3.
*Jungkook pov.*
Elmentem lezuhanyozni és közben Taehyungon kattogott az agyam. Nagyon kedves és aranyos. Túl cuki. Pont az ellentétem. Ha nem a mostoha tesóm lenne, akkor biztos nem állnék vele szóba, sőt lehet még piszkálnám is pár haverral. Félre értés ne essék, nem áll szándékomban bántani őt. Ha már így alakult, nem akarok vele köcsög lenni. Amikor beszélgettünk a szobájában, akkor vettem észre, hogy mennyire szép az arca. Nem tudom miért sminkelte ki magát, amikor jöttünk, de szerintem teljesen felesleges volt, mert miután lemosta magáról az alapozót, sokkal szebb volt. Nekem kifejezetten tetszik a fehér bőre, ami teljes egészében hibátlan. Késztetést éreztem, hogy kiszívjam a nyakát. Nem az én hibám, hogy olyan kecsegtető nyaka van. Persze nem vagyok buzi. 100%-ig hetero vagyok. Elég sok csajjal csináltam már, de utána eldobtam őket. Nincs szükségem kurvákra, akik a nyakamon lógnak és rázzák a picsájukat egész nap. Egy alkalomra elmennek, de többre nem. Sokan úgy gondolták, hogy együtt leszek velük, mivel megdugtam őket. Nem fogok együtt lenni kurvákkal, már bocs. Szegény Taehyung. Látszott rajta, hogy ideges volt és félt is, amikor kiszívtam a nyakát. Hát ez van. Egyébként nem hittem volna, hogy hányni fog, csak mert csúnyán néztem rá. Nem tudom, hogyan álljak ehhez az egészhez. Úgyhogy az lesz, ami eddig is. Leszarom stílus és élem tovább a kis életem.
Végeztem a fürdéssel, felvettem a pizsamámat, ami csak egy alsógatya volt, de tökéletes pizsamának és már mentem is vissza a szobámba. Elég fasza kis szoba, meg kell hagyni. Van egy francia ágy, egy tv, ami bazi nagy, számítógép, Xbox, ablak és van erkély is. A szoba szürke, fehér és fekete színű dolgokkal volt berendezve. Pont a stílusom. Belehuppantam az ágyamba és már aludni akartam volna, de nem jött álom a szemeimre. Lehet benézek Taehez. Így is tettem. Benyitottam a szobájába, de ő már aludni készült. Mocorogni kezdett, majd fura hangokat kiadni.
-Nem tudom ki vagy, de hagyjál aludni. Köszi.-Húzta magára a takarót. Úgy néz ki, hogy ideges, ha nem hagyják aludni. Legalább ez közös bennünk.
-Én vagyok az, Jungkook. Nem tudok aludni Tae. Csináljunk valamit.-Igazából nincs semmi kedvem semmihez, de basztatni akarom egy kicsit Taehyungot.
-Ajj légyszi, had aludjak. Van minden a szobádban, szóval ne zaklass.-Végül is igaza van, de nem akarok csinálni semmit. Úgy döntöttem befekszek mellé az ágyba. Nem szentelt neki túl nagy figyelmet, szerintem észre se vette. Hát, akkor itt alszok. Taehyungnak olyan finom édes illata van. Aludnom kéne....Hülyeséget beszélek, már megint. Tae mellett hamar elnyomott az álom. Furcsa.
*Reggel*
Kivételesen kipihenten ébredtem, majd ráeszméltem, hogy Tae mellett fekszek. Lassan fel kéne kelnem, nehogy sokkot kapjon. És pont ebben a pillanatban nyitotta ki a szemét Taehyung. Egy kis ideig csak nézett, majd rájött, hogy én bizony mellette aludtam.
-MIIII? WÁÁÁÁÁ! -Nem értem miért húzza fel. Csak itt aludtam, mi ezzel a probléma? Lepattant az ágyról és a falhoz futott, majd leült és térdeit körül ölelte kezeivel.
