20. Örökre
Yoongi szemszöge
2 évvel később.
Mai nap nagyon különleges nap számomra. Ma végre megnéznek a szüleim a színpadon. Egy álmom vált valóra az elmúlt években. Van egy gyönyörű, helyes, okos, kedves barátom akit mindennél jobban szeretek. Aki segített nekem a karrierem rendbeszedésében. Olyan dolgot tett értem amert nagyon hálás vagyok. Körülbelül egy éve megirtam még egy albumot, de sajnos pénzem nem volt rá hogy felvegyem. Jimin ekkor már olyan híres festő lett hogy az egész város tudta hogy ki is ő. Na most az én szerelmem segített. A bevételéből amit a festmények eladásával szerzett azt nekem adta, így zökkenőmentesen felvettem az albumom. Amint elvittem egy kiadónak, nekik elsőre megtetszett és azt mondták hogy nagyon tehetséges vagyok. Nos ma van a nagykoncertem amit Seoul legnagyobb arenájában rendeztek meg. Ide meghivtam a szüleimet, mivel tudom hogy apa nem ezt az életet szánta nekem ezért itt és most a színpadon befogom neki mutatni az igaz Yoongit.
- Izgulsz? - kérdezte tőlem Jimin az öltözőben. A hatalmas tükörből láttam ahogy szerelmesen rám mosolyog.
- Egy kicsit, de amíg te itt vagy velem addig nem történhet semmi rossz. - simitottam kezére ami a vállamon pihent.
- Láttam a szüleidet is. Már az első sorban vannak. - mondta el a végén pedig felnevettet. Imádom amikor nevét egyszerűen varázslatos a hangja.
- Remélem nem lesz annyira hangos nekik. - én is nnevettem. - Jimin?
- Hmm?
- A fellépés után szeretnélek elvinni valahova. - mondtam neki komolyan.
- Nem leszel fáradt? - kérdezte kis aggódalommal.
-Nem szerelmem.
- Akkor rendben elvihetsz valahová. - mosolygott újra majd egy lágy csókot hintett a számra.
- 2 perc és kezdünk. - Jött be az öltözőbe a menedzserem.
- Máis megyek. - fordultam felé majd fel is álltam a székből és az ajtó felé indultam.
- Ügyes légy. - mondta életem szerelmem majd szorosan megölelt.
- Az összes dalt neked éneklem majd. - egy cuppanos nyomtam a feje bubjára majd ki is mentünk a színfalak mögé majd a függöny előtt megálltunk. Egy utolsó pillantás váltottunk, majd én egyenesen a színpad közepére sétáltam a mikrofonhoz.
***
A koncertem nagyon jól siker. A közönség a nevemet kiabálta folyamatossan. Nagyon jól éreztem magam. A 2 órás koncert után alig tudtam eljonni a színpadról. Igaz elfáradtam, nagyon, de még el kell vinnem az én Jiminemet valahova.
- Jajj kicsi fiam. Annyira büszke vagyok rád. - futott oda hozzám anyu a színpad mellé.
Jimin is ott állt mellettünk és büszke tekintettel figyelt engem. Annyira édes.
- Köszönöm anyu.
- Fiam!- hallottam meg apám mély hangját is.
- Igen apa? Hogy tetszett? - kérdeztem felcsigázottan.
- Hát..... Azt kell mondjam.... Hogy.. Király volt fiam. - mondta mosolyogva majd a vállam a boxolt. Na hát ilyet sem csinált még.
- Jaj de örülök. - Anyu karolt át mindkettőnket majd húzott egy családi ölelésre. Csak egy valami hiányzott. Jimin. Kinyújtottam a kezem hogy elérjem a kis kezét, majd nagy nehezen közénk húztam. Így teljes a családom.
- Jimin az anyukád merre van ? - kérdezte anyu páromtól.
- Szerintem most már el ment haza mert Chonak gondoskodás van szüksége. - mosolygott rá.
