*Taehyung pov*

-Jungkook....Kérlek, állj le!

-De~...-Nem tudta befejezni, mert anya ránknyitott.

-Gyerekek! Mi elmegyünk egy kicsit itthonról. Holnap reggel érünk haza.

-MIII?! Hova mentek ilyen sokáig?
-Hisztiztem anyának.

-Bulizni megyünk.

-Ne hagyjatok egyedül!!-Emeltem fel a hangomat.

-De hát itt van Jungkook.

-Igen, én is ezt mondom. Egyedül hagytok.-Forgattam meg a szememet.

-Szívem, ezt most miért mondod? Eddig azzal sem volt baj, ha egyedül voltál itthon. Miért vagy ilyen undok Jungkookkal?

-Csak...Nem bízok meg benne.

-Chh...-Cisszegett mögöttem Jungkook.

-Hogy ne bíznál meg benne? Hisz miatta fogsz járni kézire. Ne légy butus! Na mindegy, ha nem akarod elmondani az igazat, akkor ne mond el. Mi akkor is elmegyünk. Jó szórakozás!-Köszönt el anya és már szaladt is le, egyedül hagyva engem. Vagyis Jungkookkal hagyva....Ugyan az a 2 igazából.

-Mielőtt bármit is mondanál Jungkook....Azért mondtam azt, hogy nem bízok benned, mert tudtam, hogy amint anyuék kiteszik a lábukat innen, te le fogsz támadni.

-Bünti.-Mondta Jungkook, miközben éjfekete szemeivel engem nézett.

-T-Tessék?

-Mostmár kijár neked a büntetés!-Ragadta meg a csuklómat, majd az ágyra ült és a térdeire hasra fektetett engem.

-Még is mit művelsz Jungkook?!

-Elfenekellek. -Húzta le a nadrágom és az alsómat. Ellenkezni próbáltam, de nem nagyon értem el vele semmit.

-Ne ficánkolj Tae, inkább engedelmeskedj, különben többet kapsz.

-Beteg vagy! Inkább engedj el!

-Nem!-Csapott rá fenekemre egy óriásit, ami elég nagyot csattant. A fájdalomnak hangot is adtam, ami egy nyögés szerű sikoly volt. Fájt, de mégis....Élveztem.

-Cuki hangod van, amikor szenvedsz.-Csapott rá mégegyett a hátsómra.

-Ááhhhm! Ezh fájh!

-Tudom. Ez a büntetés lényege. Nem kell visszafognod a hangod.-Csapott rá mégegyett a hátsómra.

-Ahh, Junghkookh! Ah-Akkor most együtt vagyunkh? Akkorh miért bántasz? Még mindigh a mostoha testvérem vagyh.

-Haajh....Mindig csak azt hajtogatod, hogy a mostoha testvéred vagyok, már kezd ebből elegem lenni.-Húzta vissza a nadrágomat, majd ráültetett az ágyra.

-Én....Én össze vagyok zavarodva Jungkook. Miért viselkedsz így?

-Nyugi van! Csak akkor viselkedek így, ha kanos vagyok. Egyébként meg tudod, hogy kedves vagyok.

-Aha....-Mondtam hitetlenül.

-Mindegy. Inkább térjünk rá a szabályokra. Igazából....Ezt csak azért mondom, mert amikor tüzes állapotban vagyok, akkor elborul az agyam és olyankor jobb, ha tudod mit kell tenned, különben nagyon megjárod, amit később mind a ketten megbánunk.

-Ó.....Így már értem. És miért nem tudod magad kontrollálni magad olyankor?-Erre Jungkook csak felkuncogott.

-Hát amikor a vágy a hatalmába kerít...Akkor számomra a normális énem eltűnik. De tudod milyen az, amikor vörös köd telepedik az elmédre. Emlékszel, amikor nem bírtad visszafogni magad és a pólómat markolászva és szagolgatva verted ki magadnak?-Erre csak elvörösödött az arcom, majd belevágtam fejemet egy párnába.

-Igen....Emlékszem sajnos.-Motyogtam a párnába.

-Nekem kifejezetten tetszett hallani a hangod közben. Na, de térjünk a lényegre.

Első szabály:Nem feleselsz!
Második szabály:Nem ellenkezel!
Harmadik szabály: Csak is Oppának vagy apucinak szólíthatsz!
Negyedik szabály:Teljesíted, amit apuci mond, bármi is legyen az!
Ötödik szabály:Csak is apuci nyúlhat hozzád!
Hatodik szabály:Nem nyúlhatsz magadhoz, csak akkor, ha apuci azt mondja!
Hetedik szabály:Ha esetleg nagyon fáj valami, vagy nem érzed magadat jól, akkor azonnal szólsz!
Nyolcadik szabály:Ha hazudsz, vagy kifogást keresel, büntetés jár!
Kilencedik szabály:A büntetés mennyiségét,erősségét és módját szintén csak is apuci szabhatja meg!
Tizedik szabály:Szeresd Apucit!

