titkod?!-Kérdeztem, mire csak megrázta a fejét.
-Nem. De ne kutakodj tovább, mert még a végén megtalálod.-Jött felém, majd karjai közé kapott, és átvitt a szobámba. Leültetett az ágyra, majd elém állt.
-Taehyung, igaz az, hogy szerelmes vagy belém?-Érzem, ahogy a vér felszökik az arcomba. Melegem van!
-M-Mi? Háháááá! Ne légy hülye!
-Hm...Szóval még mindig nem vallod be? Hát jó.-Letérdelt elém, majd megcsókolta a kezemet. MI A FRANC?!
-Csak, hogy tudd. Én halálosan beléd szerettem Kim Taehyung! Szeretném, ha mellettem lennél. Egyfolytában csak rád gondolok. Zavar, hogy nem vagy mellettem és mindenki rád száll. Meg akarlak védeni mindentől. Légy mellettem Taehyung.-Államat megfogta, majd lassan közeledni kezdett. Úh, atyám! Meg fog csókolni? Jaj, a szívem mindjárt kiugrik a helyéről! Hát nem nagyon ellenkezek, de most nem is akarok. Ajkai már súrolták az enyémet, ezért becsuktam a szemem és vártam a következőket. Viszont nem éreztem édes csókját a számon, ezért kinyitottam a szemem és Jungkook ott vigyorgott előttem.
-Csókolj meg, ha velem leszel. Ha nem akarsz velem lenni, akkor ne csókolj meg. Ez most rajtad múlik Taehyung. Most nem én csókollak meg, hiszen ha nem érzel irántam semmit, akkor ez teljesen felesleges. Te döntesz!-Basszus! Ha tudná mennyire belé estem...De én nem akarom neki elmondani. Ez olyan fura. Nadrágomat markolásztam és meg se szólaltam.
-Akkor még is csak Jimin iránt vonzódsz, igaz?-Ezt honnan veszi?! Nem, Jimint csak barátként szeretem. Viszont Jungkookot azt hiszem, hogy szerelemből. De nem akarom neki elmondani.
*Jungkook pov.*
Tisztában vagyok azzal, hogy Taehyung szeret engem. El akarom érni, hogy kimondja.
-Nem....Én...Jimin csak egy barát. Nem jelent számomra ÚGY semmit.-Eléggé zavartnak tűnik.
-Nem hiszem el. Mindegy, nem az én dolgom. Azt csináltok, amit akartok. Ha te őt szereted, akkor nem állok közétek.
-Jimin nem mondott semmit az érzéseimről?-Biztos arra gondol, amikor Jimin elmondta nekem, hogy Taehyung szeret engem. Hm, erről nem kell tudnia. Higyje csak azt, hogy Jimin hazudott.
-Jimin nem mondott nekem semmit se rólad.-Nem tudom hogy, de nagyon értek a színészkedéshez.
-Mindegy, legyetek boldogok. Akkor távol maradok tőled. Viszlát!-Lépkedtem az ajtó felé, majd hallottam, hogy Taehyung felém fut. Nyert ügyem van. Visszarántott a karomnál fogva és megcsókolt. Na ezt nem hittem volna. Ajkait nem mozgatta, ezért úgy döntöttem, hogy majd én kezdek bele. Ajkaim elnyíltak egymástól, majd falni kezdtem Taehyung száját. A lágy csókból egyre vadabb és szenvedélyes csók lett. Csókunkat meg nem szakítva lépkedtem vissza az ágy felé, majd ráborítottam Taet és felé tornyosultam. Ajkaink levegő hiány miatt elváltak, ezért az én ajkam tovább siklott egészen a nyakáig. Először puszikkal leptem el a vékony bőrfelületet, majd lágyan megszívtam azt. Taehyung a lábát nyitogatta és zárta össze az érzés miatt. Vajon tetszik neki? Kezemmel végig simítottam mellén egészen farkáig. Nadrágjába dugtam a kezem, majd alsón keresztül fogdosni és simogatni kezdtem a farkát, ami rángatózni kezdett az izgalomtól. Úgy látom Taehyung is annyira vágyik rám, mint én ő rám. De...Nem tehetem meg vele. Félek, hogy nem tudnám visszafogni magam. Gyorsan elhúzodtam tőle és átsiettem a saját szobámba, majd bezártam azt. Pfhuu, ha tudná mennyire akartam. De csak az ő érdekében hagytam abba.
