Baekhyun igyekezett a terembe, ahol a koronázás fog történni. Alig maradt neki pár perce, míg elkezdődik, és remélte, nem fog elkésni. Mit gondolnának a többiek róla? Mennyire nem veszi ezt komolyan, és hogy nagyon szétszórt.
– Szeretném megköszönni, hogy ennyien eljöttek a koronázásra – áll fel a király egy büszke mosoly kíséretében. – Valamint a rengeteg ajándékot is köszönjük a fiaim nevében is – mutat az ikrekre, kik kénytelenek egy mosoly csalni ajkaikra. Egyikőjük se szeretne itt lenni. Míg Taehyung legszívesebben a szobájában olvasná a legújabb kapott könyvét, addig Baekhyun egy bizonyos személlyel szerette volna tölteni az időt.
– Ezen az estén, örömmel jelentem be az új királyt, ki örök békét teremt a birodalomba – szólal meg újra a király pár perc elteltével. Mindenki aki a terembe tartózkodott, meghajol a király előtt, illetve a hercegek előtt is. Kim király büszkén emeli fel a koronát majd fordul a fiaihoz. Itt az idő, hogy megkoronázzák Taehyung-ot, ahogy azt már egész kicsi korukban eldöntötték. – Tiszteljétek az új király, Taehyung-ot – helyezi a koronát az említett fejére, ám ahelyett, hogy örülne neki, keserű mosollyal ajkain, áll fel és fordul az emberek felé. – Büszke vagyok rád fiam – ölelte meg az édesapja, és talán ez kellett Taehyung-nak, hogy bátorságot vegyen és az apja szemébe nézzen. Nem teheti ezt az öcsével, hiszen a koronáz ő érdemli, nem más.
– Köszönöm mindenkinek, hogy eljött, a bizalmat, hogy jó király lehetnék – fordul ismét a tömeghez, mire Baekhyun felkapja a fejét. Ugye nem arra készül, amire gondol? – Nagyon sokat jelent nekem, hogy jó királynak látnak, azonban ez itt – veszi le fejéről a koronát, majd a fiatalabbhoz fordul – nem engem illett, hanem egy sokkal jobb embert, ki mindig mellettem volt és segített.
– Mit csinálsz fiam? – kérdezte az apjuk dühösen, ám Taehyung nem foglalkozott vele. Elhatározta magát, és meg is valósítja.
– Lemondok a trónról, hogy a legjobb ember kaphassa meg – szeretetteljes mosollyal helyezi a koronát Baekhyun fejére. Soha nem kételkedett abban, hogy ő lenne a valaha legjobb király, ezért is tette ezt. Csak ők ketten tudják, valójában Taehyung soha nem volt alkalmas a trónra. Őt csak azért akarták királynak mert az első szülött, azonban elsiklottak amellett, hogy az Öcse sokkal alkalmasabb erre. A felkészítő órákon azért volt olyan jó, mert titokban Baekhyun segített neki a tanulásban. Hosszú órákon át ott ült mellette, hogy megtanuljon mindent. Nem érezte helyesnek, hogy ezek után is ő legyen a király.

– Miért tetted ezt Taehyung? – kérdezte indulatosan az apja, a kertben. Nemrég lett vége a koronázásnak, és apjuk nem hagyhatta ezt a tettet szó nélkül. Egy herceg nem mondhat le a trónról, csak mert más alkalmasabb rá.
– Ha veszekedni szeretnél, akkor itt vagyok én, de a bátyám hagyd békén – jelenik meg az újdonsült király, félbeszakítva a beszélgetést. – Nem kényszerítheted rá ha nem érzi magát alkalmasnak.
– Ezt épp te mondod? Ugyan fiam, a trón nagy felelősséggel jár, nem holmi gyerekjáték – megvetően nézz végig fián, azonban ezt őt már nem érdekli.
– Nem ismersz elégé apa. Gyere bátyám, menjünk ünnepelni.