Erre csak tátva maradt a szám. Most komolyan??? Ez lehetetlen! Én ezeket nem tudom betartani.

-J-Jungkook?-Ültem fel az ágyon.-Ez...
Nem túl sok egy picit?

-Nem. Ha azt akarod, hogy gyengéd legyek és ne basszalak halálig, akkor ezeket jobb, ha betartod.

-É-Értem. De én még sz-szűz vagyok és már szabályokkal kell kezdeni?

-Nem annyira durva ez az egész, mint te azt hiszed. A büntetések se olyan durvák. Szeretlek Taehyung és nem akarlak bántani.-Csókolt meg Jungkook.

-J-Jó. És az összes kurvádnak elmondtad ezeket a szabályokat?

-Nem. Csak neked adok szabályokat Taehyung.

-Miért csak nekem?!

-Mert beléd szerettem és konkrétan egész nap csak téged.....Szóval minden egyes pillanatban kivánlak.-Nehéz visszafognia magát a közelemben? Pedig nem vagyok valami eget rengetően szexi...

-Értem....De Jungkook, kérlek azt is vedd majd figyelembe, hogy tényleg mostoha testvérek vagyunk, ráadásul most már együtt vagyunk. Ezt titkolnunk kell. Meg ez így olyan fura...Együtt vagyunk, pedig mostoha "bátyjám" vagy és túl kanos vagy, ezért kellenek szabályok....Amiknek a fele nem is jár hozzá ahhoz, hogy gyengéd legyél hozzám.-De tényleg hülyeségnek tartom.

-Minden ahhoz járul hozzá, hogy neked jobb legyen, hidd el.

-Tényleg?! Miért, ha azt mondom, hogy "Apuchii!"-Adtam ki olyan hangot, mint a kurvák és közben bele haraptam a számba.-Akkor te gyengédebb leszel velem? Mert van egy olyan érzésem, hogy egyáltalán nem Jungkook!-Keltem ki magamból. Már nem azért, de szerintem most nekem van igazam.
Mikor ránéztem Jungkookra, ő tág szemekkel nézett, majd nagyot nyelt.

-Taehyung....Tény és való, hogy ezzel most kurvára felizgattál.

-Mindegy, hagyj most békén! A szabály csak akkor érvényes, ha.....

-Ha lefektetlek.-Fejezte be mondatomat Jungkook, majd helyeselt.

-De....Én nem akarom elveszíteni a szüzességem!!

-Előbb utóbb muszáj lesz. Amíg el nem vettem tőled a szüzességedet, addig nem lép érvénybe a szabály. Az első alkalmadnak az idejét te szabod meg. Mivel az lesz neked az első, nagyon óvatos leszek veled.

-ÁHÁÁÁÁ! Nyakon csíptelek
Jeon Jungkook ! Ha az elsőnél gyengéd tudsz lenni, akkor minek szabály? A többinél is tudsz ezek szerint gyengéd lenni!

-Tévedsz. Az elsőnél alapból gyengéd lennék, mivel veled még nem csináltam. Viszont a másodiknál már durvább lennék, mert rákapnék az érzésre és tudnám milyen veled csinálni. Nem tudnék egyszerűen leállni onnantól kezdve. Ha nem csinálhatnám veled, akkor hiány érzetem lenne. Az pedig kikészítene. Érted Tae?

-Mostmár kezdem megérteni....-Igazából nem. Ez teljesen hülye!

-A hirtelen kitöréseket nézd el nekem. Mint például az előbb...A folyosón.

-Rendben. Nem baj.-A nagy francokat nem baj! Csak azért mondtam ezt, hogy ne sértsem meg. Komolyan nincs semennyi önkontrollja?!

-Olyankor még vissza tudom fogni magam. Mindig kényszert érzek arra, hogy hozzád érjek, de még nem szabad.

-Nem szabad, mégis megteszed....-Sutymorogtam az orrom alatt.

-Próbálok nem hozzád érni, amíg te magad azt nem kéred.-Nyomott egy puszit a homlokomra és elkezdett kifelé menni.

-Hova mész Jungkook?

-A szobámba?-Nézett vissza rám mosolyogva.

-Megyek én is.-Pattantam ki az ágyból és átsiettem Jungkook szobájába. Mikor Jungkook is beért, csak furán nézett rám és bezárta az ajtót.

-Miért zártad be az ajtót?-Nyeltem egy nagyot.