*Taehyung pov.*
Miért hagyott itt? Most...Megtehettük volna. Megcsókoltam, mivel szeretem. Teljesen átadom magam neki, mivel szeretem és tudom, hogy ő is engem. Érzem,hogy az alsóm nagyon szűk. Ezt is Jungkook művelte velem. Akkor már csinálta volna végig, mert ez most nagyon kényelmetlen nekem.
Ennyire vissza taszító lennék? Aish, nem bírom már ezeket a gondolatokat!
Kikászálódtam az ágyból és már rohantam is zuhanyozni. Megengedtem a jó meleg vizet magamra, majd próbáltam ellazulni. Merevedésem nem nagyon akart elmúlni, ami nagyon zavart. Most magamnak kellene csinálnom? Inkább várok még. Csokis tusfürdőmből nyomtam egy adagot a tenyerembe, majd szétkentem magamon. Nos, ez sem a legjobb ötlet volt, mert nagyon fel vagyok hevülve és a saját érintésemtől is átjárja testemet az a különös érzés. Nagyon kellemes érzés....
NA ILYET NEM JÁTSZUNK JUNGKOOK!
Direkt csinálja ezt?! Élvezi, hogy bármikor felboríthatja a hormonjaim egyensúlyát?! Mert én baromira nem élvezem.
Víz hőmérsékletét langyosra változtattam, de ahogy észre vettem, ez se nagyon segített, így egyre csak hidegebbre állítottam. Mi van már?!? Miért nem múlik el? És miért látom magam előtt Jungkook arcát egyfolytában? Folyamatosan csak az érintésére tudok gondolni. Na ezt ne! Kiszálltam a zuhany alól, megtörölköztem, majd felkaptam magamra valami ruhát. Amikor már mentem volna ki, megpillantottan Jungkook pólóját. Tényleg, ő itt fürdött le az én fürdőszobámban. Felkaptam a fekete színű ruhadarabot, majd kimentem a szobámba. Belefeküdtem az ágyba és elterülten próbáltam megnyugodni. Nem nagyon ment, ezért inkább összehúztam magam magzatpózba és úgy próbálkoztam lenyugodni. Miért nem megy? Orromat hirtelen megcsapta Jungkook illatának kellemes aromája. A póló...Teljesen Jungkook illata van. Orromhoz emeltem a pólót és mélyen beszippantottam azt az illatot, amitől teljesen elkábulok. Férfiasságom rándult egyet, mire felsóhajtottam. Teljesen elkábultam és beindultam Jungkook illatától. Hogyha egy kicsit magamhoz nyúlok.....Ha csak egy
ici-picit...Az csak nem olyan nagy baj.
Levezettem kezemet egészen a nadrágomig, ahol a nagy és kemény dudort kezdtem tapogatni. Apró nyögések hagyták el a számat, pedig alig értem hozzá. Nem akarom, hogy Jungkook meghalljon, ezért próbálok minél halkabb lenni. Nadrágom korcájába akasztottam az ujjaimat, majd lehúztam és eldobtam a szoba másik végébe. Ránéztem nemességemre, ami már szinte majdnem kilyukasztotta az alsómat. Végigsimítottam rajta, majd egy hatalmas nyögés hagyta el ajkaimat. Reflex szerűen bicsaklott hátra a fejem a párnámon és nyíltak szét széles terpesze lábaim. Már nagyon nem bírtam, ezért az alsómat is egyszerűen levettem és azt is a nadrág után dobtam. Farkam teljesen a hasfalamhoz simult. Nem tettem mást, csak lehunytam szemeimet és Jungkook pólóját szimatolva mozgatni kezdtem kezemet a farkamon.
-Ng....Hhng...Áhhh!-Makkomat kezdtem el dörzsölni, majd a tetején befogtam a pontot. Ez az érzés megőrít. Folyamatosan Jungkookot képzelem ide, hogy ő csinálja nekem. Már egyszer megérintett, ezért pontosan tudom milyen, amikor megérint. Kezemet újból mozgatni kezdtem egyre gyorsabban és remegni kezdett az egész testem az izgalomtól.
-Jh..Jhunkhook-ahh!-Domborítottam ki mellkasomat. Szabad kezemet felvezettem pólóm alá és mellbimbóimat kezdtem el simogatni és csavargatni. Gyorsan kapkodtam a levegőt, és tudom, hogy nagyon hangos vagyok, de eljutottam odáig, hogy nem érdekel. Abba hagytam bimbóm kényesztetését és helyette elkezdtem benyálazni az ujjaimat.
