5.
*Taehyung pov.*
Kikészülök Jungkook kétes viselkedése miatt. Egyszer baromira kedves, máskor meg ilyen állat. Bezárkóztam a szobámba, úgyhogy nem fog zaklatni. Valószínűleg ki se fogok menni, majd csak holnap, mert iskola lesz. Szóval....Akkor most elemezzük a helyzetet, ha már itt vagyunk. Jungkook mind addig kedves volt, amíg rá nem csaptam a fenekére. Ezzel az volt a baj, hogy ő seme és nem uke. Utálja, ha rácsapnak a seggére. Tényleg, vajon rajtam kívül csapott már rá valaki ?Mindegy inkább hagyjuk. De...Én miért lehetek az ő ukéje, ha ő nem lehet az enyém? Mármint nem is akarom, csak rá akartam csapni a seggére, de felfújta a dolgot. Én már ezt nem értem. Akkor most olyan személy leszek számára, akit kedvére paskolgathat? Nem. Biztos, hogy nem. Nem teheti meg. Az sem érdekel ha jön a "büntetés". Felőlem elseggelhet, nem érdekel. De ezt nem hagyhatom. Az iskolában, akik bántanak, azoknak nyilván nem szólok vissza, mert hát az mégis csak más. Jungkooknak se szólok vissza szívesen, de ő legalább nem ver meg. Ebből a gondolat menetemből sem tudtam meg semmit. De talán egy dologgal megtudtam nyugtatni az elmém. Jungkook nem olyan rossz, mint akik a suliba bántanak. Uuu basszus tényleg. Jungkook elől titkolnom kell majd, hogy engem piszkálnak és bántanak, mert azt hazudtam neki, hogy nem bántanak. Oh, bárcsak így lenne. Minden nap kapok valamit az osztálytársaimtól. Nem jó értelemben.
-Gyerekek, megjöttünk!-Kiabálta apa. Ja, igen. Már apának kell hívnom. Ez meg lett beszélve. Jungkooknak is anyának kell hívnia az anyukámat. Pedig ez még csak a második nap vége. Most délután 4 van jelenleg.
-Taehyung, Jungkook! Gyertek le! Hoztunk nektek sütit.-Kiabálta anya, mire felkordult a gyomrom. A francba. Biztos van valami tartalék nasi a szobámban. Mindig van valami, szóval nem lesz gond.
-Öhm...Nem kérek, köszi!-Kiabáltam vissza. Ekkor kopogtak az ajtómon.
-Kisfiam, beszélnünk kell. Kérlek engedj be.-Hála Istennek, csak anyukám az. Kinyitottam az ajtót és leültünk az ágyamra beszélgetni.
-Figyelj fiam. Olyan keveset eszel mostanában. Még egy szelet sütit sem akarsz enni. Beteg leszel. Egyél többet a kedvemért fiam.
-De...Anya ezt te nem érted...Hajh tudod mit? Lemegyek és teletömöm magam sütivel.-Én csak Jungkookot szerettem volna kerülni. Anyukámat ott hagyva siettem le a konyhába. Nem sokkal utána igazából anyukám is lejött, szóval nem maradt fent egyedül. Gyorsan magamba tömtem pár szeletet a csokis finomságból és eközben anya végig nevetett rajtam.
-Nagyon finom! Legközelebb is hozzatok.-Mosolyogtam anyára. És én majdnem nem ettem belőle. Micsoda vétek lett volna.
-Jungkook miért nem jött le? Taehyung nézz be Jungkook szobájába légyszíves.-Kérte anya. Nincs semmi kedvem hozzá. Vagy csak még mindig sokk alatt vagyok.
-Muszáj? Biztos csak kockul hagyd csak. Nem akarok bemenni hozzá.
-Nem érdekel Kim Taehyung. Testvérek vagytok. Figyeljetek oda egymásra. Kérdezd meg, hogy mi a baja. Nincs vita. Nyomás!-Monta ellentmondást nem tűrő hangon.
-Jó.-Forgattam meg szememet és már mentem is fel a lépcsőn. Megálltam az ajtaja előtt, majd sóhajtottam egyet és bekopogtam. Kinyitottam az ajtót és bementem. Jungkook az ágyában fekszik, és telefonozik.
