11. Megoldás
Yoongi szemszöge
Reggel nagyon kipihentnek éreztem magam. Tegnap miután szeretkeztünk Jiminnel ami fantasztikus volt, majd elmentünk zuhanyozni, utánna nem igazán történt semmi. Ketten bebújtunk az ágyba és csak beszélgettünk, majd egy idő után szerelmem elaludt a karjaim közt én pedig követtem.
Óvatosan kikeltem Jimin mellől, úgy hogy még csak véletlenül se ébresszem fel. Sikerült is, majd utam a mosdóba vezetett, hogy megmossam az arcom és a kisebb dolgaimat elintézzem. Ezután lementem a föld szintre, mert kitaláltam, hogy készítek egy jó kis reggelit Jiminnek. Biztos éhes lesz ha felkel. De amint leértem, véletlen meghallottam amint, Yuna telefonon beszél valakivel. Nagyon szomorú volt a hangja és kétségbeesett.
- 3,000,000 won szükséges?... - És nincs más megoldás?... - Ha nem csináljuk meg akkor soha nem fog többé látni?... Értem. Hát köszönöm hogy felhivott... - viszonthallásra. - azzal Yuna lerakta a telefont, majd a konyhapultra könyökölve fogta meg fejét.
- Jóreggelt. - mentem oda hozzá. - Mitörtént?
- Neked is jóreggelt Yoongi. Semmi különös csak Jimin orvosa hívott fel. Jajj nem tudom mitévő legyek. Ugye az volt a tervem hogy Jimint beiratom egy iskolába ahol tud majd tanulni és nem lesz úgy elveszve, de hogyan csináljam hogyha ő nem szeretne vakon elmenni és ráadásul nagyon hosszú idő lenne míg megtanulna úgy önállósulni, hogy mindent egyedül csináljon. Mit csináljak? - mondta most már szemembe nézve. Végig láttam mennyire kétségbeesett és nem tudja mi a következő lépés.
- És mit mondott az orvos?- kérdeztem rám. Igazából nagyon érdekel hogy mit mondott és mitől lett ennyire rosszkedvű Jimin anyukája.
- Hogy van megoldás, Jimin újra láthatna. De... - mondta anyukája és még egy keserű mosolyt is eleresztett.
- De? - kérdeztem vissza.
- De rengeteg pénzbe kerül. 3,000,000 won- ba kerül a műtét. Én most nem tudok ennyit kifizetni. Az orvos azt mondta hogy ad egy kis időt hogy gondolkodjak, kB 2 hetet, mert azútán felhivja a következő páciensét akinek ugyan az a műtét szükséges és akkor neki lesz lehetősége, mert ugye sajnos az a gép ami segítségével visszanyerné Jimin a látását, kell bele egy szérum amit a lezerhez adagol hozzá a gép és ettől fog meggyógyulni a beteg. - mesélte el azt amit minden bizonnyal az orvos is mondott Yunának.
- Értem - nyögtem ki, mert még meg kell emesztenem a most hallottakat. Közbe rezgett egyet a telom, ami azt jelentette, hogy üzenetem érkezett.
J-Hobi : SZIA. Hogy vagy te hős szerelmes? Talizzunk ma valamikor már hiányzik a hülye fejed.
Én :
Szia. Köszi jól vagyok. Úgy is szeretnék mondani valamit 😉. Majd írok hogy hol és mikor. A te hülye fejed is hiányzik.
- Figyelj Yoongi azt szeretném kérni hogy Jiminnek még ne szólj róla rendben? Nem szeretném hogy beleélje magát olyanba amit lehet hogy nem adhatok meg neki. - én csak bólintottam egyet hogy megértettem. Ezután Yuna kisétált a konyhából engem egyedül hagyva a gondolataimat. Telefonom is elraktam hogy ne zavarjon a reggeli készítésben.
Hogyan tudnék én is segíteni Jiminnek és az anyukájának. Talán majd Hobi is tud valamit ötletelni velem erről. Remélem Jimin szereti a rántottát.
***
Miután Jimint felkeltettem csókjaimmal, rendesen meghatódott a reggeli miatt. Azt mondta hogy ő neki sokat jelent hogy ennyi mindent megteszek érte. Hát persze hogy meg hisz minden nap minden egyes órájában, és percében, és másodpercében egyre jobban belészeretek. Képes lennék érte mármire. Igaz kevés ideje ismerem de olyan amikor mellette vagyok mintha mindig is ismertem volna.
Most épp J-hope ajtaja előtt állok és várom hogy le tolja a képét. Jimin azt mondta nyugodtan menjek át, de megigertette velem hogy ma is ott alszom nála, szóval majd vissza kell mennem a szerelmemhez. Bár nem kellett nagyon győzködni engem hogy menjek vissza. Egyből igent mondtam rá.