-Neked is jó reggelt Taehyung.-Mondtam neki nevetve.
-Te...Hogy? Mikor jöttél ide?-Olyan vicces, amikor ideges. Mondjuk most inkább fél. Hm.
-Nem értem mi bajod van. Csak itt aludtam. Nem rémlik, hogy este bejöttem, mert nem tudtam aludni, de téged nem érdekelt?
-Ooo....Sajnálom. De akkor is fura. Te....félmeztelen vagy ? -Áh, dehogy. Csak hallucinál szegény Taehyung. Ránéztem és egy enyhe pír jelent meg az arcán. Huhaa, netán valaki zavarban van?
*Taehyung pov.*
Még talán megtudnék barátkozni azzal a tudattal, hogy Jungkook mellettem aludt, de most láttam meg, hogy félmeztelen. Miért van ennyi izom rajta? Érzem, hogy arcom elkezdett felmelegedni, ezért gyorsan elkaptam róla a tekintetem.
-Tetszik, amit látsz, igaz Taehyung?-Milyen kérdés ez? Nyilván tetszik, mert nekem sose lesznek ilyen izmaim, mint neki. A kezei is tele vannak izommal. A felső testéről ne is beszéljünk. Tekintetem véletlenül a gatyájára tévedt, majd villám sebességgel kaptam arcom elé a kezem és eldöltem a padlón nyöszörögve, mire Jungkook kinevetett.
-Hagyjál. Fel akarok öltözni Jungkook. Menj ki!-Mondtam, de még mindig rejtettem tekintete elől az arcomat. Hát basszus, én nem voltam felkészülve arra, hogy egy anakondát lássak. Jó, volt rajta alsógatya, de annyira....Nagy neki. Beleégett a retinámba. Fúj.
-Miért kéne kimennem?-Nézett rám mosolyogva Jungkook.
-Mert nem akarom, hogy láss! Neked is öltöznöd kéne. Szóval...
-Na persze...Te nyugodtan legeltetheted a szemed az én testemen, de én még egy pillanatra se láthatom a tiédet Taehyung? Ez igazságtalanság, nem gondolod?-Hát nem én flangálok, majdnem pucéran, már megbocsájts.
-Aish, csak menj ki!-Emeltem feljebb hangomat.
-Ch. Nem!-Elindult felém, majd felkapott és rádobott az ágyra, amire felszisszentem. Nem régen vertek meg az iskolában és most fáj az oldalam. Hát elég sokszor megrugdostak.
-Hagyjál! Mostoha testvérek vagyunk. Oké, tudom nem erőszakolsz meg, de ezt akkor sem kéne.-Nem nagyon hatotta meg, amit mondtam.
-Igen, mostoha tesók vagyunk, ezért meg kell, hogy ismerjelek. Ezen kívül a tested is látnom kell, mivel tesók vagyunk tudnom kell, hogy milyen az alakod. Túl sok ruha van rajtad.-Kook nem tudja hol a határ.
-Szállj le rólam!-Utasítottam, de nem szállt le. Lehúzta rólam a pólóm és én reflexből magamat kezdtem el takargatn. Tág szemekkel nézett végig rajtam.
-Jó, oké. Gúnyolodj csak nyugodtan, hogy hozzád képest egy pálcika vagyok és semmi izmom sincs.-Löktem el magamtól Jungkookot és már, ha levette rólam a pólómat, akkor át is öltözök. Nem érdekel Jungkook véleménye.
-Nem értem miért mondod ezt. Tökéletes az alakod. Hidd el, nekem tetszik.-Magyarázta.
-Tetszik?!?-Majd egy ilyen izmos gyereknek, aki után futnak a csajok, majd biztos az én testem tetszik. Pffff...
-Nem úgy...Ne értsd félre. De...Ki bántott?-Kérdezte.
-Hogy ?