-Szia. Anya kérdezi, hogy mi a baj. A kedvenc sütidet hozták. Le kéne menned.
-Semmi bajom nincs.-Na persze. Komor fejet vág és a hangszíne is elég mély. Most elővette a rossz fiú stílusát és leszar mindent és mindenkit? Rám se néz.
-Látom, hogy van valami baj. Mond el.-Ültem rá az ágyára.
-Minek vagy itt? Semmi szükség nincs rá, hogy itt legyél a szobámban. -Még mindig csak a telefonja képernyőjét bámulja. Mi baja van velem? Ez most rosszul esett.
-Nem értem mi a bajod velem. Nem ártottam neked semmit. De ahogy akarod. Elhúzok a picsába és nem kell látnod már többet a mai nap. Legalább mondanád el mi a bajod van.-Huh, most kikeltem magamból. Nem beszéltem még így senkivel. Felálltam és már mentem volna ki, de drágalátos Jungkook úgy döntött, hogy visszahúz az ágyára.
-Bocs Tae. Felidegesítettek és rajtad csattant ez az egész. Tudom, hogy ez köcsögség volt tőlem. Sajnálom.-Úgy nézett a szemembe, mint valami kóbor kiskutya. Hipnotizál a kis sunyi.
-Nem haragszom Jungkook. Olyan nehéz kiigazodni rajtad.-Mondtam tekintetem lesütve.
-Miért?
-Te komolyan nem látod? Egyszer kedves vagy velem, máskor meg beveted a rossz fiú stílusod. Egyszer fura dolgokat művelsz velem, utána meg úgy viselkedsz, mintha mi sem történt volna. Kikészülök tőled! Nem tudom, hogy kellene viselkednem.-Miután ezeket elmondtam, próbáltam kerülni a tekintetét. Nem akarok a szemébe nézni. Azokba a sötét barna, gyönyörű és csillogó szemeibe. Már megint hülye vagyok. Fenéket gyönyörű. Nem érezhetsz semmit iránta Taehyung.
-Értelek. Most őszinte leszek veled. Ha nem úgy alakult volna, hogy mi mostoha tesók leszünk, hanem tegyük fel egy iskolába kerültünk volna, akkor valószínűleg nem is szóltam volna hozzád. Te túl szolíd vagy hozzám képest. Viszont így, hogy mostoha tesók lettünk rájöttem, hogy tényleg nagyon kedves és jófej vagy velem, ami nekem jól esik. Rajtad kívül még senki sem volt ilyen kedves velem. Mondjuk nem is akarom, mert rühellem az embereket. Kivéve téged...Ja, meg persze a barátaim, de most másik suliba fogok járni holnaptól. Te vagy a legkedvesebb személy számomra. Pfhuuuujjj, de nyálas ez a szöveg.-Ennek hallatán nevetés tört ki belőlem.-A lényeg az, hogy jó viszonyt akarok veled. De...Mire értetted azt, hogy fura dolgokat csinálok?-Tényleg nem tudja? Vagy csak játsza a hülyét? Aish. Sose lehet tudni mi jár a kobakjában.
-Őőő...Hát, amikor...-Nem mondtam tovább, mert már így is vörös a fejem és nagyon látványosan kerülöm a tekintetét. Szokásához híven, ismét állam alá vezette mutató és hüvelyk ujját, majd magával szembe fordította a fejem, így kényszerítve, hogy szemébe nézzek.
-Megmondtam. Ha veled beszélek, akkor nézz a szemembe.-Mintha olyan könnyű lenne egy ilyen félisten szemébe nézni. Tökéletes izmos test, tökéletes arc, tökéletes testalkat, tökéletes haj...Soroljam még? Ugyan már.-Szóval? Mire is gondoltál pontosan?-Kérdezte Jungkook.
-Akkor voltál fura, amikor...K-ki szívtad a nyakam és...Amikor a falnak nyomtál, majd az ágyadba dobtál.- Remegett a hangom végig. Mit is vártunk, hisz tekintetemet muszáj volt fénylő szempárjain tartanom. Hófehér bőröm most szinte vérvörös lehet.
