Prológus
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
Epilogue
10
„Ha ezt olvasod, akkor azt jelenti, elég bátorságot vettem, ahhoz hogy elmondja az érzéseim. Vicces lehet, mert soha nem gondoltam, hogy ez megtörténhet. Ebben az életben, biztos, hogy nem. Annyi éven keresztül álmodoztam rólad, hogy nem tudtam mi a valóság és mi az én képzeletem szüleménye. Vajon a valóság, vagy csupán egy újabb álom? Mikor lesz esélyem? Egyáltalán megadod? Folyton ezeken gondolkodtam. Néha még most is, hiszen tudtam, hogy egy olyan lányra mint én, soha nem néznél rá. Tudom jól, csak azért mert nem akarsz szégyent hozni a családra, és meg is értem, de...fáj. Iszonyúan fáj, hogy nem mondhatom el neked, szeretlek, hogy nem ölelhetsz át, nem érezhetem a közelséget. Szeretlek Taehyung, mindennél jobban. Sajnálom ha ezzel gondot okozok, de nem tudom magamban tartani. Holnap király leszel, így már semmi esélyem, hogy közelebb kerüljek hozzád. Habár eddig se volt sok esélyem, azonban mégis reménykedtem. Talán nem is kellett volna találkoznunk? Az lett volna a legjobb, ugyanakkor örülök ennek, hiszen egy csodás embert ismerhetem meg. Biztos nem én vagyok az első nő, aki szerelmet vall neked, de abban biztos vagyok, hogy az egyetlen, aki őrökké szeretni fog. Most bizonyára kérdezed miért van egy gyűrű a levél mellett. Nagyapa ezzel a gyűrűvel kérte meg nagymamám kezét. Nevetséges igaz? Reménykedtem abban, hogy te is ezzel a gyűrűvel kéred meg a kezem. Egy csodás, felejthetetlen esküvőnk lesz. Idővel születik két gyönyörű gyermekünk, Nevetséges az egész, azonban így könnyebb elfogadnom, hogy soha nem lehetek a tied. Légy mindig boldog, én szeretett királyom”
Baekhyun nem akart hinni szemeinek. Ez egy szerelmes levél méghozzá a bátyának szánta valaki. A kérdés az, hogy ki lehet az írója, és erről miért nem mondott neki semmit? Ennyire szégyellné, hogy nem egy nemes család lányába lett szerelmes. Ekkor hirtelen bevillant neki valami. Lehetséges, hogy Taehyung, nem is érte mondott le a trónról? Dühösen szorítja meg a levelet, majd kisiet a szobából. Az idősebb keresésére indul, ki meg is talál a kertben egy padon ülve.
– Ezt neked írták – ejti az idősebb ölébe a levelet. Taehyung először nem értette mint akar, de amint megpillantotta kedvese levelét, pironkodva sütötte le szemeit. Tudta, hogy el kellett volna mondania Baekhyun-nak. – Várom a magyarázatot – szólal meg a fiatal király pár perc elteltével. Úgy gondolta elég időt hagyott neki, hogy mindent átgondoljon.
– Pár hónapja ismertem meg Soyi-t – kezdett bele a hosszú történetnek, de a fiatalabb félbeszakította.
– Itt csak egy Soyi van. Hogy te...miért nem mondtad, hogy Jungkook unokatestvérét szereted? – emeli fel kissé a hangját, mire az idősebb oda teszi a tenyerét. Nem lenne jó, ha valaki meghallaná.
– Az első pillanattól kezdve, olyan kedves volt és én akaratlanul de megkedveltem őt. Néha titokban találkoztunk, ott abban a kis faházban – mutat az egyik irányba, ahol minden bizonnyal az említett dolog van –  Nem tudom mikor és hogyan, de beleszerettem – nem kellett többet mondjon. Szavak nélkül is megértette Baekhyun, hogy a lány miatt is mondott le a trónról, hiszen így gond nélkül vele lehet.

© Seolhee Byun,
книга «Kingdom of Heaven».
Коментарі