-Az oldaladon van jó pár lilás folt. Ki bántott?-Sejtettem, hogy rá fog kérdezni.
-Senki sem bántott. Elég béna vagyok általában és nemrég neki vágódtam a....szekrénynek. -Hát nem túl hiteles, de elmegy egynek.
-Most az igazat szeretném hallani.-Mondta Jungkook.
-De hát ez az igazság! Inkább menj és öltözz fel, mert ha nem tudnád még mindig félmeztelen vagy. -Erre csak megforgatta a szemét és kiment. Miután mind a ketten készen lettünk lementünk reggelizni.
-Jó reggelt gyerekek! Minden rendben?-Kérdezte tőlünk anya. Vagyis mostmár az anyukánk.
-Jó reggelt. Minden frankó. Hol van Sakura? -Hiányoltam kiskutyámat.
-Kiengedtem az udvarra. Készítettem nektek reggelit. Egyetek. Már meg is terítettem.-Mutatott az asztal felé anya.
Már mentünk is és neki láttunk. Hát hamar betoltuk magunkba a palacsintákat, az már biztos. Jungkook mintha kissé szótlan lenne. Mi baja?
-Mi a baj Jungkook?
-Hm? Ja, semmi. Miért kérdezed?
-Csak azért, mert olyan szótlan vagy.
-Csak mert reggel van.-Mosolygott. Átlátok én azon a mosolyon.
-Mert az emeleten nem volt reggel?-Kérdeztem hunyorítva.
-Köszönjük a reggelit!-Mondta Jungkook, majd felfelé kezdett húzni a lépcsőn. Be se fejeztem a reggelim, de már akaratoskodik. Jó az igaz, hogy a palacsintát megettük, de én szerettem volna még csinálni magamnak valami kis gyümölcs salátát. Mi a fene baja van? Bementünk a szobájába, nem is, inkább berángatott a szobájába és leültetett az ágyára.
-Most mi bajod?-Kérdeztem. Tényleg nem tudom mi baja van most velem.
-Az, hogy hazudsz. Mond el, hogy ki vert meg. Látszik, hogy ezeket egy ember művelte veled. Nem vagyok hülye. Megígérem, hogy százszorosan kapja vissza az, aki ezt tette veled.
-Nyugodj le Jungkook. Az iskolába rúgtak meg, még tesi órán véletlen.-Mondtam őszinteséget tettetve, ami sikerült is. Hát...Mondjuk az első fele tényleg igaz volt.
-És ezt miért nem lehetett elmondani? Miért esett nehezedre? Netán most is hazudsz ?
-Csak nem akartam, hogy félre értsd a helyzetet. Nem akartam, hogy azt hidd direkt csinálták.-Magyaráztam. Direkt nem válaszoltam arra, hogy hazudok-e. Háh!
-Most se értettem félre semmit. Mostantól mindenről befogsz számolni nekem. Csak az igazat szeretném hallani. -Most nagyon játsza a nagybátyó szerepét. Ez a gondolat mosolyt csalt az arcomra.
-Aha. Nem kell értem aggódni.
-Én azt értem. De attól még elmondhatsz nekem mindent, nem?-Nem. Szerintem ő is csak kinevetne, ha meghallaná a 'történetem'. Bár kitudja.
-De. Egyébként...Mindegy.-Meg akartam kérdezni, hogy segít-e izmokat teremteni rám, de rájöttem hogy ez szinte már lehetetlen. Amúgy se szeretnék a terhére lenni.
-Hm? Mit szerettél volna mondani?-Nézett rám értetlenül Jungkook.
-Ja, semmit.
-Mond már el. Naaaaaaa...Gyerünk!-Nyomkodta meg a hasamat Jungkook. Ez bolond.
-Azt akartam megkérdezni, hogy segítesz-e edzeni. De visszavonom. Nem kell. Tényleg nem.
-Segítek!-Vágta rá.
-Mondom, hogy nem kell.