-Értelek Taehyung. Vagyis azt nem, hogy miért zavar ez téged.-De kár, hogy nem feleselhetek neki. Na, vajon miért zavarhat engem észkombájn?-Túl jó alakod van Tae. Feleslegesnek találom egyébként azt is, hogy edz.-Nincs jó alakom, se semmim. Nem értem ő miért látja így.
-Na, megszólalt Zeusz.-Ezt is magamban akartam mondani, de úgy látszik nem nagyon sikerült.
-Te Istennek nézel engem?-Nevetett Jungkook. Hát... Mert most nem az ????-Kivételesen megengedem, hogy megnézhesd magadnak ezt a mester művet.-Mondom, hogy egoista. Gyorsan lekapta magáról a pólóját, így elém tárult tökéletesen kidolgozott felsőteste. Tágra nyíltak szemeim és ajkaim is elváltak egymástól, majd nyeltem egyet. Mikor feleszméltem, hogy én bizony nagyon is bámulom Jungkookot, elkaptam róla a tekintetem és a pólóm aljával kezdtem játszadozoni, ezzel elterelve a figyelmem róla. Miért reagálok így rá? Nem, nem tetszhet nekem Jungkook. Nem szabad. Undorító vagyok. Ez hogy lehetséges? Én hetero vagyok. Vagy csak voltam ? Ááh, nem bírom. Nem tudom mit érzek. Inkább nem is akarom megtudni.
-Taehyung. Azért vettem le a pólómat, hogy csodálhatsd a felső testem, de te ahogy látom nagyon szégyenlős vagy. Mond csak, voltál már korábban lánnyal?-Miért érdekli? Én csak ki akarok jutni innen.
-Nem...Nem jártam még senkivel.-Ismét csak lógattam a fejem kínomban.
-Nem pont arra gondoltam, hogy jártál-e valakivel, hanem....De ezek szerint azt sem...Ömm...Mutathatok valamit?-Félek. De kíváncsi is vagyok mit akar. De...Ugye nem...?
-Mit...Mit akarsz mutatni?-Nem válaszolt, csak közelebb jött hozzám. Kezét végig simította combomon, mire kirázott a hideg. Kicsit ellöktem magamtól, vette a lapot és abbahagyta.
-Mit akarsz tőlem Jungkook? Miért játszol velem?-Felálltam és elmentem az ágy mellől.
-Azt akarom, hogy érezd milyen az, ha ÚGY vagy valakivel. Nem áll szándékomban megfektetni, nyugodj meg Tae. Csak....Mindegy. Amikor megfektetek egy csajt annál nincs jobb érzés. Azért akartam neked ÉN mutatni pár dolgot, mert ha egy ribanccal csinálod először, akkor azt nagyon megbánnád. Te egy érzékeny ember vagy Taehyung és te csak a jó oldalát látod az embereknek. Bele szeretsz egy lányba, aki kihasznál téged, te meg bánkódsz. Ezt nem akarom.-MIIII?!!!?!
-De Jungkook. Én értem, hogy féltesz, de az nem normális, hogy te csinálod ezt velem.-WÁÁÁÁÁ! Szív rohamot kapok Jungkooktól.
-Miért nem normális? Nem bántanálak meg. Nem kellene érzelmeket táplálnod irántam. Nem kellene csalódnod. És megkapod a világ legjobb érzését. Csak jól jársz.
-Miről beszélsz Jungkook?! Ebben mi a jó?-Akadtam ki azon, amit Jungkook mondott. De ő még mindig félmeztelen volt, ezért már léptem volna ki a szobája ajtaján, de visszarántott és bezárta az ajtót. Neeeeeeee!!! Végem van.
-Hogy mi a jó ebben? Megmutatom.-Rálökött az ágyra és felém tornyosult.
-Hallod Jungkook! Engedj el! Nem akarok kipróbálni semmit! Engedj! -Próbálkoztam szabadulni alóla, de nem ment. Már vagy 3 perce rúgkapálózok alatta, ezért már kezdem feladni a harcot.
-Shhhhh...Nyugodj meg Tae! A lényeg az, hogy nyugodt maradj és élvezd, amit csinálok. Ne ellenkezz! Hidd el, jó lesz.-Már nyitottam volna a számat, hogy mondjak valamit, de mutató ujját számra tette és lepisszegett.
