Az idő csak úgy repült és már azt vették észre az ikertestvérek, hogy még csak egy nap van a koronázásig. 24 óra múlva valaki a két herceg közül, király lesz. Baekhyun pontosan tudta ki lesz az, azonban a testvére nagyon bizonytalan volt. Ugyan úgy mint az édesanyjuk. Nem értett egyet azzal, hogy meg kell házasodniuk az ikreknek, a koronázás után, azonban nem hallgatta meg senki. Egy hónappal ezelőtt a király szüleinél voltak, hogy megbeszéljék, hogyan fog zajlani a koronázás napja. Meg szerette volna osztani az idős házaspárral ötletét, ám azok hallani sem akartak róla. Szerintük ez a család hagyománya, a fiuk is így lett király, akkor az unokáiknak is ezt az utat kell követni. Nem csak koronázás de esküvő is lesz, ugyanis arra a döntésre jutottak, hogy Baekhyun feleségül veszi Jihye hercegnőt, ezáltal az ő helye is be lesz biztosítva.
Két óra van még a koronázásig. Baekhyun azt a ruhát viseli amit egykor édesapjuk is, Taehyung pedig a nagyapjukét viselte. Amint kész volt a fiatalabb herceg, elment a gyerekkori játszószobába, mivel egyedül szeretett volna lenni. Nyugtalan volt, és bár tudta jól, hogy eljön ez a nap, most hogy konkrétan előtte van, nagyon nem akarta ezt. Viszont szégyent se akart hozni a családra. Kisgyerekként így döntöttek, hogy a testvére lesz a király, erre nevelték őket. Semmi értelme nem lenne másképp gondolkodni, dönteni. Nem veheti el ezt az ikerbátyától.
– Végre megtaláltalak. Taehyung percek óta keres téged – érkezik egy lágy női hang, mire a herceg megijed, de amint tudatosul benne, hogy ki keresi, egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait.
– Jobb ha most nem beszélek vele. Nem akarom megbántani – vallja be gondolatát, amit Nayeon figyelmesen végighallgat.
– Esetleg megtudhatom mi történt? – kérdezi óvatosan, hiszen nem tudja mennyire érzékeny témáról érdeklődik.
– Egész életünkbe erre a napra voltunk felkészítve, mégis hogy alig két óra van hátra, legszívesebben elmennék. Egy olyan helyre, ahol soha nem fognak megtalálni. Ahol önmagam lehetek, nem kell megfelelnem senkinek – önti ki a szívét keserű ízel a szájában. – Nem akarom ezt Nayeon. Nem akarom elvenni Jihye hercegnőt – mondja ki nagy nehezen az igazságot, mire a lány döbbenten nézz a fiatal férfira. Hiába kiskoruk óta együtt vannak, szinte együtt nöttekfel, van amit még a lény se tud. Nem azért mert nem szándékozta megosztani vele Baekhyun, csupán nem volt szabad beszéljen róla. Ám, most hogy úgyis el kell vegye a hercegnőt, nincs veszíteni valója, így inkább úgy döntött elmondja az igazságot.
– Tessék? – remeg meg hangja. Nem akarta elhinni, hogy egy ilyen fontos dolgot elhallgatott előle, és ez nagyon fájt neki. Úgy érezte nem bízott meg benne.
– Még a születésünk előtt eldöntötték, mi lesz a sorsunk. Nem volt választassunk Nayeon – suttogja lehajtva fejét, majd az ujjait kezdi el tördelni. – Taehyung lesz a király, nekem pedig el kell vennem Jihye hercegnőt.
– Nem...nem tehetünk semmit? – ül le a herceg mellé, egy szomoru, fájdalmas mosollyal ajkain.
– Sajnálom, de ez ellen nem tudok semmit tenni – motyogja megtörten. Nayeon szerette volna ma elmondani az érzéseit, hiszen az ikreknek ma van a születésnapjuk, és az édesség mellett ez szánta ajándéknak. Azonban így,  nem teheti meg.