-De. Amúgy is jót fog tenni neked. Nyugi, nem foglak meghajtani. Délután kezdhetünk is neki. Mielőtt jönnél azzal a szöveggel, hogy "De nem kell segíteni, meggondoltam magam, de azért köszi" még elmondanám, hogy nincs visszaút. Örülök, hogy segíthetek.-Mosolyog Jungkook. Hát ha örül neki, akkor nekem mindegy.
-Rendben. Köszönöm. De nem akarok a terhedre lenni.
-Miért lennél a terhemre Taehyung? Akkor vagy terhemre csak, ha ilyen hülyeségeket dumálsz.-Nevetett.Haha, nagyon vicces volt Jungkook.
-Én visszamegyek a konyhába csinálni valami gyümölcs salátát. Te kérsz?-Kérdésemre csak bólogatott.
-Várj. Segítsek? -Kedves, hogy megkérdezi, de ezt jobban szeretem egyedül csinálni.
-Ummm, nem szükséges, de azért köszi. Próbáld ki a tv-t és a videójátékokat. -Ha jól tudom, még nem próbált ki semmit a szobájából, szóval most itt az ideje.
-Nem kell kétszer kérni. -Azzal már neki is állt keresgélni, hogy milyen játékkal játszon.
Lementem megcsinálni a gyümölcs salátát. Mikor kész lettem úgy gondoltam, hogy felviszem Jungkooknak az ő adagját, mert biztos nagyon bele van merülve a játékba és biztos nincs kedve lejönni. Felmentem a lépcsőn és bekopogtam. Nem jött válasz ezért bementem.
Jungkook.Te most komolyan....?
Sziasztok. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok. Vajon mit csinálhatott Jungkook? A következő részben úgyis kiderül. Sietek, ahogy tudok.
Remélem nem annyira kaka a rész.
Egyetek ti is gyümölcs salátát! 🍎🍏🍊🍋🍇🍉🍐🍑🍒🍓🍍
(Hibákért bocsika😇)
Elmentem lezuhanyozni és közben Taehyungon kattogott az agyam. Nagyon kedves és aranyos. Túl cuki. Pont az ellentétem. Ha nem a mostoha tesóm lenne, akkor biztos nem állnék vele szóba, sőt lehet még piszkálnám is pár haverral. Félre értés ne essék, nem áll szándékomban bántani őt. Ha már így alakult, nem akarok vele köcsög lenni. Amikor beszélgettünk a szobájában, akkor vettem észre, hogy mennyire szép az arca. Nem tudom miért sminkelte ki magát, amikor jöttünk, de szerintem teljesen felesleges volt, mert miután lemosta magáról az alapozót, sokkal szebb volt. Nekem kifejezetten tetszik a fehér bőre, ami teljes egészében hibátlan. Késztetést éreztem, hogy kiszívjam a nyakát. Nem az én hibám, hogy olyan kecsegtető nyaka van. Persze nem vagyok buzi. 100%-ig hetero vagyok. Elég sok csajjal csináltam már, de utána eldobtam őket. Nincs szükségem kurvákra, akik a nyakamon lógnak és rázzák a picsájukat egész nap. Egy alkalomra elmennek, de többre nem. Sokan úgy gondolták, hogy együtt leszek velük, mivel megdugtam őket. Nem fogok együtt lenni kurvákkal, már bocs. Szegény Taehyung. Látszott rajta, hogy ideges volt és félt is, amikor kiszívtam a nyakát. Hát ez van. Egyébként nem hittem volna, hogy hányni fog, csak mert csúnyán néztem rá. Nem tudom, hogyan álljak ehhez az egészhez. Úgyhogy az lesz, ami eddig is. Leszarom stílus és élem tovább a kis életem.