- Olyan édes az a kutyus úgy imádom. - áradozott anyu.
- Hát igen Yoongi választotta. - ölelt meg szerelmem.
- Anyu, apu, köszönöm hogy eljöttetek, nagyon sokat jelentett nekem. Jimin mi pedig menjünk mert még van neked egy meglepetésem. - adtam egy csókot fejére. A szüleimtől elköszöntünk és már mentünk is ki a hátsó kijárathoz ahol leparkoltunk.
- Na és hova megyünk? - kérdezte Jimin amikor már mind a ketten beszálltunk és az öveket is becsatoltuk.
- Az meglepetés szívem. Most pedig helyezd magad kényelemben mert 1 órás lesz az út. - mondtam felé pillantva, hogy megfigyeljem a reakcióját.
- Mii? Hova viszel? - meglepődőtt fejjel vizslatott engem.
- Nyugi nem foglak megölni. - poénkodtam, majd el is indultunk. A rádióban halkan szólt a zene ami nekem már most meghitté tette az estét. Nagyon izgulok. Főleg mivel megakarom kérni Jimin kezét. Csak ezért megyünk el hogy a lehető legszebbé tegyem neki ezt az estét. Szeretem Jimin, meg az életemnek is jobban, és szerintem ő is így van ezzel. Ő is szeret tudom, érzem. A városból már jócskán kiértünk így már csak az autó reflekrója világította meg a sötét utat. A csillagok az égen most sokkal jobban ragyognak. Remélem Jimin is érzi ezt a varázslatot ami köztünk van. A nagy gondolkozásomat a rádió zavarta meg. Vagyis nem is az hanem az esti híradó ami épp most hallunk.
- Jimin kérlek hangosítsd fel a rádiót.
-tette is amit kértem majd a híradós hangja hangosabb lett az autóban.
-Kim Namjoon a híres zenei producer és reppert elítélték csalásért, bántalmazásért és gyilkosságért. 20 év fogház büntetést kap. - hallgattuk a lényeget
- Ezt nem hiszem el. Végre megérdemli a büntetését. - mondta Jimin felém fordulva.
- Soha nem gondoltam volna hogy azt az embert rács mögé tudják majd dugni. - néztem továbbra is az utat.
- Én sem, de az a lényeg hogy bűnhődni fog, méghozzá nem is kevés ideig.
- Köszönöm hogy velünk tartottak az esti híradóban. Most pedig újra hallgassunk egy kis zenét. Egy új csillag új albumáról választunk egy dalt. Kérem hallgassák meg az új tehetséges Min Yoongi dalát a "people" - t.
- Yoongi ez a te dalod a rádióban. - zsongott be Jimin. Ő tudja az összes dalom. Amint elindult együtt énekeltünk el az egészet. Így az idő is gyorsabban haladt és mire esze kaptam már oda is értünk.
- Meg is érkeztünk. Gyere mutatom az utat. - mondtam majd megfogta a kezét amit össze is kulcsoltunk. Már a délelőtt folyamán voltam itt hogy mindent előkészítsek, így csak annyi lesz a dolgom hogy a telefonomon bekapcsoljam a világítást. Amint ez még is tettem Jimin a szája elé kapta a kezét.
- Úristen Yoongi ez gyönyörű és ezt te csináltad?- kérdezte rám nézve könnyes szemmel Jimin. Én csak bólintottam majd oda vezettem szerelmem a székhez, majd mind a ketten le is ültünk egy más mellé.
- Miért kapom ezt? - kérdezte meghatodottan.
- Azért mert megérdemled. Azt akarom hogy mindig boldog légy. Azt akarom hogy mindig mellettem legyél jóban és rosszban. Te vagy számomra a levegő mert ha nem lennél én biztos hogy belepusztulnék. Te vagy a mindenem Park Jimin. - álltam fel az asztaltól hogy szerelmem elé tudják sétálni. Amint odaértem egyből térdre is helyezkedtem. Jimin itt egyből tudta hogy mi fog történni. Szemei kipattantak a helyéről, és a sokk meg a meghatódóttság miatt könnyek gyűltek azokba a gyönyörű szembogarakba.