Nyakamat megnyalta, majd puszikkal lepte el. Egy neki tetszőleges ponton megszívta vékony bőrfelületem, mire felsóhajtottam.
-Megint túl sok ruha van rajtad Taehyung!-Levette rólam a pólómat és végig simított az egész felsőtestemen, de amikor keze alhasamhoz ért, egy nyögés szökött ki ajkaim közül. Tágra nyíltak a szemei, ezért a kezemmel kezdtem el takargatni a számat a nyögések tompítása érdekében.
-Máris megtaláltam az egyik gyenge pontodat Tae. Annyira érzékeny a bőröd.-Mondta.
Kezével ismét simogatni kezdett, majd megállt a mellbimbóimnál. Szemembe nézett Jungkook és perverz vigyor ült ki az arcára. Elkezdte ujjaival morzsolgatni azokat, majd az egyiket szájába vette és szopogatni kezdte és nyelvét is bele vitte a játékba. Én olyan erősen próbáltam befogni a számat a tenyereimmel, de teljesen hiába, ugyanis így is kiszűrődtek az elég hangos nyögéseim. Jungkook odahajolt a fülemhez.
-Jó érzés, igaz? Ezt bármikor megkaphatod. Csak egy szavadba kerül Taehyung. És ennél már csak jobb lehet.-Beleharapott a fülembe, majd rászorított mellbimbómra.
-Áááhhhm~!-Jungkook csak önelégülten mosolygott egyet és már áttért volna a gyenge pontom kényesztetésére, de a kopogás zaja megszakította őt ebben.
-Taehyung! Ott vagytok bent Jungkookal? Mi történt?!-Érdeklődött anya.
Istenem! Kérlek, csak ne bukjunk le! Igen, felelőtlen és idióta vagyok. De most az egyszer kegyelmezz meg rajtunk.
●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●
Hali gali!
Próbálom mihamarabb hozni a részeket, de van hogy közbe jön valami. Ettől függetlenül remélem élvezhető. 😘❤
●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●
Kikészülök Jungkook kétes viselkedése miatt. Egyszer baromira kedves, máskor meg ilyen állat. Bezárkóztam a szobámba, úgyhogy nem fog zaklatni. Valószínűleg ki se fogok menni, majd csak holnap, mert iskola lesz. Szóval....Akkor most elemezzük a helyzetet, ha már itt vagyunk. Jungkook mind addig kedves volt, amíg rá nem csaptam a fenekére. Ezzel az volt a baj, hogy ő seme és nem uke. Utálja, ha rácsapnak a seggére. Tényleg, vajon rajtam kívül csapott már rá valaki ?Mindegy inkább hagyjuk. De...Én miért lehetek az ő ukéje, ha ő nem lehet az enyém? Mármint nem is akarom, csak rá akartam csapni a seggére, de felfújta a dolgot. Én már ezt nem értem. Akkor most olyan személy leszek számára, akit kedvére paskolgathat? Nem. Biztos, hogy nem. Nem teheti meg. Az sem érdekel ha jön a "büntetés". Felőlem elseggelhet, nem érdekel. De ezt nem hagyhatom. Az iskolában, akik bántanak, azoknak nyilván nem szólok vissza, mert hát az mégis csak más. Jungkooknak se szólok vissza szívesen, de ő legalább nem ver meg. Ebből a gondolat menetemből sem tudtam meg semmit. De talán egy dologgal megtudtam nyugtatni az elmém. Jungkook nem olyan rossz, mint akik a suliba bántanak. Uuu basszus tényleg. Jungkook elől titkolnom kell majd, hogy engem piszkálnak és bántanak, mert azt hazudtam neki, hogy nem bántanak. Oh, bárcsak így lenne. Minden nap kapok valamit az osztálytársaimtól. Nem jó értelemben.
-Gyerekek, megjöttünk!-Kiabálta apa. Ja, igen. Már apának kell hívnom. Ez meg lett beszélve. Jungkooknak is anyának kell hívnia az anyukámat. Pedig ez még csak a második nap vége. Most délután 4 van jelenleg.