Végeztem a fürdéssel, felvettem a pizsamámat, ami csak egy alsógatya volt, de tökéletes pizsamának és már mentem is vissza a szobámba. Elég fasza kis szoba, meg kell hagyni. Van egy francia ágy, egy tv, ami bazi nagy, számítógép, Xbox, ablak és van erkély is. A szoba szürke, fehér és fekete színű dolgokkal volt berendezve. Pont a stílusom. Belehuppantam az ágyamba és már aludni akartam volna, de nem jött álom a szemeimre. Lehet benézek Taehez. Így is tettem. Benyitottam a szobájába, de ő már aludni készült. Mocorogni kezdett, majd fura hangokat kiadni.
-Nem tudom ki vagy, de hagyjál aludni. Köszi.-Húzta magára a takarót. Úgy néz ki, hogy ideges, ha nem hagyják aludni. Legalább ez közös bennünk.
-Én vagyok az, Jungkook. Nem tudok aludni Tae. Csináljunk valamit.-Igazából nincs semmi kedvem semmihez, de basztatni akarom egy kicsit Taehyungot.
-Ajj légyszi, had aludjak. Van minden a szobádban, szóval ne zaklass.-Végül is igaza van, de nem akarok csinálni semmit. Úgy döntöttem befekszek mellé az ágyba. Nem szentelt neki túl nagy figyelmet, szerintem észre se vette. Hát, akkor itt alszok. Taehyungnak olyan finom édes illata van. Aludnom kéne....Hülyeséget beszélek, már megint. Tae mellett hamar elnyomott az álom. Furcsa.
*Reggel*
Kivételesen kipihenten ébredtem, majd ráeszméltem, hogy Tae mellett fekszek. Lassan fel kéne kelnem, nehogy sokkot kapjon. És pont ebben a pillanatban nyitotta ki a szemét Taehyung. Egy kis ideig csak nézett, majd rájött, hogy én bizony mellette aludtam.
-MIIII? WÁÁÁÁÁ! -Nem értem miért húzza fel. Csak itt aludtam, mi ezzel a probléma? Lepattant az ágyról és a falhoz futott, majd leült és térdeit körül ölelte kezeivel.
-Neked is jó reggelt Taehyung.-Mondtam neki nevetve.
-Te...Hogy? Mikor jöttél ide?-Olyan vicces, amikor ideges. Mondjuk most inkább fél. Hm.
-Nem értem mi bajod van. Csak itt aludtam. Nem rémlik, hogy este bejöttem, mert nem tudtam aludni, de téged nem érdekelt?
-Ooo....Sajnálom. De akkor is fura. Te....félmeztelen vagy ? -Áh, dehogy. Csak hallucinál szegény Taehyung. Ránéztem és egy enyhe pír jelent meg az arcán. Huhaa, netán valaki zavarban van?
*Taehyung pov.*
Még talán megtudnék barátkozni azzal a tudattal, hogy Jungkook mellettem aludt, de most láttam meg, hogy félmeztelen. Miért van ennyi izom rajta? Érzem, hogy arcom elkezdett felmelegedni, ezért gyorsan elkaptam róla a tekintetem.
-Tetszik, amit látsz, igaz Taehyung?-Milyen kérdés ez? Nyilván tetszik, mert nekem sose lesznek ilyen izmaim, mint neki. A kezei is tele vannak izommal. A felső testéről ne is beszéljünk. Tekintetem véletlenül a gatyájára tévedt, majd villám sebességgel kaptam arcom elé a kezem és eldöltem a padlón nyöszörögve, mire Jungkook kinevetett.
-Hagyjál. Fel akarok öltözni Jungkook. Menj ki!-Mondtam, de még mindig rejtettem tekintete elől az arcomat. Hát basszus, én nem voltam felkészülve arra, hogy egy anakondát lássak. Jó, volt rajta alsógatya, de annyira....Nagy neki. Beleégett a retinámba. Fúj.
-Miért kéne kimennem?-Nézett rám mosolyogva Jungkook.
-Mert nem akarom, hogy láss! Neked is öltöznöd kéne. Szóval...