-Yoongi? - most már a kezeit is a szája elé kapta.
- Park Jimin. Te vagy életem nagy szerelmem. Szeretném ha velem maradnál örökre. Amióta megismertelek az életem fenekestül megváltozott, persze jó irányba. Vigyázni akarok rád, boldoggá szeretnélek tenni, az összes álmod megakarom valósítani veled. Szeretném hogy együtt öregedjünk meg egymás mellett szóval Park Jimin megtisztelnel engem azzal hogy hozzám jössz? - néztem fel rá, majd a kis dobozát is fel nyitottam amiben a nagymamám rámhagyott gyűrűje pihent.
- Igen, igen, igen és igen. - mondogatta és rám borult sírva. Olyan erősen ölelt hogy szinte alig kaptam levegőt de nem bántam mivel igent mondott nekem. Ez életem legboldogabb napja. Lassan elvált tőlem én pedig a kis ujjára húztam a kis ékszert. Tökéletes volt a pillanat. Lassan egymás ajkaira hajoltunk hogy még egy csókkal is boldogabbá tegyük egymást. Most már minden tökéletes. Mind a ketten valóra váltottunk az álmunk és most egy új fejezet kezdődik az életünkben amit már együtt fogunk átélni. Egy más mellett leszünk jóban rosszban, betegségben, egészségben. Minden nehézség ellenére örökké együtt leszünk.
- Nagyon szeretlek Jimin.
- Én is nagyon szeretlek Yoongi.
Vége
Köszönet
Lám itt lenne az utolsó rész. Remélem hogy nem csalódtatok. Nagyon köszönöm hogy bátoritottatok l, és mellettem maratattok, na meg persze Jimin és Yoongi mellett is. A hibákért most is bocsánatot kérek. De most már ez a sztory lezárult egy boldog befejezéssel.
2 évvel később.
Mai nap nagyon különleges nap számomra. Ma végre megnéznek a szüleim a színpadon. Egy álmom vált valóra az elmúlt években. Van egy gyönyörű, helyes, okos, kedves barátom akit mindennél jobban szeretek. Aki segített nekem a karrierem rendbeszedésében. Olyan dolgot tett értem amert nagyon hálás vagyok. Körülbelül egy éve megirtam még egy albumot, de sajnos pénzem nem volt rá hogy felvegyem. Jimin ekkor már olyan híres festő lett hogy az egész város tudta hogy ki is ő. Na most az én szerelmem segített. A bevételéből amit a festmények eladásával szerzett azt nekem adta, így zökkenőmentesen felvettem az albumom. Amint elvittem egy kiadónak, nekik elsőre megtetszett és azt mondták hogy nagyon tehetséges vagyok. Nos ma van a nagykoncertem amit Seoul legnagyobb arenájában rendeztek meg. Ide meghivtam a szüleimet, mivel tudom hogy apa nem ezt az életet szánta nekem ezért itt és most a színpadon befogom neki mutatni az igaz Yoongit.
- Izgulsz? - kérdezte tőlem Jimin az öltözőben. A hatalmas tükörből láttam ahogy szerelmesen rám mosolyog.
- Egy kicsit, de amíg te itt vagy velem addig nem történhet semmi rossz. - simitottam kezére ami a vállamon pihent.
- Láttam a szüleidet is. Már az első sorban vannak. - mondta el a végén pedig felnevettet. Imádom amikor nevét egyszerűen varázslatos a hangja.
- Remélem nem lesz annyira hangos nekik. - én is nnevettem. - Jimin?
- Hmm?
- A fellépés után szeretnélek elvinni valahova. - mondtam neki komolyan.
- Nem leszel fáradt? - kérdezte kis aggódalommal.
-Nem szerelmem.