-Taehyung, Jungkook! Gyertek le! Hoztunk nektek sütit.-Kiabálta anya, mire felkordult a gyomrom. A francba. Biztos van valami tartalék nasi a szobámban. Mindig van valami, szóval nem lesz gond.
-Öhm...Nem kérek, köszi!-Kiabáltam vissza. Ekkor kopogtak az ajtómon.
-Kisfiam, beszélnünk kell. Kérlek engedj be.-Hála Istennek, csak anyukám az. Kinyitottam az ajtót és leültünk az ágyamra beszélgetni.
-Figyelj fiam. Olyan keveset eszel mostanában. Még egy szelet sütit sem akarsz enni. Beteg leszel. Egyél többet a kedvemért fiam.
-De...Anya ezt te nem érted...Hajh tudod mit? Lemegyek és teletömöm magam sütivel.-Én csak Jungkookot szerettem volna kerülni. Anyukámat ott hagyva siettem le a konyhába. Nem sokkal utána igazából anyukám is lejött, szóval nem maradt fent egyedül. Gyorsan magamba tömtem pár szeletet a csokis finomságból és eközben anya végig nevetett rajtam.
-Nagyon finom! Legközelebb is hozzatok.-Mosolyogtam anyára. És én majdnem nem ettem belőle. Micsoda vétek lett volna.
-Jungkook miért nem jött le? Taehyung nézz be Jungkook szobájába légyszíves.-Kérte anya. Nincs semmi kedvem hozzá. Vagy csak még mindig sokk alatt vagyok.
-Muszáj? Biztos csak kockul hagyd csak. Nem akarok bemenni hozzá.
-Nem érdekel Kim Taehyung. Testvérek vagytok. Figyeljetek oda egymásra. Kérdezd meg, hogy mi a baja. Nincs vita. Nyomás!-Monta ellentmondást nem tűrő hangon.
-Jó.-Forgattam meg szememet és már mentem is fel a lépcsőn. Megálltam az ajtaja előtt, majd sóhajtottam egyet és bekopogtam. Kinyitottam az ajtót és bementem. Jungkook az ágyában fekszik, és telefonozik.
-Szia. Anya kérdezi, hogy mi a baj. A kedvenc sütidet hozták. Le kéne menned.
-Semmi bajom nincs.-Na persze. Komor fejet vág és a hangszíne is elég mély. Most elővette a rossz fiú stílusát és leszar mindent és mindenkit? Rám se néz.
-Látom, hogy van valami baj. Mond el.-Ültem rá az ágyára.
-Minek vagy itt? Semmi szükség nincs rá, hogy itt legyél a szobámban. -Még mindig csak a telefonja képernyőjét bámulja. Mi baja van velem? Ez most rosszul esett.
-Nem értem mi a bajod velem. Nem ártottam neked semmit. De ahogy akarod. Elhúzok a picsába és nem kell látnod már többet a mai nap. Legalább mondanád el mi a bajod van.-Huh, most kikeltem magamból. Nem beszéltem még így senkivel. Felálltam és már mentem volna ki, de drágalátos Jungkook úgy döntött, hogy visszahúz az ágyára.
-Bocs Tae. Felidegesítettek és rajtad csattant ez az egész. Tudom, hogy ez köcsögség volt tőlem. Sajnálom.-Úgy nézett a szemembe, mint valami kóbor kiskutya. Hipnotizál a kis sunyi.
-Nem haragszom Jungkook. Olyan nehéz kiigazodni rajtad.-Mondtam tekintetem lesütve.
-Miért?
-Te komolyan nem látod? Egyszer kedves vagy velem, máskor meg beveted a rossz fiú stílusod. Egyszer fura dolgokat művelsz velem, utána meg úgy viselkedsz, mintha mi sem történt volna. Kikészülök tőled! Nem tudom, hogy kellene viselkednem.-Miután ezeket elmondtam, próbáltam kerülni a tekintetét. Nem akarok a szemébe nézni. Azokba a sötét barna, gyönyörű és csillogó szemeibe. Már megint hülye vagyok. Fenéket gyönyörű. Nem érezhetsz semmit iránta Taehyung.