- Szia Yoongi. - szabta fel az ajtót barátom majd a megszokott pacsinkkal köszöntött.
- Szia Hobi. - köszöntem én is majd bementunk a házba. A nappaliban a hatalmas kanapéra leültünk hogy ott vitassuk meg az ügyeinket. A dohányzóasztalon már ki volt készítve egy tálba kekszek és chips, na meg két pohár amiben üdítő két jégkockával diszelgett.
- Na mesélj mitörtént veled mostanában?- kezdte el a beszélgetést Hobi.
- Röviden már nem vagyok szingli. Jiminnel nagyon összemelegedtünk. Nagyon szeretem őt. Tegnap lefeküdtünk és csodálatos volt. Soha nem éreztem magam ennyire boldognak mint amikor vele vagyok.
- barátom csak tátott szájjal hallgatta végig a mondandom.
- Várj lefeküdtetek?
- Igen.
- De hisz még alig ismered, mivan ha csak kihasznál téged? Egyáltalán mit kell ott dolgoznod?
- kérdezte barátom. Tényleg ő neki még nem is mondtam semmit a helyzetéről.
- Tudod ez elég bonyi. Igazából annyi a feladatom hogy amikor az anyukája dolgozik ott kell lennem vele. Hogy vigyázzak rá és segítsek neki mindenben.
- De miért? - ráncolta össze szemöldökét majd pár másodperc múlva megváltozott. - Várj talán beteg?
- Ami azt illeti sajnos látássérült. Megvakul egy balesetben. - mesélem el neki az igazat.
- Basszus haver nem tudtam, már a végén azt feltételeztem hogy tök rossz fiú. Bocsi. - mondta bűnbánóan.
- Semmi baj nem tudtad. Amúgy bemutatlak neki ha szeretnéd. Hmm?
- Az jó lenne. Megismerhetem végre álmaid pasiját. - nevetett fel a mondata végére.
- Igen. Amúgy kérdezni is akartam. Mert ma kiderült hogy van egy műtét amivel meggyógyulna Jimin csak az a baj hogy 3,000,000 won-ba kerül és sajnos most ők nincsenek annyira jó anyagi helyzetbe, és azon gondolkodtam hogy Jiminért eladóm a dalaimat és a pénzből állnám a műtétet.. - nem tudtam befejezni mert barátom közbe szólt.
- Állj! Mi? Eladód a munkáid amiken éveken keresztül dolgoztál? Ennyire szereted őt? - kérdezte.
- Mindennél jobban. Bármire képes vagyok érte. Ismersz valakit akit érdekelne? - remélem ismer mert akkor kénytelen vagyok nekem keresni de az meg biztos hogy elven e egy csomó időt.
- Ami azt illeti ismerek egy Kim Namjoon nevű reppert aki szerintem szívesen megvenné az egész albumot tőled. Rengeteg pénze van, igazi nagy ember, de az az igazság hogy nem jó vele ujját húzni. Hallodtam pletykákat miszerint megölette az egyik dalszerzőjét mert átverte. - mondta ami kissé beparáztatott de még kell próbálnom.
- És hogy találjuk meg vagy hogy beszéljek vele?
- Igazából egy haverom megadta a cége számát, szóval felhivhatnád. - mondta elhúzott szájjal. Látszik hogy ő is nagyon parázik. De ha nem csinalunk rosszat akkor nem lesz gond.
- Minek kellett neked a száma?
- Én is akartam eladni neki számot de az meg ráér. - mondta a választ. - tessék hívd fel. - adta oda a telóját. Rá is kattintottam a hívás gombra. A telefon kicsengett, majd pár perc múlva fel is vette egy fiatal hölgy.
- Jónapot itt Kim zenei vállalat. Miben segithetek? - üdvözölt a lány a vonal másik végén.
- Jónapot én Min Yoongi vagyok és Kim Namjoont keresem. Egy albumot szeretnék neki eladni.
- Ő értem uram. Bejelentkezessel tud a főnök úrral beszélni. Adatok holnapra egy időpontot ha az megfelel hm?
- Rendben az jó lesz köszönöm.
- Rendben van akkor holnap várjuk a cégnél 4 órakor. A recepción csak a nevét kell mondania.
- Köszönöm szépen.
- Mi köszönjük. Viszonthallásra.
- Viszhall. - azzal elraktam a telefont. Majd barátom felé fordultam.
- Holnap találkozom vele. Remélem hogy tetszeni fog neki az album. - mondtam barátomnak és egy halvány mosolyt eresztette el. Jimin érted bármire képes vagyok ígérem meglesz a pénz hogy láthass és boldog életed legyen. Velem.
Itt az új rész. Köszönöm hogy velem vagytok és olvassátok a történetem. Remélem még mindig leköti a figyelmeteket.