-Ahgg! Jhungkookh! Mhég...Akaromh!
-Amikor elég nyálasnak éreztem ujjaimat, levezettem őket a fenekemhez. Mutató ujjammal egy ideig csak körözgettem nyílásomnál, majd elkezdtem egyre beljebb nyomni magamba, egészen addig, amíg teljesen bent nem volt.
-Jhungkookh!...Ghm...Junghkookhh!!-Nyögtem folyamatosan a nevét. Elkezdtem a második ujjamat is belevinni a játékba. Közben ütemesen húzogattam farkamon a bőrt. Valahogy mégis csak jobb, ha Jungkook csinálja. Lassan bedugtam a második ujjamat is, mire kéjjel teli hangon felnyögtem.
-Ohlyan jóh Jhungkookh!! Thöbbeth akarokh!-Olyan gyorsan kezdtem el verni a farkam, ahogy csak bírtam. Ujjaim munkáját se hagytam abba eközben és hirtelen eltaláltam azt a bizonyos G pontot, amitől a nyálam is kicsordult az élvezettől.
-Ohtt! Áhh! Jungkookaah!... Jhunghkookh! Khérlek...!-Már éreztem, hogy közel a beteljesedés. Előválladékom is elfolyt, tehát már tudom mi fog következni. A testem úgy remegett, akár csak egy kocsonya. Mellkasomat folyamatosan és egyenetlenül domborítottam ki, fejem teljesen hátra van döntve. Kezeimet a lehető leggyorsabban mozgatom, miközben csípőm rakoncátlanul mozog eközben.
-Aghmhhhh! Énh....Énh....Min...djárt!-Itt már teljesen nem érdekelt mennyire vagyok hangos. Mint egy vérbeli ribanc, úgy nyögdécseltem, pedig csak kiverem magamnak. Biztos vagyok benne, hogy Jungkook is meghallotta, kivéve ha nem a szobájában van. Nedvességben tocsogó farkam már nem bírta. Ki kellett engednie a felgyülemlett izgalmat.
-Neh....Jhung...JHUNGKOOKH!!!-Izmaim teljesen megfeszültek, majd élvezetem a mellkasomon landolt. Kezemet is teljesen ellepte az élvezetem. Kijelenthetem, hogy ez az érzés mennyei. Vajon, ha naponta csinálnám, akkor nem tüzelnék ennyire Jungkook közelébe? Mindegy. Nem lenne jó. Rossz ötlet...
Fáradtan lihegtem az ágyon, majd ránéztem a kezemre. Fehér, ragacsos válladék lepte el az egészet. Nincs erőm felkelni. Csak tovább vettem szaporán a levegőt mind addig, amíg a szobám ajtaja ki nem vágódott. Úh, bajban vagyok! És....Bassza meg! Hát nyilván Jungkook az.
-Taehyung....-Szemei tágra nyíltak. Gyorsan bebújtam a takaró alá, hogy ne lásson tovább így.
-Menj ki! Most!-Utasítottam Jungkookot.
-Bújj ki onnan! Már láttalak úgy, szóval nem kell aggódni. Nem akarok ki menni.-Válaszolt.
-Nem érdekel, hogy mit akarsz. Kérlek menj ki! Undorodsz tőlem nem?! Akkor miért vagy még bent? Húzz ki a szobámból!-Kiabáltam a takaró alól, majd lefolyt arcomon egy könnycsepp. Jungkook dübörgő lépteit hallom közeledni, majd lerántja rólam a takarót és, mintha egy pihe könnyű toll lennék, úgy kap fel vállára és a szobája felé veszi az irányt.
-Eressz el!-Folyt szememből továbbra is a könny egyre gyorsabban. Beértünk a szobájába, majd leültetett az ágyára.
-Ideje lenne beszélgetnünk Taehyung. Mégis mi bajod van?!? Most utálsz vagy mi?! Ha problémád van, csak szólj és megbeszéljük. Azzal, hogy elmormogsz az orrod alatt egy "Húzzál ki a szobámból!" mondatot, még nem fog megoldódni semmi. Szóval jöhet a story time. Hallgatlak!-Most lefagytam. Miért kiabált így velem?