-Értelek. Most őszinte leszek veled. Ha nem úgy alakult volna, hogy mi mostoha tesók leszünk, hanem tegyük fel egy iskolába kerültünk volna, akkor valószínűleg nem is szóltam volna hozzád. Te túl szolíd vagy hozzám képest. Viszont így, hogy mostoha tesók lettünk rájöttem, hogy tényleg nagyon kedves és jófej vagy velem, ami nekem jól esik. Rajtad kívül még senki sem volt ilyen kedves velem. Mondjuk nem is akarom, mert rühellem az embereket. Kivéve téged...Ja, meg persze a barátaim, de most másik suliba fogok járni holnaptól. Te vagy a legkedvesebb személy számomra. Pfhuuuujjj, de nyálas ez a szöveg.-Ennek hallatán nevetés tört ki belőlem.-A lényeg az, hogy jó viszonyt akarok veled. De...Mire értetted azt, hogy fura dolgokat csinálok?-Tényleg nem tudja? Vagy csak játsza a hülyét? Aish. Sose lehet tudni mi jár a kobakjában.
-Őőő...Hát, amikor...-Nem mondtam tovább, mert már így is vörös a fejem és nagyon látványosan kerülöm a tekintetét. Szokásához híven, ismét állam alá vezette mutató és hüvelyk ujját, majd magával szembe fordította a fejem, így kényszerítve, hogy szemébe nézzek.
-Megmondtam. Ha veled beszélek, akkor nézz a szemembe.-Mintha olyan könnyű lenne egy ilyen félisten szemébe nézni. Tökéletes izmos test, tökéletes arc, tökéletes testalkat, tökéletes haj...Soroljam még? Ugyan már.-Szóval? Mire is gondoltál pontosan?-Kérdezte Jungkook.
-Akkor voltál fura, amikor...K-ki szívtad a nyakam és...Amikor a falnak nyomtál, majd az ágyadba dobtál.- Remegett a hangom végig. Mit is vártunk, hisz tekintetemet muszáj volt fénylő szempárjain tartanom. Hófehér bőröm most szinte vérvörös lehet.
-Értelek Taehyung. Vagyis azt nem, hogy miért zavar ez téged.-De kár, hogy nem feleselhetek neki. Na, vajon miért zavarhat engem észkombájn?-Túl jó alakod van Tae. Feleslegesnek találom egyébként azt is, hogy edz.-Nincs jó alakom, se semmim. Nem értem ő miért látja így.
-Na, megszólalt Zeusz.-Ezt is magamban akartam mondani, de úgy látszik nem nagyon sikerült.
-Te Istennek nézel engem?-Nevetett Jungkook. Hát... Mert most nem az ????-Kivételesen megengedem, hogy megnézhesd magadnak ezt a mester művet.-Mondom, hogy egoista. Gyorsan lekapta magáról a pólóját, így elém tárult tökéletesen kidolgozott felsőteste. Tágra nyíltak szemeim és ajkaim is elváltak egymástól, majd nyeltem egyet. Mikor feleszméltem, hogy én bizony nagyon is bámulom Jungkookot, elkaptam róla a tekintetem és a pólóm aljával kezdtem játszadozoni, ezzel elterelve a figyelmem róla. Miért reagálok így rá? Nem, nem tetszhet nekem Jungkook. Nem szabad. Undorító vagyok. Ez hogy lehetséges? Én hetero vagyok. Vagy csak voltam ? Ááh, nem bírom. Nem tudom mit érzek. Inkább nem is akarom megtudni.
-Taehyung. Azért vettem le a pólómat, hogy csodálhatsd a felső testem, de te ahogy látom nagyon szégyenlős vagy. Mond csak, voltál már korábban lánnyal?-Miért érdekli? Én csak ki akarok jutni innen.
-Nem...Nem jártam még senkivel.-Ismét csak lógattam a fejem kínomban.
-Nem pont arra gondoltam, hogy jártál-e valakivel, hanem....De ezek szerint azt sem...Ömm...Mutathatok valamit?-Félek. De kíváncsi is vagyok mit akar. De...Ugye nem...?
-Mit...Mit akarsz mutatni?-Nem válaszolt, csak közelebb jött hozzám. Kezét végig simította combomon, mire kirázott a hideg. Kicsit ellöktem magamtól, vette a lapot és abbahagyta.
