Fél nappal korábban

Yoongi szemszöge

- Sok pénzt kell szereznem ha elakarok menni egy stúdióba, hogy felvegyem az első albumom amit írtam.-mondom legjobb barátomnak.

J-hoppal kiskorunk óta ismerjük egymást. A gimiben most vagyunk másod évesek.

- Nyugi majd úgy is találsz, de ha még sem akkor jöhetsz hozzánk az étterembe mosogató fiúnak. - mosolyog rám.

- Ezt még átgondolom! - majd elindulok az osztályunk felé.

- Hé vigyázz már luzer!- kiáltok rá egy gyerekre aki nekem jött a folyosón. Miért nem tudnak a lábuk elé nézni?

-Bocsánat! - kér bocsánatot a gyerek. Helyes adja meg a tiszteletet. Jhope már a folyosó végén van ahol megállt.

-Yoongi! Gyere ide! - kalimpál a kezével meg a a szája elé rakja a mutató ujját, jelezve hogy maradjak csendben.

-Mi az? - nézek a folyosón álldogált nőre és az igazgatóra akik épp nagy beszélgetésbe vannak.

-Kérem adnia kell neki egy esélyt. Ő teljesen el van veszve! - mondja szomorúan. -Biztos van egy olyan diák aki pénzt akar szerezni. Igaz hogy felelősség teljes a munka, de jól meg fizetem.!- a nő hangja teljesen könyörgő. Mondjuk nekem jól jönne a pénz. Oda kéne mennem, nem oda kell mennem ezt nem halaszthatom el. Kitudja hogy mikor fogok munkát találni. Én meg nem vagyok hülye hogy elengedjem ezt a remek lehetőséget. Lassan és óvatosan megközelítem őket.

- Jó napot! Csak azért jöttem ide mert fél füllel hallottam miről beszélnek és én felfigyeltem. - mondom el. Az igazgató furcsa pillantasokkal ajándékoz meg.

- Pont te, az teljesseggel kizárt. - mondja el az az ember akinek az irodájában már többször is ültem.

- Nekem teljesen megfelelő az érdeklődésed a munka iránt. Hogy hívnak? - kérdezi tőlem kedvesen a kosztümbe öltözött nő.

- Min Yoongi. - nyújtom felé a kezem, hogy kezét rázzunk. Illedelmesen kezét rázzunk.

- Örvendek! Engem pedig Yunának hívnak. A munkáról pedig annyit, hogy ma este várlak az otthonunkba és megismerheted a fiam. Majd ott mindent elmagyarázom, de most nekem is mennem kell dolgozni. - mondja el és a címüket meg a telefon számát is megadja ha bármi közbejönne tudják szólni neki. - Viszlát! Yoongi köszönöm.

- Viszlát! - én is el köszönök és az osztályba veszem az irányt. Az igazgató lemondott arról hogy megakadályozzon abban amit szeretnék. És most azt az albumot szeretném.!

***

Nagyon izgulok hogy milyen munkám lesz náluk. De igazából nagyon nem érdekel semmi csak a pénz.
Mára végeztem a suliban és hamarossan mennem kell Yunáékhoz meg a fiához. Kíváncsi vagyok rá, lehet hogy, tetszeni fog nekem. Gondolkodásomból Hope zavart meg.

- Na mikor mész hozzájuk.?- kérdezi mosolyogva.  Csak ő tudja hogy meleg vagyok és tuti azért mosolyog mert egy fiúhoz megyek este, de az anyja is ott lesz. Meg lehet hogy nem is fog tetszeni mert ronda vagy buta lesz vagy bunkó. Itt csak én lehetek bunkó!

- Hát most egyből megyek. - mondom neki.

-Elkisérjelek? - a mosoly az arcán most a kétszeresére nőtt. Ahh de utálom ilyenkor.

-Nem kell de köszi. - utasitom vissza a "nagylelkű" ajánlatát.

-Rendben, de mindenről számolj ám be nekem! - mondja én meg csak bólintok és megölelem, majd sarkon fordulok.

Nem laknak olyan messze mint gondoltam kB. két sarokra.
Odaértem egy 2 emelet ház elé. Nagyon szép ház. Biztos gazdagok.

Oda állok az ajtó elé. Kicsit félek, de bekopogok. Nemsokára kinyillik előttem az ajtó és meglátom Yunat és mögötte a fiát. Amikor meglátom csak egy szó ismétlődik bennem.
GYÖNYÖRŰ!

Remélem tetszik ez a könyvem is.
(A hibákért neharagudjatok.)
당신을 사랑해요