-Na persze...Te nyugodtan legeltetheted a szemed az én testemen, de én még egy pillanatra se láthatom a tiédet Taehyung? Ez igazságtalanság, nem gondolod?-Hát nem én flangálok, majdnem pucéran, már megbocsájts.
-Aish, csak menj ki!-Emeltem feljebb hangomat.
-Ch. Nem!-Elindult felém, majd felkapott és rádobott az ágyra, amire felszisszentem. Nem régen vertek meg az iskolában és most fáj az oldalam. Hát elég sokszor megrugdostak.
-Hagyjál! Mostoha testvérek vagyunk. Oké, tudom nem erőszakolsz meg, de ezt akkor sem kéne.-Nem nagyon hatotta meg, amit mondtam.
-Igen, mostoha tesók vagyunk, ezért meg kell, hogy ismerjelek. Ezen kívül a tested is látnom kell, mivel tesók vagyunk tudnom kell, hogy milyen az alakod. Túl sok ruha van rajtad.-Kook nem tudja hol a határ.
-Szállj le rólam!-Utasítottam, de nem szállt le. Lehúzta rólam a pólóm és én reflexből magamat kezdtem el takargatn. Tág szemekkel nézett végig rajtam.
-Jó, oké. Gúnyolodj csak nyugodtan, hogy hozzád képest egy pálcika vagyok és semmi izmom sincs.-Löktem el magamtól Jungkookot és már, ha levette rólam a pólómat, akkor át is öltözök. Nem érdekel Jungkook véleménye.
-Nem értem miért mondod ezt. Tökéletes az alakod. Hidd el, nekem tetszik.-Magyarázta.
-Tetszik?!?-Majd egy ilyen izmos gyereknek, aki után futnak a csajok, majd biztos az én testem tetszik. Pffff...
-Nem úgy...Ne értsd félre. De...Ki bántott?-Kérdezte.
-Hogy ?
-Az oldaladon van jó pár lilás folt. Ki bántott?-Sejtettem, hogy rá fog kérdezni.
-Senki sem bántott. Elég béna vagyok általában és nemrég neki vágódtam a....szekrénynek. -Hát nem túl hiteles, de elmegy egynek.
-Most az igazat szeretném hallani.-Mondta Jungkook.
-De hát ez az igazság! Inkább menj és öltözz fel, mert ha nem tudnád még mindig félmeztelen vagy. -Erre csak megforgatta a szemét és kiment. Miután mind a ketten készen lettünk lementünk reggelizni.
-Jó reggelt gyerekek! Minden rendben?-Kérdezte tőlünk anya. Vagyis mostmár az anyukánk.
-Jó reggelt. Minden frankó. Hol van Sakura? -Hiányoltam kiskutyámat.
-Kiengedtem az udvarra. Készítettem nektek reggelit. Egyetek. Már meg is terítettem.-Mutatott az asztal felé anya.
Már mentünk is és neki láttunk. Hát hamar betoltuk magunkba a palacsintákat, az már biztos. Jungkook mintha kissé szótlan lenne. Mi baja?
-Mi a baj Jungkook?
-Hm? Ja, semmi. Miért kérdezed?
-Csak azért, mert olyan szótlan vagy.
-Csak mert reggel van.-Mosolygott. Átlátok én azon a mosolyon.
-Mert az emeleten nem volt reggel?-Kérdeztem hunyorítva.
-Köszönjük a reggelit!-Mondta Jungkook, majd felfelé kezdett húzni a lépcsőn. Be se fejeztem a reggelim, de már akaratoskodik. Jó az igaz, hogy a palacsintát megettük, de én szerettem volna még csinálni magamnak valami kis gyümölcs salátát. Mi a fene baja van? Bementünk a szobájába, nem is, inkább berángatott a szobájába és leültetett az ágyára.
-Most mi bajod?-Kérdeztem. Tényleg nem tudom mi baja van most velem.