- Akkor rendben elvihetsz valahová. - mosolygott újra majd egy lágy csókot hintett a számra.
- 2 perc és kezdünk. - Jött be az öltözőbe a menedzserem.
- Máis megyek. - fordultam felé majd fel is álltam a székből és az ajtó felé indultam.
- Ügyes légy. - mondta életem szerelmem majd szorosan megölelt.
- Az összes dalt neked éneklem majd. - egy cuppanos nyomtam a feje bubjára majd ki is mentünk a színfalak mögé majd a függöny előtt megálltunk. Egy utolsó pillantás váltottunk, majd én egyenesen a színpad közepére sétáltam a mikrofonhoz.
***
A koncertem nagyon jól siker. A közönség a nevemet kiabálta folyamatossan. Nagyon jól éreztem magam. A 2 órás koncert után alig tudtam eljonni a színpadról. Igaz elfáradtam, nagyon, de még el kell vinnem az én Jiminemet valahova.
- Jajj kicsi fiam. Annyira büszke vagyok rád. - futott oda hozzám anyu a színpad mellé.
Jimin is ott állt mellettünk és büszke tekintettel figyelt engem. Annyira édes.
- Köszönöm anyu.
- Fiam!- hallottam meg apám mély hangját is.
- Igen apa? Hogy tetszett? - kérdeztem felcsigázottan.
- Hát..... Azt kell mondjam.... Hogy.. Király volt fiam. - mondta mosolyogva majd a vállam a boxolt. Na hát ilyet sem csinált még.
- Jaj de örülök. - Anyu karolt át mindkettőnket majd húzott egy családi ölelésre. Csak egy valami hiányzott. Jimin. Kinyújtottam a kezem hogy elérjem a kis kezét, majd nagy nehezen közénk húztam. Így teljes a családom.
- Jimin az anyukád merre van ? - kérdezte anyu páromtól.
- Szerintem most már el ment haza mert Chonak gondoskodás van szüksége. - mosolygott rá.
- Olyan édes az a kutyus úgy imádom. - áradozott anyu.
- Hát igen Yoongi választotta. - ölelt meg szerelmem.
- Anyu, apu, köszönöm hogy eljöttetek, nagyon sokat jelentett nekem. Jimin mi pedig menjünk mert még van neked egy meglepetésem. - adtam egy csókot fejére. A szüleimtől elköszöntünk és már mentünk is ki a hátsó kijárathoz ahol leparkoltunk.
- Na és hova megyünk? - kérdezte Jimin amikor már mind a ketten beszálltunk és az öveket is becsatoltuk.
- Az meglepetés szívem. Most pedig helyezd magad kényelemben mert 1 órás lesz az út. - mondtam felé pillantva, hogy megfigyeljem a reakcióját.
- Mii? Hova viszel? - meglepődőtt fejjel vizslatott engem.
- Nyugi nem foglak megölni. - poénkodtam, majd el is indultunk. A rádióban halkan szólt a zene ami nekem már most meghitté tette az estét. Nagyon izgulok. Főleg mivel megakarom kérni Jimin kezét. Csak ezért megyünk el hogy a lehető legszebbé tegyem neki ezt az estét. Szeretem Jimin, meg az életemnek is jobban, és szerintem ő is így van ezzel. Ő is szeret tudom, érzem. A városból már jócskán kiértünk így már csak az autó reflekrója világította meg a sötét utat. A csillagok az égen most sokkal jobban ragyognak. Remélem Jimin is érzi ezt a varázslatot ami köztünk van. A nagy gondolkozásomat a rádió zavarta meg. Vagyis nem is az hanem az esti híradó ami épp most hallunk.
- Jimin kérlek hangosítsd fel a rádiót.
-tette is amit kértem majd a híradós hangja hangosabb lett az autóban.
-Kim Namjoon a híres zenei producer és reppert elítélték csalásért, bántalmazásért és gyilkosságért. 20 év fogház büntetést kap. - hallgattuk a lényeget
- Ezt nem hiszem el. Végre megérdemli a büntetését. - mondta Jimin felém fordulva.