-Mit akarsz tőlem Jungkook? Miért játszol velem?-Felálltam és elmentem az ágy mellől.
-Azt akarom, hogy érezd milyen az, ha ÚGY vagy valakivel. Nem áll szándékomban megfektetni, nyugodj meg Tae. Csak....Mindegy. Amikor megfektetek egy csajt annál nincs jobb érzés. Azért akartam neked ÉN mutatni pár dolgot, mert ha egy ribanccal csinálod először, akkor azt nagyon megbánnád. Te egy érzékeny ember vagy Taehyung és te csak a jó oldalát látod az embereknek. Bele szeretsz egy lányba, aki kihasznál téged, te meg bánkódsz. Ezt nem akarom.-MIIII?!!!?!
-De Jungkook. Én értem, hogy féltesz, de az nem normális, hogy te csinálod ezt velem.-WÁÁÁÁÁ! Szív rohamot kapok Jungkooktól.
-Miért nem normális? Nem bántanálak meg. Nem kellene érzelmeket táplálnod irántam. Nem kellene csalódnod. És megkapod a világ legjobb érzését. Csak jól jársz.
-Miről beszélsz Jungkook?! Ebben mi a jó?-Akadtam ki azon, amit Jungkook mondott. De ő még mindig félmeztelen volt, ezért már léptem volna ki a szobája ajtaján, de visszarántott és bezárta az ajtót. Neeeeeeee!!! Végem van.
-Hogy mi a jó ebben? Megmutatom.-Rálökött az ágyra és felém tornyosult.
-Hallod Jungkook! Engedj el! Nem akarok kipróbálni semmit! Engedj! -Próbálkoztam szabadulni alóla, de nem ment. Már vagy 3 perce rúgkapálózok alatta, ezért már kezdem feladni a harcot.
-Shhhhh...Nyugodj meg Tae! A lényeg az, hogy nyugodt maradj és élvezd, amit csinálok. Ne ellenkezz! Hidd el, jó lesz.-Már nyitottam volna a számat, hogy mondjak valamit, de mutató ujját számra tette és lepisszegett.
Nyakamat megnyalta, majd puszikkal lepte el. Egy neki tetszőleges ponton megszívta vékony bőrfelületem, mire felsóhajtottam.
-Megint túl sok ruha van rajtad Taehyung!-Levette rólam a pólómat és végig simított az egész felsőtestemen, de amikor keze alhasamhoz ért, egy nyögés szökött ki ajkaim közül. Tágra nyíltak a szemei, ezért a kezemmel kezdtem el takargatni a számat a nyögések tompítása érdekében.
-Máris megtaláltam az egyik gyenge pontodat Tae. Annyira érzékeny a bőröd.-Mondta.
Kezével ismét simogatni kezdett, majd megállt a mellbimbóimnál. Szemembe nézett Jungkook és perverz vigyor ült ki az arcára. Elkezdte ujjaival morzsolgatni azokat, majd az egyiket szájába vette és szopogatni kezdte és nyelvét is bele vitte a játékba. Én olyan erősen próbáltam befogni a számat a tenyereimmel, de teljesen hiába, ugyanis így is kiszűrődtek az elég hangos nyögéseim. Jungkook odahajolt a fülemhez.
-Jó érzés, igaz? Ezt bármikor megkaphatod. Csak egy szavadba kerül Taehyung. És ennél már csak jobb lehet.-Beleharapott a fülembe, majd rászorított mellbimbómra.
-Áááhhhm~!-Jungkook csak önelégülten mosolygott egyet és már áttért volna a gyenge pontom kényesztetésére, de a kopogás zaja megszakította őt ebben.
-Taehyung! Ott vagytok bent Jungkookal? Mi történt?!-Érdeklődött anya.
Istenem! Kérlek, csak ne bukjunk le! Igen, felelőtlen és idióta vagyok. De most az egyszer kegyelmezz meg rajtunk.
●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●
Hali gali!
Próbálom mihamarabb hozni a részeket, de van hogy közbe jön valami. Ettől függetlenül remélem élvezhető. 😘❤
●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●
Коментарі