-Az, hogy hazudsz. Mond el, hogy ki vert meg. Látszik, hogy ezeket egy ember művelte veled. Nem vagyok hülye. Megígérem, hogy százszorosan kapja vissza az, aki ezt tette veled.
-Nyugodj le Jungkook. Az iskolába rúgtak meg, még tesi órán véletlen.-Mondtam őszinteséget tettetve, ami sikerült is. Hát...Mondjuk az első fele tényleg igaz volt.
-És ezt miért nem lehetett elmondani? Miért esett nehezedre? Netán most is hazudsz ?
-Csak nem akartam, hogy félre értsd a helyzetet. Nem akartam, hogy azt hidd direkt csinálták.-Magyaráztam. Direkt nem válaszoltam arra, hogy hazudok-e. Háh!
-Most se értettem félre semmit. Mostantól mindenről befogsz számolni nekem. Csak az igazat szeretném hallani. -Most nagyon játsza a nagybátyó szerepét. Ez a gondolat mosolyt csalt az arcomra.
-Aha. Nem kell értem aggódni.
-Én azt értem. De attól még elmondhatsz nekem mindent, nem?-Nem. Szerintem ő is csak kinevetne, ha meghallaná a 'történetem'. Bár kitudja.
-De. Egyébként...Mindegy.-Meg akartam kérdezni, hogy segít-e izmokat teremteni rám, de rájöttem hogy ez szinte már lehetetlen. Amúgy se szeretnék a terhére lenni.
-Hm? Mit szerettél volna mondani?-Nézett rám értetlenül Jungkook.
-Ja, semmit.
-Mond már el. Naaaaaaa...Gyerünk!-Nyomkodta meg a hasamat Jungkook. Ez bolond.
-Azt akartam megkérdezni, hogy segítesz-e edzeni. De visszavonom. Nem kell. Tényleg nem.
-Segítek!-Vágta rá.
-Mondom, hogy nem kell.
-De. Amúgy is jót fog tenni neked. Nyugi, nem foglak meghajtani. Délután kezdhetünk is neki. Mielőtt jönnél azzal a szöveggel, hogy "De nem kell segíteni, meggondoltam magam, de azért köszi" még elmondanám, hogy nincs visszaút. Örülök, hogy segíthetek.-Mosolyog Jungkook. Hát ha örül neki, akkor nekem mindegy.
-Rendben. Köszönöm. De nem akarok a terhedre lenni.
-Miért lennél a terhemre Taehyung? Akkor vagy terhemre csak, ha ilyen hülyeségeket dumálsz.-Nevetett.Haha, nagyon vicces volt Jungkook.
-Én visszamegyek a konyhába csinálni valami gyümölcs salátát. Te kérsz?-Kérdésemre csak bólogatott.
-Várj. Segítsek? -Kedves, hogy megkérdezi, de ezt jobban szeretem egyedül csinálni.
-Ummm, nem szükséges, de azért köszi. Próbáld ki a tv-t és a videójátékokat. -Ha jól tudom, még nem próbált ki semmit a szobájából, szóval most itt az ideje.
-Nem kell kétszer kérni. -Azzal már neki is állt keresgélni, hogy milyen játékkal játszon.
Lementem megcsinálni a gyümölcs salátát. Mikor kész lettem úgy gondoltam, hogy felviszem Jungkooknak az ő adagját, mert biztos nagyon bele van merülve a játékba és biztos nincs kedve lejönni. Felmentem a lépcsőn és bekopogtam. Nem jött válasz ezért bementem.
Jungkook.Te most komolyan....?
Sziasztok. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok. Vajon mit csinálhatott Jungkook? A következő részben úgyis kiderül. Sietek, ahogy tudok.
Remélem nem annyira kaka a rész.
Egyetek ti is gyümölcs salátát! 🍎🍏🍊🍋🍇🍉🍐🍑🍒🍓🍍
(Hibákért bocsika😇)
Коментарі