Szeretlek titeket.
Reggel nagyon kipihentnek éreztem magam. Tegnap miután szeretkeztünk Jiminnel ami fantasztikus volt, majd elmentünk zuhanyozni, utánna nem igazán történt semmi. Ketten bebújtunk az ágyba és csak beszélgettünk, majd egy idő után szerelmem elaludt a karjaim közt én pedig követtem.
Óvatosan kikeltem Jimin mellől, úgy hogy még csak véletlenül se ébresszem fel. Sikerült is, majd utam a mosdóba vezetett, hogy megmossam az arcom és a kisebb dolgaimat elintézzem. Ezután lementem a föld szintre, mert kitaláltam, hogy készítek egy jó kis reggelit Jiminnek. Biztos éhes lesz ha felkel. De amint leértem, véletlen meghallottam amint, Yuna telefonon beszél valakivel. Nagyon szomorú volt a hangja és kétségbeesett.
- 3,000,000 won szükséges?... - És nincs más megoldás?... - Ha nem csináljuk meg akkor soha nem fog többé látni?... Értem. Hát köszönöm hogy felhivott... - viszonthallásra. - azzal Yuna lerakta a telefont, majd a konyhapultra könyökölve fogta meg fejét.
- Jóreggelt. - mentem oda hozzá. - Mitörtént?
- Neked is jóreggelt Yoongi. Semmi különös csak Jimin orvosa hívott fel. Jajj nem tudom mitévő legyek. Ugye az volt a tervem hogy Jimint beiratom egy iskolába ahol tud majd tanulni és nem lesz úgy elveszve, de hogyan csináljam hogyha ő nem szeretne vakon elmenni és ráadásul nagyon hosszú idő lenne míg megtanulna úgy önállósulni, hogy mindent egyedül csináljon. Mit csináljak? - mondta most már szemembe nézve. Végig láttam mennyire kétségbeesett és nem tudja mi a következő lépés.
- És mit mondott az orvos?- kérdeztem rám. Igazából nagyon érdekel hogy mit mondott és mitől lett ennyire rosszkedvű Jimin anyukája.
- Hogy van megoldás, Jimin újra láthatna. De... - mondta anyukája és még egy keserű mosolyt is eleresztett.
- De? - kérdeztem vissza.
- De rengeteg pénzbe kerül. 3,000,000 won- ba kerül a műtét. Én most nem tudok ennyit kifizetni. Az orvos azt mondta hogy ad egy kis időt hogy gondolkodjak, kB 2 hetet, mert azútán felhivja a következő páciensét akinek ugyan az a műtét szükséges és akkor neki lesz lehetősége, mert ugye sajnos az a gép ami segítségével visszanyerné Jimin a látását, kell bele egy szérum amit a lezerhez adagol hozzá a gép és ettől fog meggyógyulni a beteg. - mesélte el azt amit minden bizonnyal az orvos is mondott Yunának.
- Értem - nyögtem ki, mert még meg kell emesztenem a most hallottakat. Közbe rezgett egyet a telom, ami azt jelentette, hogy üzenetem érkezett.
J-Hobi : SZIA. Hogy vagy te hős szerelmes? Talizzunk ma valamikor már hiányzik a hülye fejed.
Én :
Szia. Köszi jól vagyok. Úgy is szeretnék mondani valamit 😉. Majd írok hogy hol és mikor. A te hülye fejed is hiányzik.
- Figyelj Yoongi azt szeretném kérni hogy Jiminnek még ne szólj róla rendben? Nem szeretném hogy beleélje magát olyanba amit lehet hogy nem adhatok meg neki. - én csak bólintottam egyet hogy megértettem. Ezután Yuna kisétált a konyhából engem egyedül hagyva a gondolataimat. Telefonom is elraktam hogy ne zavarjon a reggeli készítésben.
Hogyan tudnék én is segíteni Jiminnek és az anyukájának. Talán majd Hobi is tud valamit ötletelni velem erről. Remélem Jimin szereti a rántottát.
***
Miután Jimint felkeltettem csókjaimmal, rendesen meghatódott a reggeli miatt. Azt mondta hogy ő neki sokat jelent hogy ennyi mindent megteszek érte. Hát persze hogy meg hisz minden nap minden egyes órájában, és percében, és másodpercében egyre jobban belészeretek. Képes lennék érte mármire. Igaz kevés ideje ismerem de olyan amikor mellette vagyok mintha mindig is ismertem volna.
Most épp J-hope ajtaja előtt állok és várom hogy le tolja a képét. Jimin azt mondta nyugodtan menjek át, de megigertette velem hogy ma is ott alszom nála, szóval majd vissza kell mennem a szerelmemhez. Bár nem kellett nagyon győzködni engem hogy menjek vissza. Egyből igent mondtam rá.