-Undorodsz tőlem, az van! Ledöntöttél az ágyra, majd pár perc után kirohantál a szobámból. Nem tehetek róla, hogy ronda a testem. Sajnálom Jungkook!-Hajtottam le a fejem. Jungkook csak homlokon csapta magát, majd idegesen a hajába túrt. Állam alá nyúlt és mélyen a szemembe nézett.
-Jól figyelj Taehyung! Azért rohantam ki a szobából, mert kurvára beléd akartam dugni a farkamat. Érted?! Azért tettem ezt, mert én nem a gyengédségről vagyok híres. Soha ne vonj le magadtól ilyen következtetéseket. Miért mondtad azt, hogy ronda vagy?! Te nem vagy eszednél! Gyönyörű vagy! Szerinted miért hajt rád mindenki? Nagyon féltelek Taehyung.-Ölelt át szorosan. Hát ezt nagyon félre értettem ezek szerint.
-Bocsánat.
-Ugyan Tae...Semmi baj.
-Öhm...Jungkook? Adnál nekem egy nadrágot?-Megint lángolni kezdett a fejem. Hát nyilván nem leszek előtte nyugodt, ha rajtam csak egy szál póló van és semmi más.
-Nem.
-Mi?! Akkor visszamegyek a szobámba.-Elindultam kifelé, de Jungkook ismét úgy döntött, hogy ezt nem hagyja annyiban és visszahúz.
-Hé, hé, hé, hé! Hova szaladsz? Nem harapok.-Ezt ki hiszi már el? Akkor a nyakam miért ennyire tarka, a piros és a lila színektől?
-Nem érdekelsz. Kell nekem egy nadrág. Eressz már el!-Próbáltam kirántani kezemet erős fogságából, de nem jártam sikerrel. Ismét az ágyon kötöttem ki, amin már meg sem lepődök.
-Hallottam mindent a kis akciódból. Szerinted ezek után hagylak elmenni innen? Azok után, hogy...~
-Maradj csendben! Engedj el, Jungkook! Most!-Vágtam mondatába.
-Nem. Beszélgetni fogunk kicsi Tae! Először is mondd el, hogy miért verted ki rám? Ennyire felizgultál rám, hogy magadhoz értél?-Ismét összeszorítottam a szememet és elhajtottam a fejemet. Kezeimet fejem fölé helyezte, majd összekötötte valamivel. Talán nyakkendővel? Fogalmam sincs, mert nem merem kinyitni a szemem. Magatehetetlenül feküdtem alatta és vártam a sors csapását.
-Ezt már azthiszem egyszer megbeszéltük Taehyung. Nyisd ki szépen a szemed! És nézz a szemembe! Ne légy szégyenlős, se gyáva.-Hát muszáj voltam kinyitni a szememet. Nem tudom mit tervez, de nem akarok a tervének a része lenni...
-Tudod mennyire türtőztetnem kellet magamat?! Ahogy a nevemet nyögted, azt hittem azonnal elélvezek. De...Nem nyitottam rád. Megvártam míg végig csinálod. Sajnálom, hogy ennyire felizgattalak és utána magadra hagytalak. Azt hittem nem akarod.
-Jó, oké oké, értem! Most már elengedhetsz!
-Nem.-Hajolt le a fülemhez.-Mondd, milyen érzés volt a bátyjusra kiverni?-Suttogta.
-N-Nem vagy a bátyjám! Nem vagy nálam idősebb Jungkook.
-Te javíthatatlan vagy. De igen, 3 hónappal idősebb vagyok nálad. Szóval csak hívj nyugodtan bátyjusnak.
-Már hogyan hívnálak annak?! Hiszen rámmászol mindig, akkor mégis hogyan hívhatnálak bátyjusnak?!
-Úgy, hogy a te bátyjuskád eléggé kanos. Ráadásul a saját öccsére izgul fel. És sajnos az öccsike bele ment a játékba.-Mosolygott. Nem értem, hogy ez most honnan jött neki.
-Nem mentem bele! Ha csókra gondolsz, akkor igen, megtettem, mert...Nem tudom! De most hagyj békén Jungkook.-Hasába rúgtam, majd ki futottam a szobából. Tudom, nem a legjobb ötlet volt hasba rugnom őt, de azt hiszem csak így tudtam szabadulni. Szobám ajtaját bezártam, majd felöltöztem. Elmentem kezet mosni, ugyanis mind tudjuk mi történt. Belehuppantam az ágyba és telefonozni kezdtem.
