Jimin szemszöge

Anyu 1 hete hívta fel az orvost aki egyből adott egy időpontot. A műtét pontosan holnap lesz. Nagyon izgulok. Yoongi mindig mellettem van, aminek nagyon örülök, mert különben tuti nagyon magányosnak érezném magam. Szerencse hogy itt van ez a cukor falat is nekem. Cho. Annyira imádom, igaz hogy nem látom az édes kis pofiját de amilyen puha a szőre és ahogy bújik hozzám az ellenállhatatlan. És nem lehet nem szeretni.

Épp a konyhában vacsorázunk négyesben, mert J-hopet is meghívtuk.

- Izgulsz kicsim? - szólal meg anyu.

- Igen nagyon, de nem félek. Nagyon szeretnélek már látni titeket. - mondom nekik egy halvány mosoly kíséretében, miközben érzem ahogy Yoongi az asztal alatt megszórítja a kezem.

- Nem is kell félned mi itt vagyunk melletted Jimin. - mondja párom mellőllem. Anyunak is elmondtuk már hogy hivatalosan is egy párt alkotunk.
J-hope is jó barátom lett ezalatt a rövid idő alatt. Yoongi pedig annyira figyelmes és torodo velem hogy csak még jobban szerelmes vagyok belé. Ma este kényeztetni akarom őt. Vagyis jobban mondva szeretnék vele lefeküdni megint.

- Köszönöm hogy mellettem vagytok. Sokat jelent nekem. Holnap a műtét pedig sikeres lesz és végre láthatlak titeket. - mondom optimista hozzáállással.

Még egy óráig Hope nálunk volt beszélgetni aztán elment haza. Anyu a konyhába mosogatott a hangokból ítélve, mi Yoongival pedig a nappaliban ültünk a kanapén.

- Ma van számodra egy meglepetésem.-mondtam szerelmemnek. Halványan elmosolyodom a perverz gondolataim miatt mivel eszembejutott amit terveztem ma estére.

- Igen és mi lenne az? Hmm? - hajol a fülem hez szerelmem majd a nyakamra nyom egy gyengéd puszit. A jóleső érzésre kiráz a hideg és az izgalmam a nadrágomban is észlelhető lesz. Mit tesz velem ez a fiú?

- Majd megtudod. - mondtam majd két kezem közé veszem arcát hogy egy szenvedélyes csókban részesítem. A csókunkat anyu torokköszörülése szakította meg.

- Bocsánat fiatalok hogy megzavartalak titeket, csak mondani akartam hogy találkozom egy barátnőmmel a munkahelyemről. - mondta anyu.

- Rendben anyu érezd jól magad.

- Nektek is jó szórakozást. - a mondat végére elmosolyodott anyu, hallottam a hangján.

- Sziasztok--azzal az ajtó nyitodása és csukása jelezte hogy anyu már el is ment.

- Hol is hagytuk abba? - kérdeztem incselkedve szerelmemtől. - Jah már tudom. - azzal újra két kezem közé fogtam a puha arcát és szenvedélyes csókba invitáltam. Kezeimmel végig tapogadtam szerelmem testét a ruhán keresztül, de amikor már a elkezdtem volna vedkoztetni megállított.

- Szerintem menjünk fel a szobádba. - azzal felállt felkapott ölébe mennyasszon pózba és már el is indult velem az emeletre hogy végre újra egymáséi legyünk teljesen.

Amint a puha ágyamon feküdtem felettem pedig Yoongi tornyosuló alakja teljesen el ette az eszem. Nagyon beinditott. Basszus mikor lettem én ilyen? Vicces, de remélem hogy neki sincs ellenére a perverzkedésem.

Hirtelen lefagytam, mikor is megéreztem puha ajkait a sajátomén. Lassan és szerelmesen irányította a csókot. Bárcsak megállna most az idő hogy örökké csak ez a pillant legyen.
Egyik keze zongorázott a testemen amitől libabőrös lettem a ruha alatt. Én sem hagytam hogy teljesen el egye az eszem az édes ajkaival és puha ujjaival amik kényeztettek, mert egy egyszerű mozdulattal lekaptam róla felsőjét hogy testünk között ne legyen semmi zavaró tényező.