-Nyugi, mindig beszoktam zárni....Vagyis nem mindig, csak amikor néha napján eszembe jut.-Vonta meg a vállát, majd levágodott az ágyra.-Egyébként miért jöttél át az én szobámba Taehyung?

-Csak nem akartam egyedül lenni.

-Anyukádnak meg azt mondtad, hogy én konkrétan egy senki vagyok és ha itt vagyok veled, ha nem, te akkor is egyedül vagy. Legalább is egyedül érzed magad mellettem.

-Nem ezt mondtam....Vagyis ez volt a lényege, de nem fogalmaztam ezt meg ilyen durván. Az csak egy burkolt üzenet volt. Nem akartalak megbántani.-Másztam bele az ölébe, majd megcsókoltam. Ahogy láttam rajta, eléggé meg is lepődött.

-Szeretlek Jungkook.-Öleltem át Jungkookot.

-Wooaw! Én is szeretlek Taehyung. Nagyon szeleburdi vagy, mi lett veled?

-Hm? Jaaa, semmi. Csak ki akarlak engesztelni.-Öleltem át még szorosabban.

-Hát....Ha igazán ki akarnál engesztelni, akkor ez édes kevés hozzá.

-Jungkoook, ne rontsd el!!! Ne legyél perverz.

-Azt se tudod mire gondoltam.

-Nem tudom, de tuti megint valami perverz dologra.

-Arra gondoltam, hogy főzhetnél valamit. Csak ennyire gondoltam.

-Ohh....Tényleg anyáék nem jönnek haza. Aaajjj!!

-Most mi a baj Tae?

-Semmi. Megyek csinálok vacsorát.-Indultam kifelé, de az ajtó nem nyílt. És azt se tudtam, hogy Jungkook hova rakta a kulcsot.

-Jungkook....Kinyitnád az ajtót?

-Nem.

-Mi?! Miért nem?

-Csak vicceltem.-Kelt fel ő is nagy mosollyal és felém kezdett el jönni.
-Kinyitom.-Dugta bele a kulcsot a zárba, majd elfordította azt, így kinyílt az ajtó is. Kiléptem rajta, majd jött mögöttem Jungkook is.
Amikor a lépcsőn már majdnem leértem, Jungkook egy nagyot rácsapott a seggemre.

-Áááááááh......Ez fájt, hülye!-Simogattam a fenekemet, miközben idegesen néztem Jungkookra, aki bőszen mosolygott.

-Jó a segged Taehyung. Azt hittem tisztában vagy vele, hogy szeretem csapkodni a popódat. Hiszen az enyém.-Nyalta meg a száját.

-Perverz! Megcsinálom a kaját, te menj vissza a szobádba!

-Naaaa....Had nézzem, ahogyan főzöl Tae!

-Haaajhhh....Jó, de akkor leülsz a pult mögé és nem hülyéskedsz!-Tette is amit kértem, majd belekezdtem a főzésbe.

-Ugye szereted a bolognait Jungkook?

-Persze.

Éppen a darált húst kavargattam, amikor 2 kezet éreztem meg a derekam körül. Kicsit megráztam a csipőmet, hogy engedjen el, de nem tette. Ficánkolni kezdtem, amit Jungkook nem nézett jó szemmel, így ismét kaptam a fenekemre egy csapást.

-Ahh! H-Hallod Jungkook, mondtam hogy ezt ne csináld! Hagyd abba! Oda fog égni a hús.

-Miután kész lesz a hús, folytatjuk.-Engedett el, majd visszaült a pult mögé.

-Nem.

-Nem szeretsz Taehyung?

-Hülye vagy?! De igenis nagyon szeretlek Jungkook, csak elsieted a dolgokat.

-Szerintem meg nem sietek el semmit...

-Nem fogok veled vitatkozni.

-Jó. De csak hogy tudd, mindig úgy van, hogy amikor elkezdjünk te is ugyan úgy vágysz rám.

-.......Akkor bele se kezdjünk.....-Öntöttem a sűrített paradicsomot a darált hús közé.

Amikor kész lett a szósz és a tészta is, megterítettem. Mind a ketten szedtünk magunknak, majd némán elkezdtük fogyasztani a vacsorát.

-Nagyon finom lett.-Törte meg a csendet Jungkook.

-Köszönöm.-Jelent meg egy halvány mosoly az arcomon. Mikor befejeztük a vacsorát elmosogattam, majd latusoltam. Jungkook is így tett.
Túl csendes....Tuti megbántottam. De én még....Hajh, úgy félek lefeküdni vele. Olyan....Fura lenne az egész, ha most lefeküdnénk, nem? Tudom, hogy jó érzés lenne, mivel az csinálja velem azokat a dolgokat, aki szeret. De képtelen lennék utána elé állni. Nem tudom miért, de félek. Talán jobb lenne, ha nem lennék ilyen gátlásos.
El kéne lazulnom. Többet kéne megengednem magamnak.