Jimin:
Hali Tae! Tudom, hogy holnap iskolába leszel, de nem akarsz eljönni velem utána mozizni? Persze csak, ha Jungkook nem bánja.
:Én
Szia Jimin. Persze, elmehetünk.
Jimin:
Na, szuper! A házatok előtt várjalak meg, vagy az iskola előtt?
:Én
Az iskola előtt jó lesz. Nehogy Jungkook még véletlenül kicsapja a hisztit.
Jimin:
Te nem szólsz róla Jungkooknak? És, ha felhív, hogy hol vagy? Vagy akármi? Jobb lenne, ha szólnál neki róla. Mert csak bajba kerülsz a végén.
:Én
Nem fogok, mert nem engedne el. Inkább kitalálok valamit, vagy nem tudom.
Jimin:
Áhh, most már szabályokat is szegsz Taehyung?😏
:Én
Őőőőő...nem? Csak elmegyek veled moziba.
Jimin:
Tényleg, együtt vagy már Jungkookkal?
:Én
Nem tudom...
Jimin:
Ezt hogy lehet 'nem tudni'?!
:Én
Hát azért, mert megcsókoltam, de....Még én se tudom.
Erre nem válaszolt, viszont pár perc múlva felhívott.
-Mi történt??!?-Kérdezte Jimin.
-Nyugi, nyugi! Hát az volt, hogy Jungkook megkérdezte, hogy szeretem-e meg ilyenek. Aztán megcsókolta a kezemet és elmondta nekem, hogy ő nagyon szeret engem. Azt mondta, ha én is szeretem őt, akkor csókoljam meg, de nem tettem, mert le voltam sokkolva. Aztán azt mondta, hogy én tuti téged szeretlek és nem őt meg azt, hogy majd mi jól elleszünk egymással és, hogy ő elmegy. Azt mondta nem akar a képbe lenni, ezért tesz arról, hogy minél kevesebbet lássam őt. Én ezt nem akartam, úgyhogy....Megcsókoltam.
-Hát.....Lettem volna Jungkook helyében.
-Jimin, ezt ne!
-Jó, jó bocsi. Történt még valami?
-Öhhhmmm....Nem semmi!-Nem fogom neki elmesélni, hogy mit tettem.
-Aha, persze...Na mindegy. Egyébként hányra menjek eléd?
Ekkor ismét kicsapódott a szobám ajtaja, amit esküszöm, hogy bezártam. Hogy jött ez be?!
-Taehyung! Miért hagytál ott?-Kérdezte idegesen Jungkook. Én csak a szám elé raktam a mutató ujjamat, ezzel jelezve neki, hogy ne kiabáljon és, hogy maradjon csendbe. Jungkook arca megenyhült, majd megindult felém.
-Kivel beszélsz?-Vette ki kezemből a telefont.
-Taehyung?!?-Érdeklődött Jimin, hogy mi folyik itt.
-Kopj le, törpe!!-Mondta Jungkook, majd lerakta a telefont.
-Ezt miért csináltad Jungkook?! Semmi jogod nem volt ehhez.
-Mit mondott?!-Kérdezte idegesen Jungkook.
-Miért vagy ideges? Semmiről, csak...Megbeszéltünk néhány dolgot.
-Maradj távol tőle! Nem veszed észre a hátsó szándékait?!
-Mi van?! Nem tudsz semmit se Jiminről, szóval ne vonj le ilyen következtetéseket csak úgy magadtól Jungkook.
-Hát rendben! Majd meglátod...-Mondta Jungkook, majd kiviharzott a szobámból.
Igen, az igaz, hogy rámmászott. De Jimin nem hiszem, hogy rosszat akarna nekem. Biztos vagyok benne, hogy Jimin nem lenne képes kihasználni senkit. Csak még nem tudja kontrollálni az érzéseit.
És, ha Jiminnel járnék?
》》》》》》》》》》》》》》
Sziasztok.
Huh, de régen hoztam utoljára részt. Sajnálom, csak pótolnom kellet egy kicsit, de most minden okés! Remélem nem lett annyira rossz ez a rész, mint én gondolom.😅
Köszi, hogy elolvastad!😘
Sietek a folytatással.❤
Addig is legyetek jók!💜💜《《《《《《《《《《《《《
Коментарі