Egy idő után áttért nyakamra amit ugyan úgy finom és puha csíkokkal lepett be. Fenomenális érzés hogy olyan valaki kezei közt fekszel aki tényleg szeret. Pár helyen még is szívta a bőröm mitől ajkai közül halk nyögés szökött ki.

Amikor már mind a ketten anyaszült meztelenek voltunk Suga négykézlábra állított, majd hátamon szép lassan végigsimitott vágatomig.

- Ne ijedj meg ami most jön, mert ilyenben még nem volt részed. Csak szeretném megkostolni a mézesbödönöd. Ígérem élvezni fogod. - fekem simogatta közben, majd egy kisebbet rá is csapott. Tetszik hogy elragadja a hév.

Én nem szolalok meg csak várom hogy végrehajtsa a vágyát rajtam. Amint megérzem a síkos nyelvét rozsámnál rögtön egy hatalmasat nyögtem fel. 

- Ahh. - Meglepődök hogy ilyen hangok is képesek kijönni a torkomon. Mondjuk amikor az első együttlétünk volt sem voltam nagyon halk. Végig szánt rajtam többször majd nyelvét is bedugja nyilásomba amitől biztos hogy pulzálok oda lennt.
Nagyon jó érzés hogy az leírhatatlan. Ilyen kellemes és izgatott meg soha nem éltem át.
Szerelmem megunva cselekedetét dugta fel nekem első ujját hogy izgalmasabbá tegye, meg persze hogy kitágitson. Kicsit még kellemetlen a tágitás része de ő mindig eltereli a figyelmem valamivel. A csókjaival vagy amikor ott lent simogat közben ami nagyon jó és rá tesz egy lapáttal. A vagyamat fokozza azzal is amikor a fülembe suttog néha mocskos és néha szerelmes mondatokat. Egyszerűen imádom ezt a fiút és vele akarom leélni az életem.

Mikor már elég tágnak ítélt fülembe suttogta hogy most ő jön. Ettől végig futott rajtam a borzongás, szinte az egész testem libabörben úszik tőle.
Szép lassan nyomodott belém. Mind a ketten felnyögtünk a kellemes érzésre. Végre megint egybeforrtunk. Az elején lassú tempóban hajszoltuk magunkat a gyönyörkapuja felé, majd egyre gyorsabban.

- Ahh énh mindjárth elh... - mondom nyögve.

- Akkor fordulj meg. - mondta határozottan. Én tettem amit mondott a hátamra feküdtem. Ő egyből ráhajolt nemesebbik felemre amitől megint egy hatalmasat nyögtem, szinte sikitottam a gyönyörtől. Néhány pillanat múlva már át is léptem azt a bizonyos kaput amitől a csillagokat látok. Szinte azt sem tudtam hol vagyok. Párom minden egyes cseppem lenyelt majd újra egy határozott mozdulattal belémhatolt. Gyors tempóban kezdett mozogni bennem amitől a szemeim fenn akadtak. Yoongiról csak úgy folyt a víz. Csodálatos látvány ahogy hajszolja magát a gyönyör felé.
Éreztem ahogy remeg a himvesszője ami arra enged következtetni hogy ő is most ment el. Elfáradt teste rámzuhant, fejét pedig nyakhajlatomba temette.

- Szeretlek. - mondja halkan kapkodva a levegőt.

- Én is szeretlek Yoongi--simogatom hátát. Fantasztikus ez a nap.

- Nem is tudtam hogy ennyire perverz vagy. - szólalok meg egy idő után

- Csak megakartalak kóstolni és nem kellett csalódnom finom vagy... Nagyon. - mondta majd egy csókot lehelt az ajkamra.

- Alszunk? Nagyon elfáradtam. - mondtam ő pedig legördült rólam mivel még mindig rajtam feküdt. Magához húzott jó szorosan miután hallodtam hogy leveszi magáról az óvszert és le dobja.
Adott egy puszit fejemre engem pedig elnyelt az álom.

***

Most épp egy kórházi ágyon fekszem az egyik kórteremben ahova betessékelt a nővér. Most hogy itt vagyunk a műtét előtt kicsit izgulok.