- Szia Yoongi. - szabta fel az ajtót barátom majd a megszokott pacsinkkal köszöntött.
- Szia Hobi. - köszöntem én is majd bementunk a házba. A nappaliban a hatalmas kanapéra leültünk hogy ott vitassuk meg az ügyeinket. A dohányzóasztalon már ki volt készítve egy tálba kekszek és chips, na meg két pohár amiben üdítő két jégkockával diszelgett.
- Na mesélj mitörtént veled mostanában?- kezdte el a beszélgetést Hobi.
- Röviden már nem vagyok szingli. Jiminnel nagyon összemelegedtünk. Nagyon szeretem őt. Tegnap lefeküdtünk és csodálatos volt. Soha nem éreztem magam ennyire boldognak mint amikor vele vagyok.
- barátom csak tátott szájjal hallgatta végig a mondandom.
- Várj lefeküdtetek?
- Igen.
- De hisz még alig ismered, mivan ha csak kihasznál téged? Egyáltalán mit kell ott dolgoznod?
- kérdezte barátom. Tényleg ő neki még nem is mondtam semmit a helyzetéről.
- Tudod ez elég bonyi. Igazából annyi a feladatom hogy amikor az anyukája dolgozik ott kell lennem vele. Hogy vigyázzak rá és segítsek neki mindenben.
- De miért? - ráncolta össze szemöldökét majd pár másodperc múlva megváltozott. - Várj talán beteg?
- Ami azt illeti sajnos látássérült. Megvakul egy balesetben. - mesélem el neki az igazat.
- Basszus haver nem tudtam, már a végén azt feltételeztem hogy tök rossz fiú. Bocsi. - mondta bűnbánóan.
- Semmi baj nem tudtad. Amúgy bemutatlak neki ha szeretnéd. Hmm?
- Az jó lenne. Megismerhetem végre álmaid pasiját. - nevetett fel a mondata végére.
- Igen. Amúgy kérdezni is akartam. Mert ma kiderült hogy van egy műtét amivel meggyógyulna Jimin csak az a baj hogy 3,000,000 won-ba kerül és sajnos most ők nincsenek annyira jó anyagi helyzetbe, és azon gondolkodtam hogy Jiminért eladóm a dalaimat és a pénzből állnám a műtétet.. - nem tudtam befejezni mert barátom közbe szólt.
- Állj! Mi? Eladód a munkáid amiken éveken keresztül dolgoztál? Ennyire szereted őt? - kérdezte.
- Mindennél jobban. Bármire képes vagyok érte. Ismersz valakit akit érdekelne? - remélem ismer mert akkor kénytelen vagyok nekem keresni de az meg biztos hogy elven e egy csomó időt.
- Ami azt illeti ismerek egy Kim Namjoon nevű reppert aki szerintem szívesen megvenné az egész albumot tőled. Rengeteg pénze van, igazi nagy ember, de az az igazság hogy nem jó vele ujját húzni. Hallodtam pletykákat miszerint megölette az egyik dalszerzőjét mert átverte. - mondta ami kissé beparáztatott de még kell próbálnom.
- És hogy találjuk meg vagy hogy beszéljek vele?
- Igazából egy haverom megadta a cége számát, szóval felhivhatnád. - mondta elhúzott szájjal. Látszik hogy ő is nagyon parázik. De ha nem csinalunk rosszat akkor nem lesz gond.
- Minek kellett neked a száma?
- Én is akartam eladni neki számot de az meg ráér. - mondta a választ. - tessék hívd fel. - adta oda a telóját. Rá is kattintottam a hívás gombra. A telefon kicsengett, majd pár perc múlva fel is vette egy fiatal hölgy.
- Jónapot itt Kim zenei vállalat. Miben segithetek? - üdvözölt a lány a vonal másik végén.
- Jónapot én Min Yoongi vagyok és Kim Namjoont keresem. Egy albumot szeretnék neki eladni.
- Ő értem uram. Bejelentkezessel tud a főnök úrral beszélni. Adatok holnapra egy időpontot ha az megfelel hm?
- Rendben az jó lesz köszönöm.
- Rendben van akkor holnap várjuk a cégnél 4 órakor. A recepción csak a nevét kell mondania.
- Köszönöm szépen.
- Mi köszönjük. Viszonthallásra.
- Viszhall. - azzal elraktam a telefont. Majd barátom felé fordultam.
- Holnap találkozom vele. Remélem hogy tetszeni fog neki az album. - mondtam barátomnak és egy halvány mosolyt eresztette el. Jimin érted bármire képes vagyok ígérem meglesz a pénz hogy láthass és boldog életed legyen. Velem.
Itt az új rész. Köszönöm hogy velem vagytok és olvassátok a történetem. Remélem még mindig leköti a figyelmeteket.
Szeretlek titeket.
Коментарі