- Soha nem gondoltam volna hogy azt az embert rács mögé tudják majd dugni. - néztem továbbra is az utat.
- Én sem, de az a lényeg hogy bűnhődni fog, méghozzá nem is kevés ideig.
- Köszönöm hogy velünk tartottak az esti híradóban. Most pedig újra hallgassunk egy kis zenét. Egy új csillag új albumáról választunk egy dalt. Kérem hallgassák meg az új tehetséges Min Yoongi dalát a "people" - t.
- Yoongi ez a te dalod a rádióban. - zsongott be Jimin. Ő tudja az összes dalom. Amint elindult együtt énekeltünk el az egészet. Így az idő is gyorsabban haladt és mire esze kaptam már oda is értünk.
- Meg is érkeztünk. Gyere mutatom az utat. - mondtam majd megfogta a kezét amit össze is kulcsoltunk. Már a délelőtt folyamán voltam itt hogy mindent előkészítsek, így csak annyi lesz a dolgom hogy a telefonomon bekapcsoljam a világítást. Amint ez még is tettem Jimin a szája elé kapta a kezét.
- Úristen Yoongi ez gyönyörű és ezt te csináltad?- kérdezte rám nézve könnyes szemmel Jimin. Én csak bólintottam majd oda vezettem szerelmem a székhez, majd mind a ketten le is ültünk egy más mellé.
- Miért kapom ezt? - kérdezte meghatodottan.
- Azért mert megérdemled. Azt akarom hogy mindig boldog légy. Azt akarom hogy mindig mellettem legyél jóban és rosszban. Te vagy számomra a levegő mert ha nem lennél én biztos hogy belepusztulnék. Te vagy a mindenem Park Jimin. - álltam fel az asztaltól hogy szerelmem elé tudják sétálni. Amint odaértem egyből térdre is helyezkedtem. Jimin itt egyből tudta hogy mi fog történni. Szemei kipattantak a helyéről, és a sokk meg a meghatódóttság miatt könnyek gyűltek azokba a gyönyörű szembogarakba.
-Yoongi? - most már a kezeit is a szája elé kapta.
- Park Jimin. Te vagy életem nagy szerelmem. Szeretném ha velem maradnál örökre. Amióta megismertelek az életem fenekestül megváltozott, persze jó irányba. Vigyázni akarok rád, boldoggá szeretnélek tenni, az összes álmod megakarom valósítani veled. Szeretném hogy együtt öregedjünk meg egymás mellett szóval Park Jimin megtisztelnel engem azzal hogy hozzám jössz? - néztem fel rá, majd a kis dobozát is fel nyitottam amiben a nagymamám rámhagyott gyűrűje pihent.
- Igen, igen, igen és igen. - mondogatta és rám borult sírva. Olyan erősen ölelt hogy szinte alig kaptam levegőt de nem bántam mivel igent mondott nekem. Ez életem legboldogabb napja. Lassan elvált tőlem én pedig a kis ujjára húztam a kis ékszert. Tökéletes volt a pillanat. Lassan egymás ajkaira hajoltunk hogy még egy csókkal is boldogabbá tegyük egymást. Most már minden tökéletes. Mind a ketten valóra váltottunk az álmunk és most egy új fejezet kezdődik az életünkben amit már együtt fogunk átélni. Egy más mellett leszünk jóban rosszban, betegségben, egészségben. Minden nehézség ellenére örökké együtt leszünk.
- Nagyon szeretlek Jimin.
- Én is nagyon szeretlek Yoongi.
Vége
Köszönet
Lám itt lenne az utolsó rész. Remélem hogy nem csalódtatok. Nagyon köszönöm hogy bátoritottatok l, és mellettem maratattok, na meg persze Jimin és Yoongi mellett is. A hibákért most is bocsánatot kérek. De most már ez a sztory lezárult egy boldog befejezéssel.
Коментарі