- Nem lesz semmi baj szerelmem. - simogatja karom Yoongi. Úgy örülök hogy itt van velem. Már nagyon várom hogy lássam az arcát. Anyu most épp valami kaját szerez maguknak. Mivel én reggel sem ehettem a műtét miatt így én is nagyon éhes vagyok de nem ehetek sajnos.

- Tudom, amíg itt vagy velem semmi baj nem lehet - mosolyogtam felé. Ő pedig megsimogatta az arcom.

- Jónapot, Park Jimin. A műtő elő van készítve, szóval elkezdjük a beavatkozást. Nem lesz semmi baj erről biztosíthatom. - hallom meg az orvos mély hangját.

- Rendben mehetünk. - mondom az előbbi hang irányába. - Mond meg anyunak hogy szeretem. És téged is. És hamarossan látjuk egymást. Kérlek majd legyél itt amikor leveszik majd a kötéseket. - mondom most ár Yoongi felé.

- Persze szerelmem ez csak természetes én is szeretlek. Én itt fogok rád várni. - csókot lehel a számra bucsúzóul.
Pár perc múlva érzem hogy az agy megmozdul, szóval már megyünk is a bizonyos gyógyulás felé. Nagyon boldog vagyok.

- Nem lesz semmi baj. Most szépen rád rakom a maszkot amitől majd szép lassan álomba merülsz. Álmodj szépeket. - rámrakta és már éreztem is a hatást mert utolsó mondata már elhallkult . Szemeim lecsuktam bekerültem az álmok világba.

Yoongi szemszöge

Miútán szerelmem elvitték a műtőbe nem sokkal anyukája is belépett az ajtón egy-két becsomagolt szendvicsel.

- Kisfiam? Már el is vitték?- kérdezi miközben leül a szobában elhelyezett asztalhoz.

- Igen pár perce. Azt mondtad hogy szeret és adjam át neked. Utánna bejott hozam egy nővér és mondta hogy 4 órás lesz műtét. - mondom Jimin anyukájának aki már közben nekiállt elpusztitani az egyik szendvicset.

- Az sok idő. Menj nyugodtan addig haza lefürdeni meg rendbeszedni magad. És mire kihozzák Jimint addigra vissza érsz dögösen. - kacsint rám nekem pedig el kell mosolyodnom hogy mennyire természetesen kezel engem.

- Azthiszem igazad van. Pár óra múlva már itt is vagyok. Nem kell neked semmi? Mivel tudom hogy itt maradsz.

- Nem köszönöm. Akkor várunk majd Jiminnel. Egyél is majd valamit otthon rendben?

- Rendben. - majd ki is léptem a szobából. Határozott lépésekkel hagytam el a kórházat hogy minél előbb haza érjek és vissza is tudják jönni azonnal amint elkészültem.
Hazafelé menet érzem hogy valami más lett. Mintha valaki követne vagy figyelne.

- Hé Yoongi azt hitted hogy nem jövok rá hogy átbasztál? - hallok meg egy mély hangot a hátam mögül.
Lassan fordulok meg hogy még nézzem ki az aki rámkiabált.
Amint tekintetem találkozik az övéve már tudom hogy nagy szarban vagyok. Az utcán egy lélek sincs, amit furcsálok de nem tudok vele mint kezdeni mert Namjoon újra hozzám szól.

- Engem nem lehet átverni, vagyis de de senki nem ússza meg. Ugye érted mire gondolok? - mosolyodik el szinte horror filmek be illően.

- Én tényleg nem akartam és megmagyarázom. - emelem fel kezeim védekezés kép magam elé.

- Most már késő és nem érdekel a magyarázat megfizetsz azért amit tettél. Azthitted nem veszem észre hogy eggyel kevesebb dalt adtál én pedig rendesen kifizettelek, mert jó gyereknek tűntél és tényleg tehetséges vagy de ennyi. - mondta majd csak annyit észleltem hogy valami hangosan puffan és egy éles fájdalom hasít a testembe. Lelőtt ez az elmebeteg Namjoon. Ráfogok a fájdalmas részre és látom hogy minden tiszta vér. Térdeim megrogynak így az aszfalton kötök ki. Látom ahogy Namjoon beszáll egy fekete furgonba majd elhajt. Szinte röktön elfekszem és szemeim előtt minden elsötétült.