Mivel ezekkel a gondolatokkal nem tudtam álomra hunyni a szememet, átmentem Jungkook szobájába. Pontosítok....Mentem VOLNA, ha nem lett volna bezárva az ajtó. Így hát bekopogtam.

-Jungkook! Itt vagy, igaz? Be engednél kérlek?-Pár másodperc múlva halk lépteket hallok meg, amik az ajtó felé közelednek, majd Jungkook nyitja ki azt egy szál gatyába. Huh, de feszül rajta....

-Mit szeretnél?-Támaszkodott meg az ajtófélfának. Na most bevallom, hogy szexi ezzel a badboy stílusával.

-Öhm....Arra gondoltam....Aludhatnánk együtt. Nem tudok aludni és melletted mindig biztonságban érzem magam, szóval....

-Hm, csak nehogy egyedül érezd magad még véletlen.-Forgatta meg a szemét, majd kijjebb nyitotta az ajtót.

-Sajnálom Jungkook! Azt nem akartam....

-Mindegy, nem baj.-Engedte el a témát majd befeküdt az ágyba. A haja még mindig vizes és belelóg a szemébe.

-Mire vársz? Vagy ott akarsz aludni állva az ajtó előtt?-Kérdezte kicsit flegmán. Most mi baja van? Azért, mert még nem akarom csinálni? Vagy azért, mert vissza kell fognia magát? Miután lefekszek vele, szabályokkal kell majd együtt élnem, különben bevadul. Addig így fog viselkedni, amíg nem csinálom vele? Azt se akarom. 2 tűz között állok.

-Feküdj már le!-Mutatott maga mellé felhúzott szemöldökkel. Kicsit meghökkentem. Azt hiszem....Váltanom kell nekem is.

-Jungkook....-Lépkedtem az ágy felé. Mondanom sem kell mennyire kínosnak érzem most ezt. De megteszem vele. Mert szeretem.

-Mi a....-Nézett végig rajtam Jungkook.

-Jungkookh.-Csuklott el a hangom, amikor az ágyhoz értem, Jungkook felé kezdtem mászni, majd az ölébe ültem.

-Mit csinálsz Tae?

-Szeretném....Csinálni veled Jungkook.

-Mi?! Most? Holnap iskola.

-Nem érdekel Jungkook. Kérlek...Mutasd meg nekem milyen érzés, ha valaki szeret és szeretkezik velem.

-Biztos vagy ebben Taehyung?

-Igen.-Suttogtam már teljesen az ajkaira.

-Akkor most akarod csinálni?-Húzta tovább az időt Jungkook.

-Nem, majd talán 2 év múlva. Jungkook....Kérlek! Most én is akarom.-Hajoltam lassan az ajkaira, majd lágyan egy csókba hívtam, bár nem tudom, hogy pontosan hogyan is kell ezt rendesen csinálni. Mozgatni kezdtem párnácskáimat és lehunytam a szemeimet. Eszméletlen jó érzés csókolózni. Meghalok...Úgy érzem Jungkook fog egyszer végleg megölni. Szinte mindjárt kiugrik a szívem a helyéről. Pedig ez csak egy ártatlan kis csók.

-Kikészítesz Taehyung!-Fogta meg a vállaimat, majd egy egyszerű mozdulattal tepert maga alá.

-M-Mheg akarsz ölni Jungkook?-Néztem rá csillogó szemekkel. Mocskosnak érzem magam. Felizgultam Jungkook csókjától.

-Tessék? Dehogy akarlak!

-Akkor...Miért csinálod ezt velem?-Haraptam be a számat, majd a kezéért nyúltam. Megfogtam Jungkook csuklóját és lassan bedugtam a pólóm alá, amit egészen a bal mellkasomig vezettem fel. Ajkait mosolyra húzta, ahogyan megérezte szívem őrült kalapálását.

-Először is...Ne harapdáld az ajkad. Másodszor.....Tudom, hogy már az első pillanattól kezdve hatással vagyok rád. Emlékszel, amikor hánytál, csak mert gyilkosan tekintettem rád? Észre vettem, hogy a tested miképp reagál rám.

-Jungkookh.....-Nyeltem egy nagyot, amikor simogatni kezdte a mellkasom.

-Élvezed?

-I-Igenh Oppah!

-Rossz vagy. Biztos akarod? Ezután érvénybe fog lépni a szabályzat, amit majd még jobban át fogunk beszélni.

-Ah...Akahrom!

Nos....Lehet nem kellet volna bele egyeznem.